„Leszűrték a megyei kórházak államosításának tanulságait – az önkormányzatok még a városi kórházak elvétele előtti utolsó pillanatokban is igyekeznek kimenteni maguknak azt, amit csak tudnak. Van olyan tulajdonos, aki társasházzá minősítette át a kórház épületét, egy másik önkormányzat pedig egész egyszerűen lekanyarított egy nagyobb szeletet a kórházi telekből, és önálló ingatlanként bejegyeztette saját tulajdonába.
Az egészségügyi vagyonmentés mindenesetre megkezdődött. A városi önkormányzatok a konszolidáció fejében átadandó feladatokhoz kötött ingatlanok és szolgáltatások közül csak azt adnák át az államnak, amit feltétlenül muszáj.
Van olyan település, ahol az intézmények felmérésekor külön listázzák, mik azok az ingóságok, szolgáltatások, amelyek még az államosítás előtt átmenthetők magánműködtetőkhöz. A skála meglehetősen széles, és megvan a kellő rutin is: a kiszervezés nem áll túl távol a tulajdonos önkormányzatoktól.
Az állam könnyen pórul járhat azért is, mert a közintézmények, köztük a kórházak ingatlan- és eszköznyilvántartása meglehetősen slampos. Könnyen előfordulhat, hogy rég megszűnt, lebontott épületek még mindig szerepelnek a telekkönyvekben, de az is megtörténhet, hogy olyasmi is van az intézmények területén, ami valójában sohasem volt az övék.
Gyakori a kórházak belső udvarainak, telkeinek hosszú távú bérbeadása. Ezeken aztán magánberuházók által épített, magántulajdonú épületek állnak. Senki sem tudja, mi lesz a sorsuk az államosítással, illetve hogyan teremthetők köröttük tiszta viszonyok. Így meglehetősen vegyes tulajdoni helyzetet találhatnak az államosítók a siófoki kórház esetében is, ahol a telek mérete szinte a rendszerváltás óta folyamatosan zsugorodik.
A zsugorodó siófoki kórház
Először az első Orbán-kormány alatt „vágtak le” belőle egy darabot az öregek napközi otthonának. A patikaprivatizáció idején nemcsak a gyógyszertár épületéhez, de újabb telekrészhez is hozzájuthatott a magánosító gyógyszerész. Később a művese-szolgáltató a kórház teniszpályájára húzta fel a műveseállomást, cserébe ultrahangkészüléket kapott az intézmény.Az önkormányzat az idők folyamán további három telket is leválasztott a kórház területéből. A vagyonmentésnek egy másik formája az, ami Csornán történt. Információink szerint a csornai önkormányzat alig egy hete nyilváníttatta társasházzá kórháza épületét.
Sokan azt fontolgatják, hogyan tarthatnák meg a kórházak területén lévő teniszpályákat, oktatóközpontokat, bölcsődei épületeket, nővérszállókat, uszodákat.
Edelény keze messzire elér?
Már az is megdöbbenést keltett szakmai körökben, hogy az eredetileg bezárásra ítélt edelényi kórház az országos intézetekével azonos szintű tüdőgyógyászati szakkórház besorolást kaphat. Ám most a főigazgatója, dr. Daher Pierre országgyűlési képviselő minden követ megmozgat, hogy a bezárásra ítélt kazincbarcikai kórház uszodáját, tenisz- és jégpályáját saját, húsz kilométerrel távolabb lévő kórházához csatoltassa.Azt egyelőre senki nem tudja, miért is van szüksége egy tüdőszakkórháznak épp államosítás előtt ezekre a létesítményekre, mint ahogyan azt sem tudni, miből futja majd az 500 millió forintos éves intézményi költségvetéséből a sportkomplexum további évi 100 millió forintba kerülő fenntartására.
Elszámolási vitáktól is hangos a kórházak államosítási folyamata. Lapunk úgy tudja: Kósa Lajos 800 millió forintot vár a debreceni Kenézy Gyula államosításáért, a város ugyanis ekkora összeggel tőkésítette fel nemrégiben az intézményét.
Az állam jön, és mindent visz
Dorog a kórházát, Veresegyház pedig legendás szakrendelőjét nem adná az államnak. Mindkét polgármester határozottan ragaszkodik az intézményéhez. Dorog az aktív ellátást mentené, Veresegyház pedig a közösség pénzét.A Misszió Egészségközpontot eredetileg Somody Imre építette meg a városnak, aztán később az önkormányzat kivásárolta a közös vállalkozásból a befektetőt. Pásztor Béla polgármester a minap a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: nemcsak a város súlyos milliárdjai, hanem az itt élők kétkezi munkája is kellett az épület elkészültéhez, miközben soha egyetlen állami fillért sem kértek a működtetéséhez.
Kivétel viszont biztosan nem lesz, az államosítást egyetlen önkormányzat sem úszhatja meg. Az Országgyűlés már tárgyalja a városi kórházak államosításáról szóló javaslatot. E szerint május elsején a fővárosi és a megyei kórházak után újabb 55 kórházat vesz át az állam a településektől. Az intézményeket az összes ingó és ingatlan vagyonukkal, továbbá adósságállományukkal együtt vinné az új tulajdonos.”
Forrás:
Kiszervezés, átnevezés – a városok minden rutint bevetnek az állam ellen, Népszabadság, 2012. április 13.
