Futó Iván cikke sok megfontolásra érdemes szempontot vet föl. A következő héten visszatérünk a témával kapcsolatos nemzetközi fejleményekre.
„A múlt héten újból az ITB klubon járt Vályi-Nagy Vilmos, infokommunikációs államtitkár. Miután röviden áttekintette az elmúlt kormányzati ciklust az IKT világ szempontjából, különös tekintettel a közigazgatásra, a következő 7 éves tervezési ciklusról beszélt.
Amennyiben jól emlékszem – nem jegyzeteltem – akkor a következő ciklusban a közigazgatás kevesebbet fog IKT-ra költeni, mint korábban. Ez rendben is van, mivel az infrastruktúra megújult, számos alkalmazást finanszíroztak meg, melyek több-kevesebb sikerrel el is készültek.
Amiről viszont érdekes módon nem volt szó – igaz nem is kérdeztünk rá – milyen struktúrában kívánják az IKT-t felügyelni, irányítani.
Lehet, hogy ez még korai kérdés, mivel nincs még végleges döntés, de még mindig a közigazgatás az egyik legnagyobb IKT megrendelő, így egyáltalán nem érdektelen az irányítás szervezeti struktúrája.Ma a világban két ellentétes irányzat látható – természetesen, mivel túl sok változat nem lehetséges – az egy és a kétpólusú irányítás.
Érdekes, hogy több magasan fejlett közigazgatási informatikával rendelkező országban – pl. USA, Ausztrália – a korábbi egypólusú irányítást (CIO), kétpólusú váltotta fel: CIO – Chief Information Officer, CTO – Chief Technology Officer a két pozíció.Röviden összefoglalva: a CIO a kormányzati IKT politikáért, stratégia; trendek figyelemmel kisérése; a kormányzati IT architektúra karbantartása; felhő, nyílt forráskód, intézmények közötti együttműködés és összkormányzati megoldások támogatása; IKT emberi erőforrások fejlesztése, míg a CTO a hatékony IKT működtetésért, a kormányzati portál szolgáltatásokért, adatközpontokért és az IKT beszerzésekért, kiszervezésekért felelős (lásd Ausztrália).
A magyar közigazgatás sokszor vett át példákat, legalábbis ami a módszertanokat illeti, az angol kormányzattól. Ők most egy igen érdekes és újszerű megoldást választottak (ami a hazai viszonyokat ismerve, nálunk nem igazán lenne bevezethető).
A korábbi kormányzati CIO pozíció helyett létrehozták a COO – Chief Operating Officer pozícióját, aki egy személyben felelős a közigazgatási informatikáért és egyben az Efficiency and Reform Group vezetője is a Cabinet Office-on belül.
Az újdonság azonban nem ebben van, hanem abban, hogy minisztériumonként (ügynökségenként) létrehozták a „digitális vezető” (digital leader) posztját, aki tagja a felső vezetésnek (board) és feladata az elektronikus (digitális) szolgáltatások megszervezése a kormányzati szolgáltatás-tervezési kézikönyv (Government Digital Service Manual) alapján.
A „digitális vezető” mellett megmarad a CIO funkció is, persze érdekes kérdés lesz az együttműködésük és a kompetencia területek meghatározása.
A „digitális vezető” feladata egy olyan munkacsoport létrehozása is, melynek tagjai az alábbi képességekkel rendelkeznek: elektronikus szolgáltatások tervezése / fejlesztése, közvélemény kutatási eredmények analízise, digitális stratégiatervezés, online- publikáció és termékmenedzselés.
Biztosítani kellett, hogy átképzéssel, vagy piacról történő munkaerő felvétellel ezek a kapacitások a múlt év folyamán rendelkezésre álljanak, mivel 2014 tavaszára az évi 100.000 tranzakció feletti szolgáltatásokat már az új szabvány szerint kell szolgáltatni.
A fejlesztések módszertana agilis, kéthetente új változat, amely felhasználók részvételével kiértékelésre kerül – ezért van közvélemény kutatásban jártas szakember is a munkacsoportokban – és a vélemények figyelembe vételével folytatódik a fejlesztés. Érdekes elvárás, azonban mutatja, hogy komolyan veszik a szolgáltató (elektronikusan is) állam koncepcióját.
A feladatmegosztás indokául az IKT gyors fejlődését és szerteágazó voltát hozzák fel, miszerint egyetlen ember ezt már nem is tudja átlátni.
Amit még szintén érdemes megjegyezni, hogy egyes országokban a közigazgatási IKT-ért felelős vezetők „felett” egy magas rangú kormánytisztviselőkből (akár miniszterekből is) álló bizottság működik, amely nem technológiai, hanem „üzleti” szempontokra fókuszálva segíti és felügyeli munkájukat (Ausztrália: SIGB – Secretaries’ ICT Governance Board; Egyesült Királyság: Efficiency and Reform Group, Olaszország: Steering Committee; Kanada: Treasury Board of Canada).
Másutt viszont az IKT-ért felelős vezetők részei a kormányzati struktúrának és közvetlenül felügyelik őket (USA: Commerce Department – CIO, Office of Science and Technology Policy – CTO; Portugália: Presidency of the Council of Ministers).
És mi a helyzet nálunk?
Az elmúlt négy ciklusban csak rövid ideig volt egypólusú IKT irányítás, valójában a kétpólusú volt a jellemző.Úgy gondolom, ez a fajta irányítás nálunk nem vált be. Talán ki kellene próbálni az egypólusút, nem feltétlenül minisztériumi környezetben.”
Forrás:
Klub összefoglaló; Futó Iván; IT Business; 2014. február 12.
