„Négy évre 50 milliárd forintot ígértek korábban az adósságátvállalásból kimaradt településeknek, de ennek nincs nyoma a jövő évi büdzsé tervezetében. A kormányzat szerint jövőre is prioritást kap az ügyük.
„Nem elfogadható, hogy az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok fejlesztési támogatásának előirányzata, 12,5 milliárd forint kikerült a költségvetésből, mondván, hogy a megjelölt célok az uniós forrásokból finanszírozhatóak lesznek” – áll a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) állásfoglalásában. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke lapunknak azt nyilatkozta, hogy az adósságrendezés teljes kérdéskörének lezárásához garantálni kell a nem érintett önkormányzati kör megfelelő kompenzálását.
Az állam több lépcsőben végül több mint 1300 milliárd forint értékben vállalta át a megyei és főképpen a települési önkormányzatok adósságállományát. A mintegy 3200 településből 1176 (1,1 millió lakossal) nem részesült az adósságok átvállalásában. Többségük méretéből fakadóan nem tudott hitelt felvenni, de előfordulhat olyanok is, amelyek felelősen gazdálkodtak, akár elbocsátások, vagy fejlesztések elmaradása révén nem halmoztak fel veszteséget.
Ezek a települések azt az ígéretet kapták korábban, hogy az uniós támogatásoknál az önrész kifizetésével támogatja majd őket a kormányzat, hogy fejleszteni tudjanak. Ezekre az idén hoztak létre egy 12,5 milliárdos keretet. Így a becslések mintegy 60-80 milliárd forint értékben végezhettek el fejlesztéseket.
A rendelet szerinti támogatás mértéke település kategóriánként 1,5 és 200 millió forint között oszlott meg. Az önkormányzatok például a település belterületén út, híd vagy járda építésére, felújítására, karbantartására, vízrendezési és csapadékelvezetési rendszer kiépítésére, felújítására, településrendezési terv készítésére kaphattak támogatást. Forrást kérhettek önkormányzati tulajdonban lévő épületek fejlesztésére, amelyek igazgatási tevékenységet, óvodai nevelést, kulturális tevékenységet, vagy szociális vagy egészségügyi ellátást szolgálnak.
A Belügyminisztérium lapunknak elküldött adatai szerint 2014-ben a támogatásban részesült önkormányzatok száma 1055 volt, melyből 1017 önkormányzat 2000 fő lakosságszám alatti, 38 önkormányzat pedig 2000 fő feletti lakosságszámmal rendelkezik. A kompenzációt első körben a 2000 lakosúnál kisebb települések kapták meg, ami 1018 önkormányzattal mintegy 600 ezer embert érintett. Az ígéret szerint több éven keresztül lett volna egy ilyen kompenzációs keret, négy évre mintegy 50 milliárd forint, de a jövő évi büdzsé tervezetében ennek nincs nyoma.
„Az adósságkonszolidációban nem részesült településekkel kapcsolatos megkezdett intézkedéssorozat folytatása továbbra is prioritás” – közölte lapunkkal a Belügyminisztérium. A tárca szerint, mivel a 2015. évi költségvetést még nem fogadta el az Országgyűlés, vizsgálat tárgyát képezi, és az ezzel kapcsolatos egyeztetések is folyamatban vannak, hogy az adósságkonszolidációban részt nem vett települési önkormányzatok milyen forrásokból juthatnak hozzá kiemelt fejlesztési forrásaikhoz.
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja (milliárd forint)
I. ütem: Megyei önkormányzatok (2012. I.) 197,6
II. ütem: 5000 fő alatti települések (2012. XII.) 74
III. ütem: 5000 fő feletti települések (2013. VI.) 610,3
IV. ütem 5000 fő feletti települések maradék adóssága (2014. II.) 420
Összesen 1301,9
Forrás: Belügyminisztérium, Mediaworks-gyűjtés”
Forrás:
Hoppon marad ezerkétszáz település; Éber Sándor; Világgazdaság Online; 2014. december 8.
