„Rekordközelbe, 72 milliárd forintra ugrott a költségvetési szervek lejárt tartozása a kincstári adatok szerint, amit jellemzően az áruszállítókkal szemben halmoztak fel az iskolák, kórházak, egyetemek. A még le nem járt tartozással együtt a közszféra szállítókkal szembeni adóssága elérheti akár a GDP egy százalékát is.
Rezsicsökkentés ide, rezsicsökkentés oda, a 72 milliárd forintos kifizetetlen tartozást felhalmozó költségvetési szervek nem mernek ujjat húzni a közüzemi szolgáltatókkal. Az Államkincstár adatai szerint ugyanis inkább a villanyszámlát fizetik ki a kórházak, iskolák, kormányhivatalok, semmint az áruszállítókat. Ez utóbbiak felé 43,6 milliárd forinttal tartoznak a költségvetési intézmények.
A Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adatai szerint ugyanis kéthavi csökkenés után március végére újra rekord közelbe, 72 milliárd forintra ugrott a költségvetési intézmények lejárt szállítói tartozása. A minden idők rekordjának számító 74,1 milliárd forintos csúcsot tavaly novemberben állította be az állam – abban az évben, amikor is történelmi mélypontra került az államháztartás hiányát.
A MÁK által közölt adat csak a jéghegy csúcsa, ugyanis csak a lejárt számlákat hozzák nyilvánosságra. Miután ma már nem ritkán fél éves fizetési határidővel szerződnek a költségvetési szervek, a még le nem járt, ám kifizetetlen tartozás becslések szerint elérheti a GDP 1 százalékát is, vagyis a 300 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy rendes fizetés és normál fizetési határidők esetén épp ennyivel lenne magasabb az államháztartási hiány. A MÁK adatai szerint a lejárt tartozás egyetlen hónap alatt 6,2 milliárd forinttal emelkedett.
A kórházaknál nő az adósság
A március havi tartozásállomány meghatározó része – 81,8 százaléka – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (EMMI) halmozódott fel 58,9 milliárd forint összegben, melyből 33,0 milliárd forint a gyógyító ellátást végző szakintézeteké, míg 20,1 milliárd forint az egyetemek, főiskolák tartozása. Ez utóbbin belül a betegellátást is végző négy egyetem tartozása 12,0 milliárd forint, melyből kiemelendő a Szegedi Tudományegyetem (5,0 milliárd forint) és a Pécsi Tudományegyetem (4,8 milliárd forint).Egyenlegében a legnagyobb növekedés (5,5 milliárd forint) szintén az EMMI-nél tapasztalható, amely csaknem teljes egészében az államháztartáson kívülre fennálló, közüzemi tartozásból, illetve áruszállítások ki nem fizetett számláiból adódik. A növekedésből 4,3 milliárd forint a betegellátást is végző négy egyetemnél jelentkezik, ezen belül a legnagyobb összeg – 2,3 milliárd forint – a Szegedi Tudományegyetemnél.
A szegedi intézmény 30 és 60 nap közötti tartozásából 0,7 milliárd forint a tárgyidőszakban rendezésre került, míg a 30 nap alatti állománya közel 3 milliárd forinttal emelkedett. Márciusban a Debreceni Egyetem tartozása 0,8 milliárd forinttal, a Semmelweis Egyetemé és a Pécsi Tudományegyetemé 0,6-0,6 milliárd forinttal növekedett. A tartozás növekedés fennmaradó összege megoszlik a fejezet több intézménye között – olvasható a MÁK közleményében.
A kormányhivatalok az államnak nem fizetnek
Az intézmények nézve továbbra is négy csoport különböztethető meg: egyetemek, iskolák, kórházak és kormányhivatalok. Ez utóbbiak nem annyira a beszállítók, hanem az állam felé tartoznak, bár ebben is vannak kivételek. A Pest Megyei Kormányhivatal megalakulása óta például komoly működési problémákkal küzd, a kormányhivatalok közül ez az egyetlen, amely komoly rezsitartozást is felhalmozott. A listáról teljes mértékben eltűntek viszont a rendőrségek, ám ez vélhetően csak időleges. Ugyanis a rendőrsés és a büntetés-végrehajtás rendre alulfinanszírozott, év közben milliárdos adósságot halmoznak fel, amit év végén eddig a kormány konszolidált. Új szereplő viszont a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, ahova az iskolák kerültek: egyelőre viszonylag szerény, 1,6 milliárd forintos kifizetetlen számlahegyek görget maga előtt.Az összes tartozáson belül az állammal szemben fennálló tartozás (például központosított bevétel, központi költségvetést, irányító szervet megillető bevétel, állammal szembeni adótartozás) 9,4 milliárd forint, amelynek legnagyobb hányada – 78,2 százaléka, 7,3 milliárd forint – változatlanul a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, azon belül a kormányhivataloknál jelentkezik.
A költségvetési szervek lejárt tartozás márciusban (milliárd forint)
1997 4,9
1998 5,4
1999 5,8
2000 4,4
2001 5,3
2002 6,9
2003 4,2
2004 8,2
2005 10,6
2006 16,4
2007 21,6
2008 12,6
2009 13,5
2010 20,5
2011 37,9
2012 47,1
2013 72,1
Forrás: MÁKA tartozás a 60 napon túli tartományban 26,3 milliárd forint. Ebből a minősített (50 millió forintot vagy az eredeti költségvetés 3,5 százalékát meghaladó, 60 napon túli lejárt) tartozás 25,6 milliárd forint, ami csaknem teljes mértékben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (6,5 milliárd forint) és az EMMI (19,0 milliárd forint) között oszlik meg. A minősített adós intézetek száma a tárgyidőszak végén 70 volt, vagyis a nyilvántartott 884-ből közel minden tizedik intézményt érinti a probléma.”
Forrás:
Elképesztő összeggel tartozik az állam – mutatjuk a friss listát!; Papp Zsolt; Napi Gazdaság; 2013. április 24.
