„Bekapcsolta a Google az új szolgáltatását: mostantól a FUTÁR valós idejű információi is megjelennek a Google térképén – jelentette be csütörtökön Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az Infotér Konferencián, Balatonfüreden. Ugyanis egy széles körű megállapodás eredményeként a BKK FUTÁR adatait és a Google rendszereit összekötöttük. Ennek köszönhetően az eddigi – kizárólag menetrend szerinti adatok alapján történő – utazástervezés helyett a rendszer a valós forgalmi helyzet, a BKK műholdas nyomkövetési rendszere, a FUTÁR alapján azt mutatja, hogy ténylegesen mikor ér az adott megállóba egy-egy jármű, és hogy valóban melyik a leggyorsabb útvonal A-ból B-be. Ezenkívül a BKK INFO szöveges információi is láthatók majd.
Budapest a világtérképen
Nemcsak a saját applikációnkat fejlesztettük, nemcsak egy saját rendszert alakítottunk ki mind a weben, mind pedig a mobilapplikációkon, hanem a Google rendszerében is hozzáférhetővé tettük adatainkat. Elkötelezettek vagyunk a nyílt adathozzáférés irányába. Három évvel ezelőtt a BKK volt az első – a tömegközlekedésben mindmáig az utolsó is, sajnos –, amely nyilvánossá tette teljes menetrendi adatbázisát mindennap frissítve, teljes körű hozzáféréssel. Ennek köszönhetően számos menetrendi utazástervező applikáció létezik, melyek ma még nem a valós időben működnek, azaz nem a járművek műholdas mozgását, hanem csak a menetrendi információkat mutatják. Eddig minden applikációfejlesztő ingyen hozzájuthatott a menetrendi információkhoz. Ezt most kiterjesztjük, és a tömegközlekedési járművek valós idejű mozgását is nyilvánosan hozzáférhetővé tesszük egy adatfolyamon keresztül. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a Google használhatja adatainkat ingyen, hanem azok alapján bármilyen fejlesztő készíthet különböző kreatív applikációkat – hangsúlyozta Vitézy Dávid.Waze
A vezérigazgató hozzátette: Budapest a harmadik nagyváros Európában – Barcelona és Riga után – amelyik megállapodott a jelenleg legnépszerűbb közúti utazástervezővel, a Waze-zel is. Az egyezség megszületett, már a technológiai fejlesztés tart, vagyis a felhasználók által bevitt adatokon túl a BKK-tól hivatalos úton is a BKK INFO összes közúti közlekedési információja ebben a rendszerben jelenik meg néhány héten belül.Vitézy Dávid részletesen beszámolt előadásában az elmúlt évek fejlesztéseiről. Mint elmondta: „amikor a tömegközlekedésről beszélünk, azt kell látnunk, hogy az informatika mára az ágazatban nem csak irodai rendszereket támogató háttérrendszer, nem kiegészítő része a mindennapi működésünknek. “Az elmúlt évek munkájának eredményeként eljutottunk oda, hogy minden egyes tömegközlekedési járművünk valamilyen informatikai rendszer része” – mondta a BKK vezérigazgatója. Vitézy Dávid példaként említette, hogy az elmúlt időszakban érkezett több száz busz már rendelkezik olyan utastájékoztató és a műholdas nyomkövető rendszerrel, amely a FUTÁR-ba kapcsolódik. Beszélt továbbá az M2-es és az M4-es metróról, amelyek vonalán egy korszerű biztosítóberendezés irányítja a vonatok közlekedését és az utastájékoztató rendszereket. „Minden ágazatunkban az informatika átszövi a működésünk minden eszközét. Nincs olyan projektünk, nincs olyan ágazatunk, nincs olyan fejlesztésünk, amelynek a végén nem jelenik meg valamilyen informatikai kapcsolódás” – tette hozzá.
…
MOL Bubi
A vezérigazgató elmondta: elindítottuk 2014 őszén a MOL Bubi közbringarendszert, amely nagyobb részben volt informatikai, mint kerékpár-beszerzési projekt. A késedelme is nagyobbrészt informatikai okokra vezethetjük vissza. Már a késedelmen és az ebből eredő nehézségeken túl vagyunk: a MOL Bubi sikerrel elindult, a szeptember 8-ai átadása óta semmilyen üzemzavar nem történt, naponta több mint 4000 használattal lassan elérjük a 200 ezer bérlést. Mint mondta, döntöttünk arról, hogy a rendszert további több mint húsz állomással bővítjük 2015 tavaszán; ígéretünkhöz híven ezt a vállalkozótól beszedett késedelmi kötbérekből valósítjuk meg.A konferencia tematikájára utalva Vitézy Dávid kifejtette: a MOL Bubi a mi szempontunkból nézve nagyobb részben egy informatikai rendszer. A problémák, a nehézségek, a fejlesztési kihívások, egyáltalán a feladatok 95 százaléka nem a kerékpárok jól ismert mechanikus részeiből és működéséből fakad, hanem informatikai rendszeréből, ahogy azt illesztenünk kell a különböző számlázási vagy éppen tájékoztatási rendszereinkhez.
