„Veszprém – A járási rendszer kialakításának célja, hogy az állampolgárok egyszerűbben és gyorsabban intézhessék ügyeiket. A területi közigazgatás teljes átalakítása 2013 végére fejeződik be, amikor az egyablakos ügyintézéssel egy helyszínen, a kormányablakokban lehet majd intézni minden, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet. Veszprém megyében konszenzusos járásrendszer alakult ki. Ez a közigazgatás rendszerváltásának utolsó eleme, mondta dr. Kovács Zoltán, Veszprém megyei kormánymegbízott.
– Veszprém megyében tíz járásról döntöttek.
– Kutatási tanulmány előzte meg a járásrendszer kialakítását, létrehozásakor a minisztérium figyelembe vette a közlekedési viszonyokat, a történelmi hagyományokat, munkába járási lehetőségeket, oktatási helyzetet. Az eredeti javaslat kilenc járásról szólt, ami kiegészült egy tizedikkel. Balatonalmádi soha nem volt járás, de a kelet-balatoni térségben is biztosítani kellett a harminc kilométeren belüli elérhetőséget. Több önkormányzat jelzett problémát, hogy melyik járáshoz szeretne tartozni, valamennyit megoldottuk, mindenki kívánsága teljesült. Konszenzus született a megyében, a parlamentben a megye járásaival és a székhelyekkel kapcsolatban vita nem volt. Négy év múlva, 2017-ben lehet váltani a törvény szerint, ha esetleg valahol a tapasztalatok mást mutatnak, mint a jelenlegi járási beosztás. Ez egy soktelepüléses, elaprózott településszerkezetű megye, ezért jó, hogy tíz járás van, minél közelebb kerülhetünk az emberekhez.– A székhelyek is ismertek.
– Nagy meglepetés nem történt, csupán két változás van: kettévált az ajkai járás – lett egy ajkai és egy devecseri -, valamint a balatonfüredi füredi és almádi járássá. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mindenben partner volt, elfogadta a települések javaslatait.– Változik-e majd az ügyintézés?
– A legtöbb helyen nem történik változás; a polgármesteri hivatal egyik szárnyában lesz a járási hivatal – főleg ott, ahol az okmányirodák vannak -, másik szárnyában az önkormányzat. Az emberek ugyanoda mennek, ahová eddig, munkatársaink is ugyanazt a munkát végzik, mint eddig. A nem helyi mérlegelést igénylő ügyek, hanem kifejezetten állami feladatok kerülnek a járási kormányhivatalokhoz. Ezeket a feladatköröket hatvannégy A4-es oldal sorolja fel, amely tovább bővül a jövőben.– Az IMF egyik feltétele a csökkentett bürokrácia. Terveznek-e létszámleépítést?
– Az egyik cél, hogy minél racionálisabban és hatékonyabban végezzük ezt a feladatot. Tízezer munkatársunk lesz az országban a járási hivatalokban, amelyeknek a tovább bővülő feladatokat is el kell látni.– Kik lehetnek a hivatalok vezetői?
– A jogszabály ötéves szakmai gyakorlatot, felsőfokú végzettséget ír elő. Elsősorban szakembereket keresünk.
– Tehát nem politikusokat.
– Nem. Veszprém megyében törekszem arra, hogy szakmai stábok álljanak össze, szakmai vezetéssel. Most zajlik a kiválasztás, az előkészítés, az önkormányzatokkal való megállapodás: kik, melyik munkatársak jönnek át, milyen vagyontárgyakkal, mi lesz a működtetés rendszere.– Hogyan viszonyulnak az önkormányzatok az új járási rendszerhez?
– Ambivalensen. Az önkormányzatok egyrészt saját feladatuk csökkenését élik meg – noha ezek állami feladatok -, másrészt örülnek, hogy bizonyos területek elkerülnek tőlük, mert nem a „könnyű” területek jönnek át a járási hivatalokhoz, gondoljunk csak a gyámügyekre vagy a szociális ellátásra. Érdemes nem egymást legyengíteni, hanem erősíteni a jövőben, hiszen a cél a polgárok minél jobb kiszolgálása.– Ismertek már a hivatalok helyszínei?
– Példákat mondok: Balatonfüreden a földhivatal épületében lesz a járási kormányhivatal, Veszprémben a volt illetékhivatal épületéről döntöttünk. A többi helyen a polgármesteri hivatal felezésével jön létre, egyik felében a polgármesteri hivatal, másikban a járási hivatal. Várpalotán és Tapolcán nagyon jól meg lehetett oldani, külön bejárattal. Igyekszünk mindenhol ráfordítás nélkül vagy minél kisebb költséggel létrehozni. Ez nem a hivatalok duplázását jelenti, hanem a feladatok elosztását; nem lesz több ember, kevesebb munkatárssal látjuk el a növekvő feladatokat. A polgármesteri hivatalban maradóknak pedig az önkormányzatoknál lesz feladatuk.Kormányablakok a járási székhelyeken
A járási székhelyeken mindenhol lesz kormányablak, van, ahol több is, például Veszprémben. Magyarországon 175 járás jön létre, 23 a fővárosban, kormányablak minimum 250-300. A járási kormányhivataloknak lehetőségük lesz kirendeltséget létrehozni, illetve hivatali ügysegéddel feladatot ellátni. Ez azt jelenti, hogy a központhoz kevésbé közel lévő településre kimehet az ügysegéd, ügyiratot intézhet, kérelmet vehet fel. Nincs alapjuk azoknak a félelmeknek, hogy a települési önkormányzatoktól távolra kerülnek az államigazgatási ügyek.”
Forrás:
Konszenzusos járásrendszer – Egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés; Balla Emőke; napló-online; 2012. szeptember. 28.
