„Rácz Róbert értékel… Cívishír-interjú
…
Cívishír: Hogyan értékeli a közigazgatás elmúlt két évét, a kormányhivatalok felállításának fényében?
Rácz Róbert: A szakigazgatási szervek 2011. évi integrációjával a közigazgatás egy új típusú, hatékonyabb és költségtakarékos működése valósult meg. Már az első évben 25 százalékkal (300 millió forinttal) kevesebb volt a dologi kiadás, mint egy évvel korábban, amikor külön működtek a szakigazgatási szervek. A funkcionális feladatok (pénzügy, humánpolitika, informatika) a Kormányhivatal általi ellátásával egy egységes (17 költségvetési szerv helyett 1) átláthatóbb rendszer épült fel, tervezhetőbbé vált a működés, egyszerűsödött az irányítás. A szakmai feladatok ellátásában kiemeltebb figyelmet kapott az ügyfél-centrikus, gyors ügyintézés. (Több ügytípus ügyintézési határideje csökkent. Ilyenek például a szakhatóságok bevonásával lefolytatandó eljárások.)
A szakigazgatási feladatok ellátásában fellelhető párhuzamosságok is kiiktathatókká váltak. (Például az ellenőrzések összehangolásával a szakigazgatási szervek nem külön, hanem együtt keresik meg a gazdálkodó szervezeteket. Ugyanazon feladat érdekében nem végeztet el két szakigazgatási szerv ugyanolyan laborvizsgálatokat. A parlagfű felderítésben a helyszínbejárásra nem megy ki külön-külön több érintett szakigazgatási szerv). Az átállás szakmai sikerét az mutatja, hogy már 2011 második félévére kialakult az „üzemszerű” működés.Cívishír: Országos viszonylatban hol áll(hat) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal megítélése?
Rácz Róbert: A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal az országban az egyik legtöbb, 17 szakigazgatási szervet működtető hivatal, 5 megyére kiterjedő illetékességgel, ezért azokban a szakmai kérdésekben, amelyek az elmúlt két évben országos szinten megjelentek mérvadó volt a Kormányhivatal véleménye, megoldási javaslata. Mintaértékű volt az integráció több eleme, például a szakigazgatási szervek elhelyezésének koncentrációja, amellyel a működés költsége csökkenthető volt (a bérlemények felmondása közel 60 millió forint megtakarítást eredményezett) és koncentráltabban elérhetővé váltak a szakigazgatási szervek az ügyfelek számára. Ügyfélszolgálataink forgalma országos szinten is a legmagasabbnak mondható, 2012-ben több, mint 900 ezer ügyfél jelent meg érdemi ügyintézésre.Cívishír: 17 szakigazgatási szerv, 17 vezetővel. Hogyan sikerül ennyi különböző érdeket egy cél érdekében közös irányba terelni?
Rácz Róbert: A 17 szakigazgatási szervezet szakmai irányítása nem változott, továbbra is a különböző szakminisztériumok, országos szakmai irányító hatóságok szabják nekik a feladatot. A kormányhivatalban csak a funkcionális tevékenységeik integrálódtak. Humanpolitika, gazdálkodás, gépjárműhasználat, informatikai és jogi ügyek, stb. A közös irány annyiban igaz, hogy mindenkinek törekednie kell a takarékos működésre és szakítania kell a korábbi szemlélettel, mely szerint, ha ügyfelet látunk, akkor azt először megdermesztjük a szolgálati nézésünkkel majd pedig legyőzzük az ügyében. Szerintem, elég jól állunk a hozzáállás változásában. Tisztelet a néhány kivételnek, akiknek nem fekszik ez a fajta közszolgálat.Cívishír: Az állampolgárok még mindig túl bürokratikusnak, bonyolultnak látják a közigazgatást. Egyetért-e ezzel és lát-e arra reményt, hogy tovább egyszerűsödjön ügyeink intézése?
Rácz Róbert: A további javuláshoz rengeteg jogszabályt kell megváltoztatnia, eltörölnie a parlamentnek és a szaktárcáknak. Személyes véleményem szerint még mindig túl paternalista az állam, nem kellene ennyit koslatni az állampolgárok nyomában. 50 éves szokás, hogy a magyar állam szabályokat állít és rengeteg pénzbe kerülő preventív ellenőrzésekkel próbálja csekkolni, hogy azokat betartják e az érintettek. Szerintem okosabb lenne a normaszegést nagyon szigorú következménnyel sújtani, és nem drága „járőrözéssel” elejét venni a szabályszegésnek. Jobb, ha mindenki tudja, oda van bízva a dolog, de ha ezzel a bizalommal visszaél, nagyot bukhat rajta. Mondok rá példát. Ma a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (leánykori nevén KÖJÁL) rendszeresen a nyakára jár az éttermeknek, hogy ellenőrizze például a közegészségügyi viszonyokat. Egy vagyonba kerül állandóan roadshow-ztatni a kollégáimat. Ha rajtam állna, egyszer mennénk oda, amikor kinyit, utána pedig soha többé, amíg nincs probléma. Ha meg hasmenést kap a vendég a konyha miatt, bezárnám körülbelül 200 évre. Legyen ez a tulaj gondja és felelőssége, ne az államé. Ezt persze úgy is lehet láttatni, hogy kevesebbet ad az állam a polgárnak, de azt is érteni kell, hogy akkor olcsóbb is lesz a mutatvány. Kölcsönösen sokat vár el egymástól az állam és polgára. Az elmozdulás előfeltétele a kölcsönös bizalom és tisztelet. Most először ezt kell felépíteni a felek között.Cívishír: A kormányablakokat nagy dérrel-dúrral állította fel a kormány, de továbbra is kevés azoknak az ügyeknek a száma, amelyet az állampolgárok ott intézhetnek. Nem túl nagy luxus szinte pusztán tájékoztatásért fenntartani a kormányablakokat?
Rácz Róbert: A jelenleg működő kormányablakok egy mintaprojekt részei, amelyek azt a célt szolgálták az első két évben, hogy teszteljék az ügyfélszokásokat, a hosszított nyitva tartás munkamenetét, a hozzá kapcsolódó informatikai rendszert és lehetőséget teremtsenek a bővítésre mind a kormányablakok számában, mind a bevonható ügykörök esetében. Ez a mintaprojekt az alapja annak a bővítésnek, amely 2013 végére megvalósul. A megye 19 városában, az okmányirodák bázisán (azokat kormányablakká bővítve) kétezret meghaladó ügykör intézésére nyílik majd lehetőség. Ehhez a bővítéshez azonban szükség volt a járási rendszer kialakítására, az eddig a jegyzői hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyek egy részének átvételére. A kormányablakok jelenleg sem csupán a tájékoztatás eszközei, hiszen a hozzájuk delegált ügykörökben az ügyintézés lehetősége is adott. (Ilyen például az ügyfélkapu megnyitása és az egyszerűsített honosítási kérelmek benyújtása).Cívishír: Bár a járási rendszer év eleji felállításától nem telt el sok idő, tud már számvetést adni?
Rácz Róbert: Fél év előkészítő munkájának eredményeként több mint 500 köztisztviselő úgy került át az önkormányzatoktól a járási hivatalokba kormánytisztviselőként, hogy az év első munkanapján minden feltétel adott volt a munkavégzésükhöz. Az előkészítő munka eredményeként 82 település önkormányzatával mindenki számára elfogadható megállapodás született, az ingatlanok használati jogát és az eszközöket átadták, határidőben megkötöttük az üzemeltetési megállapodásokat…”
Forrás:
A helyi kormánymegbízott kendőzetlenül beszél; Civishír; 2013. február 14.