Mint a vezérigazgató emlékeztetett arra: a BKK FUTÁR applikációjában és a FUTÁR-os utazásszervező rendszerben már a MOL Bubival is terveztünk. Ez azt jelenti, hogyha két pont között nem a tömegközlekedés a leggyorsabb alternatíva, hanem egy zöld bicikli igénybevétele, akkor most már ezt ajánlja az integrált rendszer, amelyben mindegyik bicikliállomás telítettsége is látszik.
Nem sok ilyen van Európában – mondta Vitézy Dávid. „Az, hogy a fővárosnak a BKK az integrált közlekedésszervezője, és az összes közlekedési ágazattal foglalkozunk, lehetővé teszi azt is, hogy a különböző közlekedési módok között integrált szolgáltatásokat nyújtsunk. Így például az utazásszervezésben a MOL Bubi a tömegközlekedési tervezőrendszerünk részévé vált, vagy például ügyfélközpontjainkban már ma is a teljes regisztráció és MOL Bubi kártyakiváltási folyamata megtörténik. A MOL Bubi informatikai rendszere mára jól vizsgázott, és megbízhatóan működik.”
FUTÁR
„Mára a FUTÁR (Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszer) elkészült és magas megbizhatósággal működik, egy új informatikai alaprendszert adott a budapesti tömegközlekedésnek, és amellett, hogy tájékoztat, a forgalomirányítást is új alapokra helyezte. A diszpécserek valós időben, folyamatosan frissítve látják az az összes felszíni tömegközlekedési jármű műholdas helyzetét. Sőt nemcsak látják, hanem ha bármilyen eltérés van a menetrendtől, akkor a diszpécser azonnal riasztást kap, és be tud avatkozni. A szóbeli kommunikációt pedig Magyarország első nem hatósági felhasználású digitális rádiókommunikációs TETRA-rendszere biztosítja Budapesten és régiójában. Ez kizárólag a járművezetők és a diszpécserek kapcsolattartását szolgálja” – hangsúlyozta a vezérigazgató.„Budapesten 263 csomópontban, fontosabb felszíni megállókban találhatók meg a monitorok és a kijelzők, az alujárókban pedig a színes monitorok és a LED kijelzők. Ezek valós idejű tájékoztatást adnak a következő járatok érkezéséről a műholdas nyomkövető rendszerünk segítségével, és ami nagyon fontos, hogy bármilyen zavar vagy kiesés történik, azonnal tudunk tájékoztatást adni részben futószöveggel, részben pedig hangosbemondó segítségével. A FUTÁR diszpécserközpontjából kollégáink az összes, azaz nagyjából 2300 jármű utasterébe kiküldhetnek fölvett vagy helyben rögzített MP3-fájlokat, és meghatározott földrajzi zónában, időpontban adott gyakorisággal vagy konkrét pont elérésekor ezt rendszeresen lejátszatni. Ezt a 23 csomópontban is meg tudják tenni. Korábban ez egyszerűen elképzelhetetlen lett volna, hiszen eddig egyedileg kellett minden egyes mikrofonba külön kivezényelni a hangot, és helyben, a csomópontban lehetett csak vezérelni az adott hangosítóberendezéseket. Tehát az 1960-as, 1970-es évek technológiájából ugrottunk át a XXI. századba” – fejtette ki.
„Azt a fajta élő ügyfélkapcsolati megközelítést, amit a FUTÁR lehetővé tesz, kiterjesztettük az élő, személyes kapcsolatra is: megszűnt a nagyobb belvárosi csomópontokban a régről ismert rácsos kis pénztárablak, amelyik mögött a pénztáros szinte nem is látszott. Mára korszerű ügyfélközpontok jelentek meg, melyek IT-projektek is, még ha nem is tűnnek annak. Egy hatvan pénztár rendszer helyett Budapest fontosabb csomópontjaiban jelenünk meg a Deák téren, a Kelenföldi pályaudvaron, a Keleti pályaudvarnál, most épül Kőbánya-Kispesten, de jelen vagyunk a reptér két terminálján is. Ezeken a helyeken bankkártyával is lehet fizetni, és angolul beszélő kollégáink tájékoztatást és térképeket adnak, valamint kiszolgálják az ügyfeleket. Ezeket egészítik ki az új automaták.
