„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Jó Állam – 2013’ Járások és kormányablakok címmel rendezett sajtókonferenciát kedden a megyei és helyi sajtó meghívott képviselői számára, melynek célja az volt, hogy a területi közigazgatás reformjával összefüggő, 2013. január 1-jével életbe lépő jelentős változásokról mind a fővárosban, mind a vidéken élő emberekhez hiteles információt juttassanak el.
A rendezvény a területi közigazgatás reformjával összefüggő, 2013. január 1-től hatályba lépő lényeges változások megvitatására teremtett lehetőséget. Olyan részletkérdéseket érintettek az előadók és a kérdezők, mint a 30 év után újra megalakuló, a megyei, fővárosi kormányhivatalokon szervezetén belül felálló 175 járási hivatal megalakulása vidéken és a 23 kerületi hivatal létrejötte a fővárosban.
Az eseményen köszöntőt mondott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, előadást tartott Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár és Tarnai Richárd kormánymegbízott, továbbá jelen volt Biró Marcell közigazgatási államtitkár, Rétvári Bence parlamenti államtitkár, valamint a kormánymegbízottak.
Navracsics Tibor miniszter a szemléletváltást és a valóban az emberek érdekeit szem előtt tartó, szolgáltató jellegű ügyfélszolgálatok fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az előkészítés végső fázisába érkezett az államigazgatás átalakítása, a járási hivatalok és kormányablakok kialakításában 2013. döntő év lesz. 1983-ban megszüntették az ország egyik talán legnagyobb hagyományaival rendelkező közigazgatási szerveit, a járásokat, 2013-ban azonban újraindulnak. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a múlt feltámasztása vezérli a kormányt a járások újbóli létrahozásával, a cél, hogy a polgárok érdekeit szolgáló közigazgatást és állami működést teremtsenek meg.
Navracsics Tibor fontosnak tartja, hogy a lakosság számára könnyen elérhetőek legyenek a járási hivatalok, ne kelljen napokat utazni, szabadságot kivenni az ügyintézéshez. A jelenleg működő kormányablakok referenciapontok, és a tervek szerint egy év múlva már közel 300 kormányablak fog működni országszerte. A miniszter bízik abban, hogy 2014-ben, amikor a választópolgárok felé el kell számolniuk a rájuk bízott mandátummal, elmondhatják, hogy jobbá tudták tenni a magyar állam működését, és egyben ügyfélbarátabbá is.
Szabó Erika államtitkár történelmi léptékű átalakításnak nevezte a területi közigazgatás megkezdett reformját.
– Hogyha a kormányablak-rendszert kiépítjük, semmit nem kell tudni, egyetlen dolgot kell tudni: hol van a lakóhelyemhez legközelebbi kormányablak – mondta.
A kormányablakok nem csak az egységes dizájnról szólnak, a legfontosabb az az ember, az az ügyintéző, aki fogadja az ügyfeleket. Több mint 2000 jelentkező közül választották ki azt a 300 munkatársat, akik a jelenlegi kormányablakokban kétműszakos munkarendben dolgoznak.
A területi közigazgatás átalakításával együtt járt az intézményi rendszer átalakítása is, mellyel kapcsolatban az államtitkár emlékeztetett arra, hogy először 2010-ben megszüntették a regionális államigazgatási hivatalokat és létrehozták a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat, melynek köszönhetően helyreállt az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.
Kormányablakok jelenleg a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban működnek, de a jövő év végén valamennyi járási székhelyen és minden olyan településen, ahol okmányiroda működik, várják majd az állampolgárokat. Ahol nem lesz kormányablak, ott kirendeltségek jönnek létre, vagy ügysegéd veszi fel az állampolgárok kérelmeit.
A járási hivatalok előkészítő munkája nagyrészt lezárult, ennek részeként megszülettek a szükséges jogszabályok és azok a megállapodások is, melyeket a kormánymegbízottak kötöttek a polgármesterekkel az átveendő köztisztviselőkről, feladatokról, ingatlanokról és ingóságokról. Közel 3200 település van Magyarországon, ebből 2763 településsel terveztek megállapodást kötni, vagyis nemcsak a járási székhelyen, hanem a járásban lévő településeken is szeretnének megjelenni kirendeltség vagy ügysegéd formájában. A cél, hogy a kistelepüléseken élőknek ne kelljen beutaznia a járási központba. Határidőre 2760 településsel sikerült megállapodni. A megyei jogú városok közül Szeged az egyetlen település, amely nem kötötte meg az együttműködést.
