„Nagyon nem mindegy, hogy a következő ciklusban milyen frekvenciacsomagokat milyen szolgáltatásokhoz rendelnek az illetékesek, ráadásul mindezt úgy kell megtenniük, hogy a mobiltelefónia időközben gyökeresen megváltoztathatja a tartalomfogyasztási szokásokat. A Korrektúra konferencia egyik témája a digitális hozadék felhasználása volt.
A földfelszíni analóg tévéadás lekapcsolása után felszabaduló frekvenciakészlet egy részét rövidesen használatba vehetik a mobilszolgáltatók, hogy nagyobb lefedettségű, országos elérésű hálózatokat építsenek, miközben a DVB-T platformot működtető Antenna Hungária újabb digitális multiplexek beindítását tervezi, melynek következtében mind az ingyenes, mind a fizetős csatornakínálat bővülhet. Alapvetően mindkét irány felfogható egyfajta társadalmi érdeknek, a következő hónapok frevkenciapolitikával kapcsolatos döntései pedig akár azt is meghatározhatják, hogy tíz-húsz év múlva hogyan fogyaszthatunk tartalmat a vezeték nélküli hálózati infrastruktúrák révén.
Társadalmi érdek
A Korrektúra konferencia mai kerekasztal-beszélgetésén Dr. Bánkuti Erzsébet, az Antena Hungária vállalatirányítási igazgatója kiemelte, a műsorszóró az analóg lekapcsolást, illetve a sávátrendezést követően két multiplexnyi frekvenciakapacitást használ fel a korábban megkötött, 2020-ig érvényes hatósági szerződés értelmében. A szolgáltató képviselője hozzátette, a műsorkínálat bővítése mellett a cég új irányokkal is kísérletezik, így a többképernyős médiatovábbítás (eltérő technológiákkal), illetve a HbbTV (Hybrid broadcast broadband TV) széles körű bevezetése is a tervek közt szerepel.Az analóg lekapcsolás a mobilszolgáltatók számára is komoly lehetőséget biztosít, hiszen a lefedettség növelése, illetve a kapacitás bővítése elsősorban az új frekvenciasávok bevonásával lehetséges – mondta el Marchhart Pál, a Vodafone vezérigazgató-helyettese. A szakember kiemelte, a 800 és 900 MHz-es frekvencia a hullámterjedési mutatók alapján nagyobb bázisállomás-rádiuszt biztosít, valamint a falakon is könnyebben hatolnak át a jelek, azaz nem csak a kültéri, hanem a beltéri lefedettség is bővülhet. Marchhart szerint a kapacitásbővítés ma Magyarországon még kevéssé fontos szempont, a cél inkább az, hogy a szélessáv mindenhová eljusson. A Vodafone illetékese nem véletlenül állt ki ezen elv mellett, a piros szolgáltató rendelkezik ugyanis ma a legnagyobb, 97,4 százalékot meghaladó országos lefedettségű 3G-s hálózattal, 4G-s, vagy LTE-alapú bázisállomása azonban a versenytársakkal ellentétben legfeljebb tesztkörnyezetben működik.
Mellé lehet nyúlni
A beszélgetésen ott volt Drozdy Győző, a Telenor Magyarország vezérigazgatói stratégiai tanácsadója is, aki az elmúlt években meghatározó szerepet játszott a norvég tulajdonú operátor frekvenciastratégiájának kidolgozásában. Drozdy kifejtette, alapvetően előre kell gondolkodniuk a döntéshozóknak. „A frekvenciakiosztásnál az a probléma, hogy nem abból kell kiindulni, hogy mi a mai igény, azt kell kitalálni, hogy 2020-ban meg 2030-ban mit szeretnének az emberek, és ehhez kell szabni a frekvenciakiosztás kérdését. Itt bizony alaposan mellé lehet nyúlni, el lehet rontani a dolgokat. Tipikusan ilyen lehet, hogy nem arra van allokálva a frekvencia, ahol szükség van rá. A mobiltelefónia évekig ezzel küzdött, ez bizonyos értelemben világviszonylatban megdrágítja a mobilszolgáltatásokat” – emelte ki a szakember.Az Antenna Hungária képviselője a kialakuló vitában hozzátette, az ingyenesség a magyar felhasználók számára különösen fontos szempont, az ingyenes tartalomhoz jutást azonban a mobilhálózatok nem tudják biztosítani, szemben a DVB-T platformmal. Bánkuti kifejtette, ma már a földfelszíni digitális tévésugárzás is országos lefedettséget biztosít, vagyis az elérés tekintetében gyakorlatilag nincs különbség a mobiltechnológiák és a lineáris műsorszóró rendszer között.
Ettől függetlenül a jövőben a két technológia várhatóan kitűnően megfér majd egymással, mondta Bánkuti, hiszen az on-demand tartalmak elérésére vélhetően mindig is alkalmasabb lesz a mobilos infrastruktúra, mely értelemszerűen visszirányú kommunikációt is biztosít, miközben a HD, vagy éppen Ultra HD műsorszóráshoz a DVB-t technológia lehet a megfelelőbb választás.
2020 után meglátjuk
A tartalomtovábbításra használt vezeték nélküli infrastruktúrák, illetve a frekvenciacsomagok jövőjét illetően fontos mérföldkő lehet az Antenna Hungária hatósági szerződésének 2020-as lejárta, kérdéses ugyanis, hogy a szolgáltató ezt követően milyen frekvenciakészlettel gazdálkodhat majd. A közszolgálati tartalomstruktúra nézőkhöz eljuttatása vélhetően ebben az időpontban is komoly prioritást élvez majd, korántsem biztos azonban, hogy a lineáris műsorszóró hálózatra a jelenlegi formában szükség lesz-e egy újabb, akár 2030-35-ig tartó időszakban.A konferencián tartott beszélgetésen az eredeti tervek szerint részt vett volna a hatóság egy képviselője is, ám a kormányzati oldal végül mégsem ült asztalhoz, így a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) témában kapcsolatos konkrét észrevételeit nem ismerhette meg a közönség. Szintén hiányzott a beszélgetés résztvevői közül a legnagyobb magyarországi telekommunikációs szolgáltató, a vezetékes és mobil infrastruktúrával egyaránt rendelkező Magyar Telekom.
Az NMHH vélhetően még idén év végén, legkésőbb jövő év elején frekvenciaaukciót ír ki a 800 MHz-es sáv felszabaduló, 3×10 MHz-es duplex blokkjára, ezt követően a 2,6 GHz-es sáv szabadon lévő frekvenciakészletét is értékesíti majd a hatóság. Utóbbi nagy kapacitású, ám kisebb lefedettségű cellák építését teszi lehetővé a nyertes mobilszolgáltatók számára.”
Forrás:
Húsz évre előre kell gondolkodni a frekvenciakiosztásnál; Koi Tamás; HWSW.hu; 2013. november 21.
