„A mai napon az Európai Bizottság intézkedéseket vázolt fel az Európában előállított tudományos információkhoz való hozzáférés javítására irányulóan. A tudományos írásokhoz és adatokhoz való szélesebb körű és gyorsabb hozzáférés megkönnyíti a kutatók és a vállalkozások számára, hogy hasznosítsák a közfinanszírozású kutatások eredményeit. Ezzel megsokszorozódik Európa innovációs kapacitása, az állampolgárok pedig gyorsabban válhatnak a tudományos felfedezések haszonélvezőivé. Ily módon jobb megtérülés biztosítható az Európában évente K+F-re fordított 87 milliárd EUR-t kitevő befektetésnek. Az intézkedések kiegészítik a Bizottságnak az Európai Kutatási Térség (EKT) megteremtéséről szóló, ugyancsak ma elfogadott közleményét.
Első lépésként a Bizottság a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférést a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós kutatási és innovációs keretprogram, azaz a „Horizont 2020” általános elvévé teszi. 2014-től kezdődően a „Horizont 2020” finanszírozásában elkészült valamennyi cikket hozzáférhetővé kell tenni:
- vagy a kiadó által az interneten azonnal (a nyílt hozzáférés „arany útja”) – ez esetben a publikálás kezdeti költségeinek megtérítésére adott esetben az Európai Bizottságtól támogatás igényelhető;
- vagy a kutatók a cikkeiket nyílt hozzáférésű tárhelyen keresztül is hozzáférhetővé tehetik legkésőbb a publikálást követő 6 hónapon, illetve a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok esetében 12 hónapon belül (a nyílt hozzáférés „zöld útja”).
A Bizottság azt is ajánlotta a tagállamoknak, hogy kövessenek hasonló megközelítést a saját maguk által finanszírozott hazai kutatási programok eredményei tekintetében is. A cél az, hogy 2016-ra a közfinanszírozású kutatásokból származó cikkek 60%-a nyílt hozzáférésű legyen.
A Bizottság a közfinanszírozású kutatások során összegyűjtött adatokhoz (pl. a kísérletek számszerű eredményeihez) való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatban is kísérletet indít, amelynek keretében megfelelő figyelmet fordít a támogatottak üzleti érdekeivel vagy a titoktartással összefüggésben felmerülő jogos aggályokra is.
Egy 2011-ben lefolytatott nyilvános konzultáció keretében a válaszadók 84%-a úgy vélte, hogy a tudományos írásokhoz való hozzáférés elmarad az optimálistól. A tanulmányok azt mutatják, hogy a naprakész tudományos információkhoz való gyors hozzáférés hiányában a kis- és középvállalkozásoknak két évig tart, hogy megjelenjenek az innovatív termékekkel a piacon. Egy uniós finanszírozású felmérés rámutatott arra, hogy jelenleg a kutatóknak mindössze 25%-a osztja meg a kutatási adatait nyilvánosan.
Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke ezt mondta: „Nem megengedhető, hogy az adófizetők kétszer fizessenek tudományos kutatásokért, és biztosítani kell számukra az akadálytalan hozzáférést a nyers adatokhoz. Eljött az ideje, hogy a tudományos kutatási eredmények terjesztését és hasznosítását magasabb szintre vigyük. A mai gazdaságot az adatok hozzák mozgásba.”
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért és innovációért felelős európai biztos kijelentette: „Többet kell nyújtanunk az adófizetőknek a pénzükért. A tudományos írásokhoz és adatokhoz való nyílt hozzáférés felgyorsítja a tudományos és az üzleti áttörést, lökést ad a tudásalapú gazdaságnak és az európai versenyképességnek.”
