„A gazdasági kilábaláshoz szükséges az ikt szektor fejlesztése és gazdasági támogatása. A 2014-2020 közötti ciklusban szükség van az állami és piaci összefogásra, a reformok végrehajtására, a szabályozási környezet könnyebbé tételére és a vállalkozási ökoszisztéma modernizálására. Tudósítás a III. Információs Társadalom Parlament első napjának fontosabb kérdéseiről.
Az infokommunikációs (ikt) szektorban a közösségi médián kívül nagy áttörés ez idáig nem történt, ez a K+F+I területtől remélhető. A dinamikus gazdaság megteremtéséhez szükséges a fiskális politika stabilizálása, a reformok véghez vitele, illetve egy olyan vállalkozói-startup ökoszisztéma, amely képes azonnal a globális piacra lépni. A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban 23,9 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet célszerű lenne gazdaságfejlesztésre fordítani. Ezt mérlegelve az ágazat három támogatásra szorult területe – a digitális írástudatlanság, a közintézmények infokommunikációs fejlesztése és a szektor gazdasági támogatása – közül a kormányzat az utóbbi területet kívánja erőteljesebben segíteni – mondta dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a magyar Országgyűlés Felsőházi termében tartott III. Információs Társadalom Parlamentjén.Az idei Információs Társadalom Parlamentjének kiemelt célja, hogy magas szintű egyeztető fórumot teremtsen a kormányzat, az ikt piac, a civil- és az oktatási szektor között. Továbbá a szereplőknek platformot kínáljon a párbeszédhez, hogy jól strukturáltan, összehangolt irányítással valósuljanak meg a Magyarország versenyképességét javító célkitűzések a 2014-2020 közötti uniós tervezési ciklusban.
Stratégia és tervezés 2014-2020
Létszükségletté vált az internet, mégis Magyarországon kevesen tudják még elérni. Továbbá a legnagyobb probléma, hogy a megélhetési gondok elvonják a figyelmünket a világ történéseiről, illetve nem követjük a legmodernebb trendeket. Magyarország elveszítette piacait, a hazai piacon pedig nincs mit eladni. Az állam szerepe, hogy a szükséges infrastruktúrát létrehozza, a hálózatot eljuttassa a lakossághoz, illetve segítse a vállalkozások piacra lépését – fejtette ki álláspontját dr. Baja Ferenc, az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága Informatikai és Távközlési Albizottságának elnöke.Valóban fontos feladat a digitális gazdaság (kkv-k informatikai fejlesztése, startupok támogatása, K+F aktivitás növelése és külföldi érdekképviseletek erősítése), a digitális kompetenciák fejlesztése, a K+F tevékenység javíthatósága, a digitális állam (teljes körű digitális ügyintézés) kialakítása, valamint az informatikus és mérnökképzés, erősítette meg Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára. Mint mondta, jelenleg a jogszabályi környezet finomhangolása történik, s annak érdekében, hogy a pályáztatás folyamata gördülékenyebb legyen, igyekeznek kiszedni a bürokratikus elemeket. 2013 év végére, 2014 év elejére új intézményrendszer állhat fel, illetve a kis-, közép-, multi vállalatok, valamint az érdekképviseletek stratégia készítése zajlik. A szélessávú internet fejlesztését illetően figyelembe kell venni, hogy miután a CEF (Európai Összekapcsolási Eszköz – Connecting Europe Facility) keretet csökkentették a magyar lakossági felhasználóknak mindössze 5 megabit/szekundum sebességű internet kapcsolatot lehet biztosítani, ami jóval a környező országok alapszintje (30 megabit/szekundum) alatt van.
A 2014-2020-as uniós tervezési ciklusra szóló cselekvési terv hamarosan nyilvánosságra kerül, és társadalmi vita keretében lehet majd hozzászólni. Miután Brüsszel is elfogadta, 2014 tavaszán elindulhat a pályáztatás.
Az eKözigaztatás fejlesztése
Megszületett az eKözigazgatás szabályozási környezete, amelyet ősszel a Kormány elé fognak terjeszteni. A szabályozás tartalmazni fogja, hogyan kell a mintegy 5000 nyilvántartási adatbázist (közöttük az etalonnak számító közhiteles címregisztert és az összerendelési nyilvántartást) összehangolni, megtisztítani, besorolni, illetve milyen formában indítsanak adattisztítási projekteket – tájékoztatott Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára. Legfontosabb kérdésnek az adatok közötti átjárhatóságot (interoperabilitás) emelte ki.Az eKözig további fejlesztéseiről, a kormányablakok és az e-ügyintézés fejlesztésével kapcsolatban dr. Deák Rita, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányablakok fizikai kialakításával összefüggő feladatok ellátásért felelős miniszteri biztosa elmondja, hogy 30 milliárd forintot mozgósítottak a kormányablakok megvalósítása érdekében. Ennek eredményeképpen várhatóan év végén megnyílik az egyablakos ügyintézés, illetve zöldmezős beruházásként elkezdték a papírmentes, tisztán elektronikus ügyindítások (AVDH) megvalósítását. A papíros dokumentumkezelést hamarosan kiváltja az iPaden történő digitális ügykezelés.
