„Az elmúlt évtizedben a társadalom bizalmatlanná vált az állammal, a hivatalokkal, az ott dolgozókkal szemben. Mindez szükségszerűvé tette a közigazgatási rendszer átfogó, a közjót szolgáló átalakítását, fejtette ki lapunknak dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott.
Éppen egy évvel ezelőtt újra létrejött a járási rendszer Magyarországon, ezzel azonban még nem fejeződött be a területi közigazgatás átalakítása. Az átalakítás eddigi Veszprém megyei tapasztalatairól kérdeztük dr. Kovács Zoltán kormánymegbízottat.
A miértek megértéséhez visszatekintéssel kezdtük a beszélgetést. A magyar közigazgatásra a szocialista közigazgatási szemlélet (régióalapú gondolkodás), a túlzott bürokrácia, a párhuzamos feladatmegosztás, az elhibázott finanszírozás, a közszolgálati életpálya megbecsülésének hiánya, a stratégiai szemlélet elmaradása és a korrupciós ügyek egyaránt jellemzőek voltak, sorolta a kormánymegbízott. A társadalom bizalmatlanná vált az állammal, a hivatalokkal, az ott dolgozókkal szemben. A második Orbán-kormánynak éppen ezért kiemelt célja volt a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti megújítása, struktúrájának átláthatóbbá tétele, hatékonyságának növelése. Mindezt alacsonyabb költségszint mellett kívánták létrehozni.
A munka 2010 szeptemberében a közigazgatási hivatalok újjászervezésével indult. 2011. január 1-gyel létrejött a 19 megyei és egy fővárosi kormányhivatal, ezzel egy időben 29 kormányablak kezdte meg működését. 16, korábban önálló hatóságot (felügyelőséget, hivatalt) rendeltek a megyei kormányhivatalhoz, ezzel megtörtént a szakigazgatási szervek integrációja. A kormánymegbízott szerint komoly erőtartalékokat sikerült feltárni és mozgósítani a korábban szétaprózottan, fölösleges párhuzamosságokkal működő tizenhat szakigazgatási szerv együttműködésében azáltal, hogy a kormányhivatal megalakulásával egységes területi irányítás alá kerültek. Az ésszerűbb elhelyezés és gazdálkodás több tízmillió forintos megtakarítást eredményezett.
A közigazgatási reform következő lépéseként 2013. január 1-től 175 járás, 23 kerületi hivatal jött létre az országban. A járások kialakítása során figyelembe vették, hogy a székhelytől legtávolabb lévő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél. Tekintettel voltak egyes nagytérségek sajátosságaira, a településszerkezeti különbségekre. Összehangolták az államigazgatási szervek és a járások illetékességi területét. Ugyanakkor – lehetőség szerint – törekedtek a meglévő ügyintézési helyszínek fenntartására.
Dr. Kovács Zoltán kifejtette, a járási hivatalok zökkenőmentes elindítása volt a 2013-as év legfontosabb feladata – az átvett emberekkel és infrastruktúrával jól kellett gazdálkodni. Azzal a céllal hozták létre a hivatalokat, hogy Veszprém megye tíz járásában gyorsabbá és hatékonyabbá váljon az államigazgatás működése, az állampolgárok számára valóban „járásnyi közelségbe” kerüljön az állam, mondta. Veszprém megyében 55 településen települési ügysegéd is segíti a helyi lakosok ügyintézését. Ennek a rendszernek köszönhetően Veszprém megye lakosságának háromnegyede számára adott a lehetőség arra, hogy államigazgatással kapcsolatos ügyeinek intézését lakóhelyén kezdeményezze. A tíz járási hivatalt a tavalyi évben több mint 620 ezer állampolgár kereste fel. Az egyablakos ügyintézés – a kormányablak-hálózat kiépítésével – az idei évben teljesedik ki, februártól egymást követi a kormányablakok átadása a jelenlegi okmányirodák bázisán.
A kormánymegbízott leszögezte, a területi közigazgatás átalakításának eredményeként a rendszer átláthatóbbá vált. Az állam a járási hivatalok felállításával saját maga látja el feladatait, nem terheli azokkal az önkormányzatokat, így finanszírozási probléma sincs. Országosan egységes, magasabb szintű szolgáltatásokra van mód, ahol az ügyfélközpontúság elsődleges. Az államigazgatás legalsó szintjének reformjával – a járások kialakításával – csökkent a teher az önkormányzatokon, a kormányablakokkal pedig biztosíthatóvá vált az állampolgárok számára a nyugodt és egyszerű ügyintézés, februártól 250 ügykörben, mely az év végére megtízszereződik.
Tíz járás
Megyénk 216 települését tíz járásba osztották: ajkai, balatonalmádi, balatonfüredi, devecseri, pápai, sümegi, tapolcai, várpalotai, veszprémi, zirci. A megye legnagyobb járása területe és településeinek száma alapján a pápai, lakosságszámát tekintve a veszprémi járás. A járási székhelyek kiépült államigazgatási struktúrával bírnak. A járási hivatalok a hatékony feladatellátás érdekében szorosan együttműködnek a kormányhivatal összes szervezeti egységével. A Veszprémi Járási Hivatal Budapest úti kialakításának eredményeképpen a jelenleg öt különböző helyszínen működő járási hivatal tavaszra egy épületegyüttesbe kerül, melynek átalakítása kiemelt kormányzati beruházásként valósul meg.”
Forrás:
Egyszerűsödött az ügyintézés; Tremmer Tamás; veol.hu; 2014. február 3.