BKK-automaták
„Az értékesítési stratégiánk másik nagyon fontos eleme a legkésőbb 2015 első hónapjáig megjelenő 300 új jegy- és bérletkiadó automata, melyek közül 215 darabot már használnak ügyfeleink. Jelenleg a teljes értékesítési forgalmunk harmadát ezek az automaták bonyolítják. Ez azért nagy szó, mert ezeket március végén, az M4-es metró átadásakor helyeztük ki az utcára, illetve az új metró állomásaira. Fél év alatt a teljes értékesítési forgalmunk, azaz egy közel évi 60 milliárdos tömegközlekedési árbevétel harmadát tudtuk áthelyezni XXI. századi értékesítési csatornákra. Ezek az automaták érintőképernyősek, elfogadnak bankkártyát és papírpénzt is az érmén kívül, és az összes fontosabb csomópontban jelen vannak.A régi, kizárólag a pénztárakra és a teljesen működésképtelen, csak érmét elfogadó és jegyet kiadó automatákra épülő BKV-s rendszert lecseréltük. A pénztárak és a nem működő automaták helyett 300 megbízható, bérletet is kiadó, bankkártyát is elfogadó jegy- és bérletautomata, a fontosabb csomópontokban pedig a személyes ügyfélkiszolgálást lehetővé tévő korszerű ügyfélközpontok jelentek meg.
A bevételi adatainkban mindez tükröződik: 2010-ben a budapesti tömegközlekedés jegyárbevétele 49,5 milliárd forint volt, 2014-ben pedig meghaladjuk majd az 58 milliárd forintot úgy, hogy közben 10 százalékkal olcsóbb a bérlet. Azaz egy árcsökkentéssel, ám a szolgáltatási színvonal javításával és az értékesítési csatornák bővítésével 15 százalékos bevételnövekedést tudtunk elérni, ami igazolja a stratégia helyességét” – hangsúlyozta a BKK vezérigazgatója.
Valós idejű utazástervezés
Vitézy Dávid kijelentette: „a rendszer iránti elkötelezettséget az segíti, ha átláthatóvá tesszük a működést. Ugyanúgy, ahogy az emberek szeretik követni, hogy egy repülő az égben merre tart, és nézik egy program segítségével, mi ugyanezt létrehoztuk a budapesti tömegközlekedésben. Az összes felszíni járat valós mozgása műholdas nyomkövetéssel látható a http://futar.bkk.hu címen, illetve a BKK FUTÁR mobilapplikációnk segítségével. Azontúl, hogy ez látható és érdekes, lehetővé teszi a valós idejű utazástervezést is. Ma már nemcsak a menetrend alapján tudunk útvonalajánlatot adni az ügyfeleinknek, hanem azt az információt is azonnal meg tudjuk osztani, ha egy járaton éppen zavar, késés vagy terelés van. Szeptember közepe óta 233 ezer felhasználó vette igénybe, és összesen körülbelül félmillióan látogatták meg a weboldalt. De alapvetően nem a webalapú megoldásban hiszünk, hanem a mobilapplikációban.”„A BKK FUTÁR applikáció a bevezetése után a legsikeresebb magyar ingyenes alkalmazás volt mindhárom, azaz az iOS, az Android és a Windows Phone platformon is. Egy hónap alatt 70 ezren töltötték le. Ezzel is lehet utazást tervezni valós időben, követhető vele az összes felszíni tömegközlekedési jármű, illetve azok az információk, amelyek egy megállóban található kijelzőn követhetők, az okostelefonokon is elérhetők” – fejtette ki.
„Egy másik mobilapplikációnk is van BKK INFO néven, ami a kötöttpályás zavarokról és egyéb buszterelésekről ad információt. Ez főleg azoknak jó, akik nem tervezik meg mindennap az utazásukat, mert általában azonos útvonalon járnak, de szeretnének tudni arról, ha valahol valami váratlan esemény történik. Ebben az applikációban föl lehet iratkozni egy-egy járatra, és ha bármilyen zavar történik, a fődiszpécser automatikusan rögzíti a rendszerben, átkerül a BKK INFO-ba, így azonnal olvasható a weboldalunkon és kiküldünk egy push üzenetet a feliratkozott ügyfeleknek. Az elmúlt másfél évben 4,8 millió ilyen üzenetet küldtünk ki, és összesen 26 ezer az olyan ügyfelünk száma, aki feliratkozott valamelyik járatra, amelyről információkat kér és kap” – hangsúlyozta.
