„Az eNET tegnap megjelent kutatása szerint a magyarországi kiskereskedelmi forgalom 2,7 százalékát bonyolították a felek interneten keresztül, ami összességében 177 milliárdos forgalmat jelent a hazai online kereskedőknek. Az erős növekedés évek óta tendencia, várhatóan ez idén sem fog változni, 2013-ra a piac 200 milliárdos forgalmat vár.
A legnagyobb érdeklődés továbbra is a számítástechnikai és szórakoztatóelektronikai eszközök iránt van, tavaly is ezeket vették a magyarok legnagyobb számban az interneten. A listában ezt követi az élelmiszer (ételrendelés), könyv, lakásfelszerelés, játék és ajándék. A teljes kiskereskedelmi forgalomban a költés összetétele ettől jelentősen eltér, az online kereskedelem még mindig nem vált általánossá, legfeljebb a fentebb említett termékcsoportok némelyikében. A műszaki cikkeknél érthető a népszerűség, hiszen a termék akkor is ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, ha egy drágán üzemeltetett kereskedelmi lánc belvárosi boltjában veszik meg, illetve akkor is, ha egy külterületi raktárban működő webshoptól, de ez utóbbi jelentősen olcsóbban tudja adni a terméket az alacsonyabb költségszint miatt.
Változó szokások
Az online kereskedelmi forgalom összetétele azonban folyamatosan változik, a leggyorsabb növekedést jelenleg a ruházati-, szépségápolási termékek és az egészséges életmódhoz köthető dolgok és a mobiltelefonok mutatják. Ezeknél az árucsoportoknál jelentős a külföldi boltok használata is, bár az eNET képviselői egy korábbi rendezvényen azt mondták, hogy ma Magyarországon körülbelül 100-300 ezer ember van, aki többször rendelt már külföldről, a legtöbb online vásárló a hazai kínálatból szemezget.Van is miből, ugyanis jelenleg 5-6000 magyar nyelvű webáruház érhető el és működik aktívan. Aktív alatt az eNET azt érti, ha egy webshop működik és a katalógusát is karbantartják, frissítik. A 6000 magyar nyelvű webbolt közül 4100 Magyarországon bejegyzett cég, egyre inkább jellemző, hogy az ázsiai üzletek minden nyelvre lefordítják felületeiket és vállalnak is csomagküldést a világ bármely országába, de helyi képviseletük nincs.
A forgalom növekedésével párhuzamosan természetesen nő a vásárlók száma is. 2012 végére a 14 évnél idősebb hazai lakosságból 1,65 millió fő vallotta azt, hogy vásárol online, ami a teljes felnőtt lakosság közel ötöde. A férfi-nő arány idénre elérte az 50-50 százalékot, de a nők internetes vásárlási hajlandósága sokkal gyorsabban nő, mint a férfiaké, így jövő évre biztosan átveszik a vezetést az internetes boltokban is a hölgyek. Ezzel bizonyára együtt jár majd a termékrangsorok változása is, nem biztos, hogy néhány év múlva még mindig a műszaki cikkek lesznek a hazai online kereskedelem húzótermékei.
A kézbesítési módok közül a leggyakoribb továbbra is a futárszolgálatos kézbesítés, a boltok 82 százaléka kínálja ezt a lehetőséget, ami ugyan drágább, de gyorsabb és a postai küldéssel ellentétben biztosan megérkezik a csomag. A második legnépszerűbb módszer a személyes átvétel, főként a nagy áruházak esetében népszerű megoldás, hogy a vevő online kiválasztja és megvásárolja a terméket, majd a hozzá legközelebb lévő üzletben átveszi, megspórolva a szállítás költségét, illetve sok esetben csökkentve a termékhez való hozzájutás átfutási idejét. Közkedvelt módszer lett az egyéb átadási pontok használata, mint a PickPack Pont, ami a futározás és a személyes átvétel közti kompromisszum, főként a vidéki vásárlók számára kedvező megoldás.
Mobillal vásárolunk, de nem fizetünk
A fizetési módszerek viszont lassan változnak és még mindig a készpénzes utánvét az uralkodó forma, ennek oka lehet a bizalmatlanság a kisebb webáruházakkal szemben. A nagyobb szereplőknél egyébként ugyan növekszik a bolti átvétel aránya, de emellett a kártyás fizetések száma is. Az összes tranzakció közül azonban még mindig alig öt százalék a kártyás tranzakciók száma, a mobilfizetéses és mikrofizetéses megoldások használata pedig marginális, szinte kimutathatatlan. A MasterCard Mobile az egyik ilyen próbálkozás, de leszámítva a forintosítható kedvezmények miatti dömpinget, nem sikerült a megoldásnak értelmezhető felhasználói kört gyűjtenie.Ha fizetőeszközként még nem is tekintenek a magyarok a mobilra, de vásárlási felületként már igen. 2012-ben a webáruházak látogatóinak már 5 százaléka érkezett mobilplatformon keresztül, de a valóban vásárlóknak is 3,3 százaléka mobilról jött. A kutatás figyelembe veszi a dedikált alkalmazásokat és a mobilwebes felületeket is. Az eNET ajánlása szerint appot fejleszteni azoknak az üzleteknek érdemes, akik heti rendszerességgel visszajáró ügyfelekkel rendelkeznek, míg az ennél ritkább frekvenciájú vásárlásokra számító cégeknek mobilon is jól kezelhető webes felület lehet az üdvözítő.”
Forrás:
Kétszázmilliárd forint felett a magyar online boltok forgalma; Dojcsák Dániel; HWSW.hu; 2013. május 10.
