„Míg a közigazgatásunk gyökeresen átalakult, a közigazgatás kommunikációja elmaradott Magyarországon. Az állampolgárok felé megfelelően kommunikálni kell a változásokat, hogy megérthessék azokat, és az új eljárásokat ismerő, azokat használni tudó közönség nevelődjön ki – fejtette ki tapasztalatait és javaslatait a Rádió Orient vendégeként Dr. Vass László a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora.
A kommunikáció a robbanásszerű változások világa. Jelentősége, és a róla való tudásunk nem csak bővül, hanem egyre mélyül is. Technikai értelemben a kommunikációs eszköztár és a kommunikációval elérhető hatások típusai is szinte végtelen számúak, nehezen tervezhetőek. Ezért a szervezetek világában a kommunikációnak, mint önálló menedzsment területnek kell megfogalmazódnia, ami Magyarországon még nem jellemző a közigazgatás világában. A kommunikáció egy szervezet minden területének a metszetét adja, mindenkinek tudatosan és jól kell kommunikálnia. A közigazgatásban minden személynél meg kell lennie a megfelelő kommunikációs készségeknek és képességeknek, és a közigazgatásnak kötelessége, felelőssége is, hogy kommunikáljon az állampolgárok felé – hangsúlyozta a feladatokat a rektor a közigazgatás rádiójának műsorában.
Az üzleti működési modell három alapfogalma – hatékonyság, gazdaságosság, hatásosság – a közszférában is döntő fontosságú alapelvek. A jó kommunikáció megvalósításával a szervezetben a hatékonyságot és hatásosságot is növelni lehet. Ez a közigazgatási szférába már az egész világon szinte reflexszerűen beépült, míg Magyarországon még csak most kezdjük megtanulni a megfelelő kommunikáció fontosságát. A média uralma, a nyilvánosság intézményrendszere határozza meg mindennapjainkat, amit a politikai elit már megtanult használni.
A párt- és kormányzati politikusok sokat fejlődtek a kommunikációs eszközrendszerek alkalmazásában. A közigazgatási kommunikációnak azonban megvannak a saját, pózolhatatlan funkciói a politikai kommunikációhoz viszonyítva. Nem szabad a politikai kommunikációnak megszüntetnie a szakpolitikai kommunikációt, meg kell adni a közigazgatás számára a közpolitikák kommunikálásának terét és feladatát. A közpolitikai kommunikáció célcsoportja az állampolgárok és az egész a civil szféra, hiszen miközben a közigazgatás sokat lépett előre szemléletében, ügyfélközpontúbb lett, minderről nem tájékoztatja megfelelően a célközönséget. Erőteljes, jobban szervezett, szakmai kommunikáció segítségével kell elérni az ügyfeleket, megértetni a változásokat és tájékoztatni a közpolitikákról, a közszolgáltatásokról – emelte ki Vass.
A rektor elmondta, hogy először a közigazgatás által használt nyelvet kell alkalmassá tenni a mondanivaló érthető kifejezésére. Fontos kommunikációs feladat a szakmai fogalmak közérthetővé tétele. Ezután pedig meg kell találni a közönség számára elérhető kommunikációs csatornákat és hatásos módszereket. Mindez komoly szakértelmet igényel, és fontos vezetői feladat.
A közigazgatás átalakulása miatt a szervezetek újradefiniálják magukat, újra keresik identitásukat. Izgalmas kérdés, hogyan teszik le névjegyüket, hogyan mutatkoznak be az ügyfeleknek. A politikai kommunikáció szerint az új rendszer nem mesterséges, jobban kötődik a történelmi, társadalmi hagyományokhoz, gyökerekhez – kérdés, hogy ezt hogyan építik bele mindennapjaikba, kommunikációjukba a szervezetek. Fontos, hogy a kommunikációs eszközök ne egyszerűsödjenek le a kötelességekkel való riogatásra, a kommunikáció jól felépített szakmai struktúrára, megfelelő eszköztárra és tudásra épüljön. Az állampolgárok ne egy fenyegető, hanem a problémákat megoldani akaró és erre képes közigazgatást lássanak, ami bizalmat szül, és közjót teremt. A jó kommunikáció segít megteremteni a szimpatikus, megbízható közigazgatás imázsát – hangsúlyozta az interjú végén Dr. Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora. ”
Forrás:
A közigazgatásnak szimpatikusan és szakszerűen kell kommunikálnia – interjú a BKF rektorával; Orientpress; 2012. november 22.