Már közúti információk is
Az előzőhöz kapcsolódóan Vitézy Dávid elmondta: „informatikai alapra helyeztük a régi Fővinform működését az azt fölváltó új BKK INFO új közúti modullal. Lényegében most már nem az a fő tevékenység, hogy a rádióban bemondják a kollégák a közlekedési dugókat, hanem egy informatikai rendszerben rögzítenek minden információt, ami a közúti hálózatról érkezik; legyen szó akár egy tervezett csatornaépítésről vagy egy pillanatnyi forgalmi zavarról. Ezek egyrészt elérhetők a http://kozut.bkk.hu oldalon, de a Google Mapsnek is átadjuk ezeket az adatokat, tehát a Google térképén is követhetők, illetve most fejlesztjük hozzá a mobilapplikációt. Ezekhez az adatokhoz bármelyik médiatermék bármikor hozzáférhet, és a legfontosabb híreket be tudja mondani, illetve bárki ezen a térképes felületen rákereshet az általa választott útvonalra, hogy megnézze, milyen közúti zavarok vannak.Elektronikus jegyrendszer
A legfontosabb informatikai fejlesztésünk a jövőre nézve a FUTÁR kiegészítője, az elektronikus jegyrendszer lesz. Ez összhangban van a most folyó fejlesztésekkel, hiszen a jegyautomatákat is úgy tervezték, hogy egy pillanat alatt átalakíthatók legyenek chipkártya-érvényesítésre. Ezt a projektet a Fővárosi Önkormányzaton kívül az EBRD finanszírozza legnagyobbrészt. Egy több mint egyéves beszerzési eljárás eredményeként Tarlós István főpolgármester részvételével megkötöttük a vállalkozási szerződést, tehát tovább jutottunk, mint bárki az elmúlt 25 évben – amióta Budapest megpróbálta megvalósítani az elektronikus jegyrendszert. A projekt mára a kivitelezési szakaszába jutott. A Scheidt & Bachmann nevű német vállalkozás nyerte el a megvalósítás jogát, de természetesen számos magyar vállalkozás részt vesz majd a projektben. A teljes elektronikus jegyrendszert 2017-re kell megvalósítani – számolt be a jövőbeni tervekről Vitézy Dávid.„Ez nemcsak informatikai beruházás, hanem egy jelentős kivitelezési, építési munka is. A célunk, hogy évente ötmilliárd forint bevételnövekedést érjünk el a rendszer segítségével. Ennek része, hogy minden metróállomáson beléptetőkapus rendszert vezetünk be, tehát a jegyeket nem személyesen ellenőrzik, hanem olyan elektronikus kapuk, amelyeken csak a megfelelő chipkártyás érvényesítés után lehet a metróba jutni. A főbb hévállomások is kapnak ilyent. A kapukon kívül minden tömegközlekedési járművön le kell cserélnünk a leolvasókat, hiszen új, a chipkártyaolvasásra alkalmas rendszert kell telepítenünk.
A világon az első ötben lesz Budapest a nagyvárosok közül, amelyik egy teljesen szerveralapú jegyrendszert valósít meg. Ez azt jelenti, hogy nem maga a kártya, hanem a szerverünk lesz minden adat forrása. A rendszer a folyamatos adatkommunikációra épül majd. Ezzel válik lehetővé egy nagyon rugalmas rendszer létrehozása, amely képes lesz arra is, hogy érintésmentes bankkártyákat elfogadjon. Tehát amikor a rendszer teljes körűen kiépül, egy érintésmentes bankkártyával kinyílik majd a metrókapu, de a buszon lehet majd vele fizetni.
Ha valaki nem közvetlenül bankkártyával utazik, hanem kiváltja a BKK-s kártyát, akkor erre egyenleget feltölteni már mobilapplikáción, telefonos ügyfélszolgálaton vagy interneten keresztül is tud. Bérletes ügyfeleink számára ez annyiban jelent majd könnyebbséget, hogy csak egyszer kell egy kártyát kiváltani, utána annyiszor töltenek rá újabb összeget (bérletet), ahányszor szeretnének. Mindezt úgy, hogy nem kell sorban állniuk, nem kell sehova sem menniük, illetve ha elhagyják a kártyájukat, nem a bérletüket vesztik el, mint ma, hanem ha letiltják azt, visszakaphatják az egyenleget egy másik kártyán. Ha pedig kiutaznak a városból, egy egyedi új terméket sokkal egyszerűbb lesz hozzácsatolni. A Nemzeti Egységes Kártyarendszer megvalósulásával abban bízunk, hogy a diák-, a nyugdíjas- és egyéb kedvezmények ellenőrzése is jóval egyszerűbb lesz, és ezt a kettőt tudjuk majd integrálni.