Előzmények
A nyílt hozzáférés révén a felhasználók szabadon hozzáférhetnek a kutatási eredményekhez az interneten keresztül. A Bizottság ma elfogadott közleménye meghatározza a nyílt hozzáférés politikájának célkitűzéseit a Bizottság által a „Horizont 2020” keretprogramon keresztül finanszírozott kutatásokra vonatkozóan. Egy ehhez kapcsolódó bizottsági ajánlás teljes szakpolitikai keretet vázolt fel a tudományos információkhoz való hozzáférés javítása és az információk megőrzése tekintetében. Mindkét kezdeményezés a szélesebb fogalmat takaró Európai Kutatási Térség megteremtésére irányuló erőfeszítések sorába tartozik (lásd a szintén ma kiadott IP/12/788 és a MEMO/12/564 dokumentumokat). A kezdeményezések a digitális korszak tudományos információiról szóló 2007-es közleményre (lásd: IP/07/190) és az ugyanabban az évben elfogadott tanácsi következtetésekre épülnek.A Bizottság a következő lépéseket fogja tenni:
- a lektorált publikációkhoz való nyílt hozzáférést a „Horizont 2020” általános elveként fogja meghatározni. A nyílt hozzáférés megvalósítható nyílt hozzáférésű publikálás (a nyílt hozzáférés „arany útja”) vagy szerzői archiválás (a nyílt hozzáférés „zöld útja”) által;
- ösztönzi a kutatási adatokhoz (kísérleti eredmények, megfigyelési tapasztalatok és számítógépek által előállított információk) való nyílt hozzáférést és erre vonatkozóan a „Horizont 2020” keretprogram részeként kísérletet indít a titoktartással, az üzleti érdekekkel és a nagy adatmennyiségekhez kapcsolódó kérdésekkel összefüggésben jogosan felmerülő aggályok figyelembevételével;
- a tudományos információk (publikációk és adatok) tárolására és megosztására alkalmas, európai és globális szinten interoperábilis elektronikus infrastruktúrákat fejleszt, illetve támogat;
- segítséget nyújt a kutatóknak a nyílt hozzáférés követelményeinek való megfeleléshez, és elősegíti az információmegosztás kultúrájának elterjedését.
Az európai digitális menetrend olyan ambiciózus politikát hirdetett meg a „nyílt adatra” vonatkozóan, amely lefedi az európai uniós közszektorbeli szervezetek által előállított, összegyűjtött vagy megvásárolt információk teljes körét. Az Innovatív Unió európai uniós kiemelt kezdeményezés ugyancsak egyértelműen a nyílt hozzáférés mellett foglal állást, és létfontosságú tényezőként kezeli az Európai Kutatási Térség (EKT) megvalósítása szempontjából. A tudományos információról szóló közlemény és ajánlás kiegészíti „Az Európai Kutatási Térség megerősítése – Partnerség a kiválóságért és a növekedésért” című, ugyancsak ma elfogadott közleményt, amely meghatározza az Európai Kutatási Térség kiépítésének kulcsfontosságú prioritásait, ideértve a tudományos eredmények optimális áramlását, az eredményekhez való hozzáférést és a tudástranszfert.
Az Európai Bizottság folytatni fogja a nyílt hozzáféréshez kapcsolódó projektek támogatását. 2012 és 2013 folyamán a Bizottság 45 millió EUR-t fordít adat-infrastruktúrákra és a digitális megőrzéssel kapcsolatos kutatásra. A „Horizont 2020” keretprogram biztosítja a további támogatást. Ugyanezen időszak alatt a Bizottság támogatni fogja a tudományos információ kezelésének új módszereivel (pl. új szakmai lektorálási módszerekkel és a tudományos cikkek hatásának mérési módszereivel) kapcsolatos kutatásokat.
Lásd még: MEMO/12/565.
Hivatkozások
Szakpolitikai háttér: http://ec.europa.eu/research/science-society/open_accessA nyílt adatra vonatkozó stratégia:
http://ec.europa.eu/information_society/policy/psi/index_en.htm”
Forrás:
Tudományos adatok: a kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférés lökést ad az európai innovációnak; Európai Bizottság; 2012. július 17.
