Skip to main content
közigazgatás: magyar

A közigazgatás átalakításának utolsó lépései – beszélgetés Zöld-Nagy Viktóriával

Szerző: 2013. március 11.No Comments

„Megtörtént a járási hivatalok kialakítása, biztonságosan és jól működik az új rendszer, amiről folyamatosan érkeznek a pozitív visszajelzések. Megkezdődött a kormányablakok munkatársainak képzése és március 2-ig kellett megalakítani a közös önkormányzati hivatalokat. Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár nyilatkozott a még előttük álló feladatokról és felmerülő kérdésekről.

A járási rendszer kialakításakor szem előtt tartották, hogy az ügyintézés ne kerüljön a korábban megszokottnál messzebb az állampolgároktól: ennek egyik eszköze az állandó és időszakos ügysegédek alkalmazása. A kijáró vagy állandó jelleggel egy adott településen működő ügysegédi hálózattal az összes olyan településen elérhetővé válnak a járási hivatalok, ahol korábban nem volt lehetőség ügyintézésre. Az ügyfelek szempontjából lényegtelen, hogy államigazgatási vagy önkormányzati típusú az általuk rendezni kívánt ügy, a lényeg az, hogy megnyugtatóan elintézhessék. Vannak azonban olyan államigazgatási ügyek, amiket nem lehet minden településen elintézni, hiszen megoldásukhoz magas szintű szakmai ismeretek kellenek, mutatott rá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára.

A járási rendszer szervezeti kialakítása folyamatos, már január 1-jét követően is változott az időszakos és állandó ügysegédi rendszer, amely során a kormányhivatalok figyelemmel vannak az önkormányzatok igényeire: biztosította a hallgatókat Zöld-Nagy Viktória.

A leendő kormányablakok közel kétezer-ötszáz elsőfokú, kérelemre induló hatósági eljárást tudnak majd befogadni. A különböző ügytípusok beható ismeretére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésén készülnek fel az ügyintézők.

Hallgatói kérdésre Zöld-Nagy Viktória elmondta, hogy a járások kialakításáról szóló megállapodások már tavaly október végéig rendezték az önkormányzatoktól átkerülő kapacitás, így az ingatlanhasználat és személyzeti állomány kérdéseit is.

A 9853 átvett köztisztviselő esetében az egyik legfontosabb célkitűzés az volt, hogy illetményük automatikusan biztosítva legyen, ne csökkenhessen. A volt köztisztviselők esetén ezt a járástörvény garantálja, amely alól az alapilletmény-eltérítés sem volt kivétel. A korábban is a kormányhivatal kormánytisztviselőjeként dolgozó kollégák esetében azonban ez nem garancia, hiszen az eltérítést február huszonnyolcig kell megállapítania a munkáltatónak az előző évi teljesítmény alapján, ugyanakkor minden kormánytisztviselő esetén cél, hogy az illetmény elehetőség szerint ne csökkenjen – válaszolta kérdésre a helyettes államtitkár.

A járási rendszer kialakítása, a hivatalok működtetése plusz költségvetési források bevonása nélkül történt, mutatott rá Zöld-Nagy Viktória: az önkormányzatok részére biztosított külön normatívákból csoportosították át azokat, amiket a járási hivatalok által átvett feladatok elvégzésére kaptak.

A járási rendszer jól működik, és nagy igény mutatkozik az ügysegédek rendszerére is, nyilatkozta a szakértő. A közigazgatás szervezetrendszerét érintő aktuális kérdés a kis önkormányzatok közös hivatalainak kialakítása is: erről március elejéig kellett döntenie az önkormányzatoknak. Azon önkormányzat esetében, amely az önkormányzati törvény alapján nem működtethet önálló polgármesteri hivatalt és nem döntött közös hivatalhoz tartozásról sem, a megyei kormányhivatal vezetője dönt a közös hivatalhoz tartozásról. A döntést a kormánymegbízottak április 1-jéig hozzák meg.

2013 számos szakmai évnyitó programja közül kiemelkedő jelentőségű volt az európai területi társulások jóváhagyó hatóságainak találkozója, amit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium második alkalommal rendezett meg. A társulási forma célja a különböző tagországok jogrendszeri anomáliáinak feloldása egy önálló, közös, határon átnyúló együttműködést megvalósító jogi szervezet létrehozásával. A rendezvény egyben a Közép-európai Kezdeményezések magyar elnökségének első nemzetközi eseménye volt.

Az európai területi társulásban a közjogi szervezeteknek – hazánkban főként önkormányzatok vesznek részt ilyen társulásban – jóváhagyást kell kérniük a tagállamtól: ezek a jóváhagyó testületek jellemzően minisztériumok, bíróságok, Franciaországban pedig a prefektusok. Magyarországon a jóváhagyó hatóság feladatait a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium látja el. A rendezvény célja, hogy a jóváhagyó hatóságok találkozzanak és kicseréljék szakmai tapasztalataikat, megbeszéljék a felmerülő aktuális kérdéseket. ”

Forrás:
A közigazgatás átalakításának utolsó lépései – beszélgetés Zöld-Nagy Viktóriával; OrientPress; 2013. március 4.