Ami jegyeket illeti, az sokkal izgalmasabb. Egy időalapú jegyrendszert vezetünk be, ami azt jelenti, hogy az átszállást nem fogjuk újabb jegy megváltásával “büntetni”. A jegyrendszernek ez a jellegzetessége megszűnik. Tehát ha valaki félórás jegyet érvényesít, akkor fél órán belül annyiszor száll át, ahányszor szeretne. Ami nagyon fontos: már nem kell azon gondolkodni a bonyolult tarifarendszerben, hogy melyik felel meg a legjobban. Ha annyit utazott, hogy három utazást kell kiszámláznunk, akkor azt tesszük; ha annyit, hogy jobban megérte volna egy napijegy aznap, akkor pedig annak az összegét. Tehát mindig az ügyfél jár a legjobban. Ezen az elven működik majd a bankkártyás fizetőrendszer is: a nap végén annyit számlázunk, amennyit az ügyfél utazott. Ha pedig valaki kivált egy BKK-s kártyát, akkor egy egyenleget kell majd feltölteni, és ebből tud majd utazni” – fejtette ki a vezérigazgató.
Mint Vitézy Dávid elmondta: a rendszer legnehezebb része az informatikai fejlesztés, ezenkívül a metrókapuk kiépítése komoly biztonsági és kivitelezési munka. 2300 járművünkön kell összesen 10 ezer jegykezelőt telepíteni, valamint 800 beléptetőkaput telepítünk az 55 állomáson. Hatszáz hordozható kézi készüléket kapnak a felszíni járatokon dolgozó jegyellenőreink, mert kapukkal nem lehet ezeken a vonalakon a megállókat lezárni. Hatvanötmillió kártyát fogunk kibocsátani, hiszen a jegyek is kártyaalapúak lesznek. Valamint egy teljesen új backoffice – mobiltelefonos és internetes – informatikai rendszert alakítunk ki 2017-ig.
Teherforgalmi ellenőrzés
A BKK vezérigazgatója kiemelte, sikerült informatikai alapra helyeznünk a teherautók behajtást Budapestre. Korábban is kellett, és most is kell fizetniük a fővárosba érkező teherautóknak. Bizonyos utakról kitiltjuk őket, más utakon pedig sávos díjrendszert alkalmazunk, mely arra ösztönzi a teherautó-vezetőket, hogy aki teheti, kerülje el a várost az M0-son, aki pedig bejön, lehetőleg csak a főutakat használja, és minél kisebb teherautóval menjen egyre beljebb a városba, hogy ne zavarja a lakókat, ezzel is minimalizálja a környezeti és zajterhelést. Ez a rendszer a BKK létrejötte előtt úgy működött, hogy személyesen kellett fizetni, és személyesen az ellenőrök intették le az utak szélén a teherautókat, majd csak ezután kérdezték meg telefonon, hogy a jármű rendelkezik-e engedéllyel. Ez most megszűnt: a regisztráció interneten keresztül történik a Teherforgalmi Online Behajtási Információs rendszeren (TOBI) keresztül, és az e-útdíjnál alkalmazott megoldással rendszámfelismerős gépjárművek ellenőrzik az utak mentén a teherautókat, majd automatikusan indítják el a szabálysértési eljárást, ha valaki engedély nélkül hajt be kamionnal a városba.Összegzés
Vitézy Dávid vezérigazgató az előadása végén kiemelte: míg korábban egy alaprendszer nélkül kellett építkeznünk, most már a FUTÁR és majd az elektronikus jegyrendszer olyan informatikai alapot ad, hogy nagyon egyszerűen, fix sztenderdek szerint tudjuk megrendelni az új járműveket, hiszen a kijelzőknek, a jegykezelőknek, minden egyes perifériának egy világosan meghatározott és már működő rendszerrel kell kommunikálnia. Nemcsak egy utastájékoztató vagy értékesítési rendszert hoztunk létre tehát, hanem a budapesti közösségi közlekedés informatikai alapját, működésének informatikai környezetét tudtuk megteremteni az elmúlt években.”
Forrás:
Infokommunikációs forradalom a közlekedésszervezésében – Budapest a világ élvonalában; Budapesti Közlekedési Központ; 2014. november 8.