Szabó Erika hangsúlyozta, hogy a munka a Jó Állam program jegyében zajlik. A tervek szerint 2013 végére a jelenlegi 300-ról 6000-re bővül a kormányablak munkatársainak létszáma.Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott elmondta, hogy a kormány a közigazgatást két fontos szempont mentén alakítja át. Az egyik az adott területen élők életének egyszerűbbé tétele, a másik a hatékonyság. A két cél mentén három lépcsőben valósul meg a közigazgatás átalakítása. Az első lépcső a megalakult kormányhivatal, a második az idén január elsejétől, a korábban megyei önkormányzatok által ellátott fenntartott feladatok átvétele volt, a harmadik lépcső, hogy január 1-jén elindulnak a járások.
A kormánymegbízott elmondta, hogy jelenleg a harmadik nagy lépés előtt állunk és ennyi önkormányzattal megállapodni nem volt egy egyszerű dolog. A kormánymegbízottak az összes vezetővel folyamatosan tárgyaltak és a polgármesterek felismerték, hogy a járási megállapodással az ott élők járnak jól és nem az állam vagy az önkormányzat.
Az átalakítás költségeire vonatkozó kérdésre válaszolva Navracsics Tibor elmondta, hogy az alapelv az volt, hogy ne kerüljön többe, mintha az önkormányzati rendszert kistérségi szinten működtetnék. A járási hivatalok elhelyezése az önkormányzatok által ingyenesen használatba adott, illetve kihasználatlan állami ingatlanban történik majd. Csak a szükséges átalakításokat hajtják végre és eszközöket szerzik be, hiszen beszerzési stop van. Középtávon már működési költségek szempontjából megtakarítást jelent a hivatalok felállítása, hiszen olyan feladatokat, amiket most minden településen ellátnak, a jövőben járási szinten fogják végezni. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a tervek szerint azért sem lesz elbocsájtás, mert egy újonnan kialakítandó rendszerről van szó, amit most töltenek fel munkaerővel, emellett pedig átvesznek az önkormányzati szférából embereket, kiszámoltak egy átváltási normát és sikerült „optimálisan belőni” a szükséges létszámot. ”
„A nyugat-dunántúli régió három kormánymegbízottja közül Széles Sándor a Győr–Moson-Sopron megyei kormányhivatal vezetője elmondta: a megyében több mint 130 munkaállomás (ügyintézési ablak) kiépítését javasolja a kormányhivatal 2013. végére. Vas megyében 167, Zala megyében 258 önkormányzattal kötött megállapodást az ottani kormányhivatal, Győr-Moson-Sopronban 130-cal. „Minden településen nem lesz ügysegéd” – közölte Széles Sándor, hisz ott ahol 500 alatti a lélekszám, s eddig is csak a körjegyzőségben volt ügyintézés, ott csak igény esetén és indokolt esetben terjeszthetik ki az ügysegédi szolgálatot. A megyei kormányhivatal 419 önkormányzati dolgozót vesz át a járási hivatalokba. Látható, hogy a Győrben és a nyugati határszélen tapasztalható népességnövekedés hatalmas feladatokat ró a jövőre kormányablakokká alakuló okmányirodákra. Győrben továbbra sem zárható ki, hogy a vasútállomás restijéből kormányablak lesz: a kérdés még nem dőlt el. ”
„A Nyugat-dunántúli szekcióülésen Vas megye kormánymegbízottja Harangozó Bertalan elmondta, igen sok munka van még az indulásig, de minden olyan önkormányzattal megállapodtak, amellyel ez szükséges volt. Vas megyében egyébként 167, Zala megyében 258, Győr-Moson-Sopronban 130 önkormányzattal kötött megállapodást a kormányhivatal.
Vas megyében 313 fő jelenleg a kormányhivatali létszám, ami hét járást jelent, ennek harmada Szombathelyen dolgozik.
Jelenleg mind a hét járási székhelyen működik okmányiroda, emellett Csepreg, Répcelak és Őriszentpéter városában (ezek bázisán indulnak a kormányablakok).
Szombathelyre három kormányablakot is terveznek, a jelenlegi okmányiroda mellett a vasútállomáson és a Derkovits lakótelepen nyílhat ilyen. Reggel nyolctól este nyolcig szünet nélkül, egyablakos rendszerben érhető majd el a szolgáltatás.
Vas megyében egyébként a járások kialakításánál három munkacsoport dolgozott, a munkát pedig személyesen a kormánymegbízott felügyelte, így nem volt szükség járási biztosok kinevezésére.
