„Amikor egy vállalatnál bizonyos informatikai szolgáltatásokat – vagy esetleg a legtöbb eszközt és alkalmazást – a felhőből veszik igénybe, óhatatlanul megváltozik a belső IT-csapat szerepe, feladatköre. Bizonyos feladatok, képességek felértékelődnek, mások elveszítik jelentőségüket, a szervezetnek tehát igazodnia kell az új helyzethez.
A cloud jellegű technológiák alkalmazása esetén az informatikai csapatnak még jobban meg kell értenie az üzleti igényeket, és ezekből kell az informatika prioritásait kialakítani. Alapelvként iránymutató lehet, hogy azok a portfólióelemek, amelyek az üzleti értékteremtő folyamatokat közvetlenül támogatják, és így a vállalat versenyelőnyét eredményezhetik, inkább házon belül oldandók meg. Amíg azok esetében, amelyek inkább háttértámogatást adnak, általában a költséghatékonysági szempontok dominálnak, így ezeket célszerű lehet szolgáltatói rendszerekből beszerezni.
…
Érthető ellenállás
Tavaly a Magyar Posta – kísérleti jelleggel – egyik tesztrendszeréhez egy felhőszolgáltatótól vásárolta meg a platformot (Platform as a Service, PaaS). „A kísérlet csak részben volt sikeres. Ennek fő oka, hogy a vállalaton belüli IT-szervezet még nem értette meg a külső erőforrás igénybevételének jelentőségét, és idegenkedett az újfajta megközelítéstől” – vélekedett Klotz Tamás, a Magyar Posta informatikai igazgatója.Egy nagyvállalatnál jellemzően két fázison esik át a felhő által „veszélyeztetett” IT-szervezet, amely – nagyvállalatról lévén szó – maga is elég méretes (a Postánál mintegy 500 fős). Az első fázis a tagadás, az ellenállás. Kimutatják, hogy belső erőforrásból ugyanannyiba, sőt esetleg kevesebbe kerül előállítani mindazon szolgáltatásokat, amelyeket a vállalat a felhőből készül megvásárolni. A második fázisban elkezdenek idomulni a változáshoz. Klotz Tamás szerint a Posta, illetve azon belül az IT-szervezet most a második fázisban van. Még nem fogadták el teljesen a felhőt, még kiskapukat keresnek, de megindult a szemléletváltozás.
De miből is adódik az ellenállás? A dolgozók látják, érzik, hogy a klasszikus IT-munkák jó része megszűnik. Teljes egészében, de legalábbis részben nem lesz szükség például üzemeltetésre, karbantartásra. Az e feladatokat ellátó szakemberek vagy átképzik magukat, vagy veszélybe kerül az állásuk. Egy nagyvállalatnál felhőalapú szolgáltatások igénybevétele esetén is minden bizonnyal szükség lesz rendszertervezőkre, integrátorokra. De kérdés, vajon minden rendszergazda, szerverkarbantartó képes-e magát átképezni, és ezen új funkciókat betölteni.
Fel kell készíteni a szervezetet
A Magyar Posta IT-csapata jelenleg privát felhő létrehozását támogatja. A saját, meglévő infrastruktúrát alakítanák át úgy, hogy azon szolgáltatásokat tudjanak nyújtani az összes szervezeti egységnek.„Sajnos kétlem, hogy házon belül ugyanolyan robusztus, megbízható és költséghatékony megoldást tudnánk kialakítani, mint a nagy, profi felhőszolgáltatók. Egy viszonylag kis cloudszolgáltatóval biztos versenyre kelhet egy nagyvállalat IT-csapata, de az igazi mamutokkal, hosszú távon biztosan nem. Ezt is számításba kell venni a döntés meghozatala előtt” – mutatott rá Klotz Tamás.
Jelen helyzetben az informatikai vezetőnek két teendője van. Először is meg kell követelnie a költséghatékonyság növelését; ez önmagában is nagy kihívás elé állítja a szervezetet, tehát komolyan kell mérlegelnie a cloudalapú szolgáltatások igénybevételét. A másik tennivaló, hogy fel kell készítenie a szervezetet a felhőalapú szolgáltatások befogadására. Jó taktika lehet néhány véleményformáló meggyőzése, vagy – ha ez nem megy – kiemelése a csapatból. Elkezdődhet a szervezet lassú átalakítása is. Némi kockázattal jár ugyan, de eredményre vezethet a csapat kismértékű, nem a kritikus területeket érintő karcsúsítása is. Ez akár oda is vezethet, hogy maguk az informatikusok mondják ki: nem bírják a terhelést, jó lenne külsősöket bevonni a munkába. Átmeneti megoldásként szóba jöhet a teljes erőforrás-kihelyezés. A szakértő szerint azonban egy ilyen drasztikus lépés túl nagy kockázatot jelentene egy nagyvállalat üzemszerű működésére nézve.
Hosszú távon is csak hibrid megoldások
A Magyar Postán várhatóan idén is kísérletet tesznek a hibrid cloud befogadására. Előreláthatólag 2-3 év kell ahhoz, hogy ilyen típusú megoldások éles üzemben is működjenek. Az nem várható, hogy minden alkalmazás kikerüljön a felhőbe. Bizonyos postaspecifikus rendszerek (például az intelligens küldeménylogisztikai rendszer számítógépes háttértámogatása) minden bizonnyal hosszú távon is házon belül maradnak.Mivel az informatikai háttér – a felhőalapú szolgáltatásoktól függetlenül – folyamatosan fejlődik, a rendszereket kiszolgáló humán erőforrás is optimalizálható. Klotz Tamás szerint ennek mértéke az IT-szervezetekben lényegesebb technológiai váltás nélkül is 15-20 százalék. Egy nagyvállalatnál privát felhő alkalmazásakor ez az érték akár magasabb is lehet.”
Forrás:
Vállalati IT-szervezetek a felhős környezetben, Mallász Judit, Computerworld, 2012. június 6.
