Az Európai Uniónak 28 gazdaságilag, társadalmilag, természeti adottságokban különböző tagállama van. A hatékony fejlesztési munkához azonban nem elég csak az országok helyzetét megvizsgálni, ugyanis egyes országok régiói különböző adottságokkal rendelkeznek, melynek figyelembe vételével hosszútávon is fenntartható eredmény érhető el.
A Regionális Versenyképességi Index (RCI) célja, hogy a versenyképességet különböző mutatók alapján mérje meg regionális szinten. Először 2010-ben publikálták a DG Regio és a DG Joint Research Centre eredményeit. Az index megmutatja az EU 262 darab régiójának (NUTS2) erősségeit és gyengeségeit.
Az RCI összetettségét mutatja, hogy három alindexből áll össze. Az első alindex azokat a mutatókat tömöríti, amelyek mindenképpen szükségesek egy gazdaság működéséhez, olyan aspektusokat magába foglalva, mint a képzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő, infrastrukturális ellátottság (elérhetőség), kormányzat és a közszolgáltatások, illetve az egészségügy minősége. A második alindex a hatékonysággal összefüggő mutatókat gyűjti össze, például felsőoktatás, élethosszig tartó tanulás, a munkaerőpiac hatékonysága és a piac mérete. Az utolsó pillér pedig az innovációra ható jellemzők alapján áll össze. Ilyen a technológiai felkészültség, a szolgáltató szektorban dolgozók hányada és maga az innovációs képesség.
2013-ban a legversenyképesebb régiók Hollandiából (Utrecht, amsterdami régió, Dél-Hollandia), az Egyesült Királyságból (London és környéke; Berkshire, Buckinghamshire és Oxfordshire), Svédországból (stockholmi régió), Németországból (frankfurti régió), Franciaországból (párizsi régió) és Dániából (koppenhágai régió) kerültek ki. 2010-ben tagállami szinten értelmezett versenyképesség alapján Magyarország a 22. helyen állt, 2013-ra két pozíciót javítva, a 20. helyen végzett. Régióink helyezéseit a következő táblázat foglalja össze (amennyiben nem látszik az ábra, akkor a hivatkozásban megadott tanulmány táblázatai tartalmazzák):
A táblázatból látható, hogy a Közép-magyarországi régió kivételével az összes ún. konvergencia régiónk az Európai Uniós lista utolsó harmadában található.
Árnyaltabb képet mutat viszont az alindexek megvizsgálása. Az alindexek eredeti célja a gazdasági fejlettség különböző szintjeinek és a szint teljesítéséhez szükséges feltételek bemutatása. Egy gazdaság működéséhez szükséges alapmutatók figyelembe vételénél minden magyar régió a lista utolsó ötödében végzett, míg a hatékonysági és innováció alindex értékei alapján megállapított helyezéseket figyelembe véve megállapítható, hogy az az első alindexhez viszonyítva jelentősen; jobban teljesítenek ezek a versenyképességi tényezők. A figyelembe vett tényezők közül legrosszabbul az egészségügy terén végeztek a magyar régiók. Ebben a témában a következő mutatókat vizsgálták az index készítői: 100.000 lakosra jutó kórházi ágyak, közúti balesetek száma, várható élettartam, egészségesen töltött évek száma, egy évnél fiatalabb gyermekhalálozás, rákos betegség okozta halál (a vizsgált európai régiók közül Észak-Alföldön volt a legmagasabb érték), szívbetegség okozta halál és öngyilkosság. A magyar térségek közül a Közép-magyarországi térség a legegészségesebb, az európai listán 240. helyezést ért el.
Az innovációs alindex mutatói között legjobb eredményt érte el a Közép- magyarországi régió a szolgáltató szektorban (pénzügyi és biztosítási tevékenységek, ingatlanügyletek, szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység). A térség a mutatói alapján az Európai Unió listájának 25. helyén áll, ám a többi régiónk jelentősen elmaradva a 205 és 244. hely között található meg. Innovációs téren szintén jól teljesített az ország, Budapest és Pest megye a 65. helyen végzett, ám a többi régió jelentős lemaradással az utolsó előtti ötödben található az európai listán. Érdemes azonban kiemelni, hogy az innovációs indikátor sorrendjében a Közép-magyarországi régiót a Dél-Dunántúl (152.) és Észak-Magyarország (155.) követi. Ez a két térség egyéb mutatók esetén rendszerint rosszabbul teljesített.
Közép-kelet-európai uniós tagállamok közül Szlovénia a 12., Csehország a 14. és Magyarországot megelőzve 19. Lengyelország. Míg Szlovákia a 2010-es felméréskor 19. volt, a 2013-as eredmények szerint visszacsúszott a 22. helyre. Mindkét vizsgált évben az utolsó két helyen végzett Bulgária és Románia.
Annak ellenére, hogy Szlovákia versenyképessége összességében romlott, a közép-európai régiók közül a pozsonyi végzett a legelőkelőbb, 78. helyen. (Elhelyezkedése miatt felmerül a kérdés, hogy a hozzá rendkívül közel fekvő bécsi térség a listán hol helyezkedik el. Nem meglepő módon az osztrák főváros régiója a 75. helyen áll a 2013-as RCI index szerint.) További három régiója hasonlóan teljesített, mint a magyar térségek. Lengyelországban is észlelhető ez a kettősség, míg a fővárossal bővült régió a 147., az ország többi részének versenyképessége hazánkhoz hasonlóan az európai lista utolsó harmadában található. Prága és térsége a 96., míg Nyugat-Szlovénia (ide tartozik Ljubljana és az összes kikötőváros) a 112.
(Palásti Veronika ismertetése)
Forrás:
Draft EU Regional Competitiveness Index: RCI 2013; Európai Bizottság; 2013. augusztus 5.
EU Regional Competitiveness Index RCI 2013; Paola Annoni and Lewis Dijkstra; Európai Bizottság (pdf)