A járási hivatalok vezetőinek személyét vonatkozó kérdés elől kitért Harangozó Bertalan, mivel – mint mondta – a kijelölés még folyamatban van.”
„Okmányiroda Somogy megyében 13 helyen lesz: Kaposvár, nagybajom, Marcali, Barcs, Csurgó, Nagyatád, Fonyód, Lengyeltóti Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonföldvár, Siófok, Tab.
Somogy megyében 8 járás és járási hivatal lesz: Barcs, Csurgó, Fonyód, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab.
Somogy megyében 4 helyen lesz járási kirendeltség: Balatonföldvár, Lengyeltóti, Igal és Kadarkút.
Települési ügysegédek Somogyban közel 50 helyen lesznek, ők ebből a központokból járnak majd ki az önálló önkormányzati hivatallal nem rendelkező településekre.”
„Dr. Dorkota Lajos, a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője bevezetésképpen arról szólt: több mint két évtizedes ügyvédi munkája során volt része negatív tapasztalatokban a hivatalok működését illetően. Most, részben kormánymegbízottként, részben parlamenti képviselőként élhetnek azzal az előnnyel, hogyha pontatlan jogszabályt érzékelnek, kezdeményezik a módosítását. Utalt arra: Fejér megyében kilenc járás jön létre, vagyis kilenc székhelyen kezdi meg működését 2013. január 1-jétől járási hivatal. Emellett 15 járási kirendeltség és 10 ügysegéd viszi közel az emberekhez a közigazgatást.
Kifejtette: a két Fejér megyei kormányablak immár jóval több mint harmincezer ügyfelet fogadott. A dunaújvárosi integrált ügyfélszolgálatot többen keresték fel, mint a fehérvárit, ez is jelzi, hogy van igény a közeli ügyintézésre, hiszen a Duna-parti városban nincs ügyfélszolgálata számos szakigazgatási szervnek, amelyek viszont Fehérváron várják az ügyfeleket. Rámutatott: jelenleg két kormányablak működik, reggel 8-tól este 8 óráig, legkésőbb a jövő év végéig összesen 13 működik majd Fejérben.”
„Csongrád megyében 7 járás jön létre a következő székhelyekkel: Szeged, Mórahalom, Kistelek, Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely és Makó. Jelenleg a megyében, a két megyei jogú városban működik kormányablak. Hómezővásárhelyen és Szegeden 17 ügyintéző látja el ezeket a feladatokat. A két helyszínen együttesen közel harmincezer ügyben voltak eddig az állampolgárok segítségére, hamarosan a huszonötezredik megyei ügyfelet köszöntik.
Január 1-től, a most felálló járási rendszerben összesen 10 kormányablak lesz, ahol több mint kétszáz ügyintéző dolgozik majd. Ebből hét a járási központokban és további három olyan településen, ahol eddig okmányiroda működött: Üllésen, Sándorfalván és Mindszenten. A leendő járási hivatalvezetők feladata lesz az ügysegédek hálózatának kialakítása – ők lesznek azok a kormánytisztviselők, akik mintegy „mozgó ügyfélszolgálatként” intézik majd az állampolgárok ügyeit a megyei kisebb településein.”
„Heves megyében 7 járás létesül, Bélapátfalva, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Füzesabony és Pétervására székhellyel. Az egri járás törzshivatalához 87, a gyöngyösihez 72, a hatvanihoz 55, a hevesihez 38, a füzesabonyihoz 32, a pétervásáraihoz 25, a bélapátfalvaihoz pedig 19 fő kerül át az önkormányzatoktól. A járási hivataloknak néhány kivételtől eltekintve a székhely-települési önkormányzatok épületei adnak otthont. A tervek szerint a járásszékhelyeken kívül megyénkben Lőrinciben létesül még kormányablak.”
Forrás:
Konferencia a területi közigazgatás reformjáról; minap.hu; 2012. november 21.
Indulás előtt a járási rendszer; Cséfalvay Attila; kisalfold.hu; 2012. november 20.
Januártól indul a járási rendszer, bővül kormányablak hálózat is; Alpokalja-Online; 2012. november 20.
A járásokról…; Somogy Megyei Kormányhivatal; 2012. november 21.
Jó Állam 2013 Járások és kormányablakok; Csathó Barna; Fehérvári Hírek; 2012. november 23.
Jó Állam – 2013’ Járások és kormányablakok Konferencia a területi közigazgatás reformjáról; Csongrád Megyei Kormányhivatal; 2012. november 21.
Járások és székhelyek: Lőrinciben is nyílik kormányablak; gyongyos.hu; 2012. november 21.
