„…Jelenleg Bécs a világ legokosabb városa az amerikai Co.EXIST magazin tízes toplistája szerint, amely négy szempont szerint rangsorolta a világ nagyvárosait: mennyire innovatív a városfejlesztés, hogyan kívánják csökkenteni a környezeti terhelést, milyen a városiak életminősége, és mennyire segítik infokommunikációs eszközökkel a közigazgatás hatékonyságának növelését (e-önkormányzat)…
A városok zöme egyetért az „okosítási” trenddel: azaz legyen okos a gazdaság, a környezetfenntartás, a közigazgatás, az épületállomány, a közlekedés és persze a lakosság. Boyd Cohen amerikai klímakutató modelljében ezek a szektorok egyenlő fontossággal esnek latba az okos város meghatározásakor. A megvalósítás három lépésben történhet. Vancouver azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra a világ legzöldebb városa lesz. Ezért a polgármester a közösségi média segítségével több mint harmincezer lakost kért fel arra, hogy vitassák meg az elképzeléseket – a közösségi párbeszéd az első lépés.A második a konkrét feladat meghatározása, az indikátorok kiválasztása. Vegyük például a közlekedést: a város lehetőségeit össze kell egyeztetni a lakosok elvárásaival. Az okos közlekedés fő indikátorai az intermodalitás, vagyis a különböző közlekedési eszközök csatlakoztatása, a környezetkímélő, részben nem hagyományosan motorizált járműpark.
Fontos az integrált infokommunikációs eszközök használata: például valósidejű információs tábla a buszmegállóban, jegyvásárlás mobiltelefonnal stb. (A Budapesti Közlekedési Központ egy hete jelentette be azt a forgalomirányítási rendszert, ami 257 helyszínen szolgáltat ilyen adatokat az utasoknak. A rendszer a tervek szerint 2013-tól működik; a papíralapú jegyek leváltására nincs ilyen határidő.)
„A magyar főváros rendkívül sok problémával küzd közlekedési téren. Ami az intermodalitást illeti, közel húsz évet kellett várni arra, hogy összekössék a Móricz Zsigmond körtér villamosvonalait, de még mindig nem használják ki – mondja Egedy Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének munkatársa…
…
Lesz-e elég zöld áram az okos városhoz?
Ami a lakókörnyezetet illeti, a mobiltelefonnal vezérelhető intelligens lakás nem látott mértékben fokozza a komfortot, egyúttal csökkenti a fölösleges kiadásokat. Már ma is létező technológia (intelligens lakás), hogy ha például a reggeli rohanásban elfelejtettük lekapcsolni a fűtést, akkor ezt utólag is megtehessük távirányítással…Ugyanígy ellenőrizhetjük a hűtőszekrény tartalmát, mielőtt hazafelé indulunk. „Bár infokommunikációs fejlesztésekben világszínvonalú cégeink vannak, az internethasználat elterjedtsége alacsony. Ezért nagyon fontos kérdés a nyitottság, az új befogadásának kérdése, ám ebben ugyancsak elég rosszul állunk” – teszi hozzá Egedy Tamás.
A mesterséges intelligencia áthatja majd az életet, méghozzá úgy, hogy nem is vesszük észre. Egyrészt a korábbi évtizedek uniformizálási törekvésein túllépve az egyedi igények kiszolgálását teszi lehetővé, olvasható Michael O’Grady és Gregory O’Hare, a Dublini Egyetem informatikusainak a Science-ben megjelent cikkében. Másrészt pedig nem kell mindenféle kapcsolókkal bajlódnunk, hanem környezetünk önműködően idomul előzetesen megadott elvárásainkhoz, amint észleli jelenlétünket.
Például egy múzeumi séta során a bejárati ajtó „becsekkol” bennünket, majd mobilon személyre szabott tárlatvezetést hallgathatunk. Az időskori demenciában szenvedő betegre karórába épített GPS segít vigyázni: amint lényegesen eltérnek a korábban szokásukká vált útvonalaktól, riasztja a központot. A Sensor Web koncepció szerint az okos városban netre csatlakoztatott, egymással együttműködő érzékelők figyelik tevékenységünket, és opciókat kínálnak a segítségünkre. A robotika térhódítása természetesen nem képzelhető el a biztonsági és etikai szabályrendszer kialakítása nélkül. De még ennél is nehezebb feladatnak vélik az ír kutatók a milliónyi szenzor és egyéb készülék környezetkímélő energiaellátását.”
Forrás:
Lesz-e okos város Budapestből?; Hiver’t-Klokner Zsuzsanna; [origo]; 2012. szeptember 28.