Budafoki Róbert: a magyar infokommunikációs szektor regionális perspektívái
A versenyképesség visszaesése idején a piac és az állam közös feladata az ikt szektor újrapozícionálása és a lehetőségeink számbavétele. „Magyarország egyik meghatározó infokommunikációs cégének vezetőjeként és az IVSZ elnökségi tagjaként is egyik első számú feladatom, hogy előmozdítsam és láthatóvá tegyem az iparági összefogást és együttműködést” – mondta előadásában Budafoki Róbert, a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója.Azok a hagyományos utak, amelyeken keresztül eddig a piacra lépés megvalósulhatott, esetlegesek, kevésbé életképesek, ezért fontosnak tartja állami oldalról a külgazdasági háló hatékony működtetését, és a külföldi piacokra való kilépés aktív támogatását. Ezen felül átgondolt, szakértői támogatással rendelkező együttműködésekre van szükség multik és kkv-k között. Az ikt-szektor versenyképességének fokozását egy fejlett, partneri ökoszisztéma keretein belül lehet elérni, illetve a nemzetközi ügyfelek projekt alapú kiszolgálása vált központi kérdéssé.
A T-Systems Magyarország a szektor vezető nagyvállalataként elősegíteni kívánja azokat a fórumokat, amelyeken keresztül a hazai kkv-kkal való együttműködés elmélyíthető, és a vállalatban kialakított „jó gyakorlatok” megoszthatóak. A telekommunikációs vállalat stratégiájának fontos elemévé vált az iparági szaktudásra épülő megoldások integrált kínálata. Kiváló példa erre az Egészségügyi E-health Kompetenciaközpont, amelyet a Deutsche Telekom és a T-Systems International elsőként Magyarországon létesít.
Papp István: döntés-előkészítő platform létrehozását javasolja
A Microsoft Magyarország célja a digitális szakadék csökkentése és a digitális írástudás szintjének növelése, a hazai infotechnológiai fejlettségének növelése, ezáltal a munkanélküliség csökkentése és a gazdasági fejlődés elősegítése. Mivel az informatikai vállalatok számára egy fejlett piac sokkal több üzleti lehetőséget nyújthat, ezért alakították ki az együttműködési megállapodást a Kormánnyal. A Digitális Otthon Programot a Microsoft Magyarország ajánlotta a kormányzati vezetők figyelmébe, és javasolta, hogy a program a nemzeti fejlesztési stratégia része legyen. A program célja, hogy elérhetővé tegye az internetet a hátrányos helyzetű lakosok számára és felzárkóztassa a digitális társadalomhoz azokat a háztartásokat, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük.Papp István ügyvezető igazgató úgy véli, az infokommunikációs iparág legfőbb kihívása, hogy több kormányzati ciklusban tudnak megvalósulni a digitális reformok. A gyors változásokra pedig szükség lenne az egészségügyben, az oktatásban és a polgárbarát hivatalok kialakításában. Ebben a folyamatban a Microsoft természetes szövetségese a magyar államnak. Papp István szerint már csak egy tanácsadó illesztő egység, egy döntés-előkészítő platform hiányzik. „Egy ilyen intézmény létrehozását ajánlom a magyar állam figyelmébe.”
Alföldi István: informatikatörténeti kiállítás a szegedi Agórában
Jövő héten nyitja kapuit a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában az Informatikatörténeti kiállítás – jelentette be Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) ügyvezető igazgatója. Több száz tonna olyan számítástechnikai eszközről és berendezésről van szó, amelyek nélkül ma nem létezhetne sem érintőképernyő, sem laptop, sem okostelefon, sőt még az internet sem. A világviszonylatban is jelentős informatika-történeti kiállítás küldetése, hogy méltón megőrizze a múlt értékeit. Ehhez a NJSZT nem csak a kiállítás létrehozásával, fenntartásával és fejlesztésével, hanem egy olyan kötet összeállításával is hozzájárul, amely több mint 200 oldalon, képekkel, tárgyleírásokkal, életrajzokkal, több száz hivatkozással és részletes bibliográfiával mutatja be az informatika fejlődését, főbb irányait és hazai képviselőit. A XXI. századi technikai megoldások segítségével a látogatók saját élményévé válhat az informatika rövid, de elképesztő tempóban alakuló, változó történelme.”
Forrás:
Infokommunikáció a versenyképességért; Sebők Viktória; IT Business; 2013. június 14..
