„Elfogadta a hálózatsemlegességet bebetonozó új internetes szabályozást az amerikai hírközlési hatóság. A tegnapi szavazáson párthűség alapján szakadt ketté a testület.
Szavazott és elfogadta az internetszolgáltatókra (ISP-k) vonatkozó új szabályozását az amerikai hírközlési hatóság (Federal Communications Commission, FCC). A 3-2 arányban megszavazott új határozat új alapokra helyezi az ISP-kre vonatkozó szabályokat, a cégekre immár a hagyományos telefonszolgáltatókra vonatkozó feltételek egy része lesz érvényes.A tervezetet korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, dióhéjban: az FCC a telekommunikációs törvény hagyományos telefonhálózatokra vonatkozó második része (Title 2) alá sorolja át az ISP-ket, ezt a lépést becézte a média közművé nyilvánításnak. A Title 2 igen szigorú feltételrendszerét azonban az FCC nem tette egységesen kötelezővé, az irreleváns vagy szükségtelen szabályozás (például a hatósági árak) alól hivatalos felmentést adott a cégeknek.
Ezzel együtt a hálózatsemlegesség sarokköveit a határozat kikényszeríti, az ISP-nek tilos a jogszerű tartalmak, alkalmazások, szolgáltatások és eszközök által generált forgalom blokkolása és megkülönböztetése. Továbbá tilos a pozitív diszkrimináció is, vagyis kiemelt ügyfelek nem szerezhetnek előnyt a többi szereplő által generált adatforgalommal szemben. A dokumentum expliciten kimondja, hogy ez a tiltás a szolgáltatók saját szolgáltatásaira is vonatkozik, ezeket sem kínálhatják olyan feltételekkel, amely más szereplőknek nem érhető el.
Az FCC a műszaki problémák iránti érzékenységéről is tanúbizonyságot tett, a hálózat normális működtetéséhez szükséges forgalommenedzsmentet és quality-of-service (QoS) technikákat kimondottan engedélyezi. Az ilyen gyakorlattal szemben az egyetlen elvárás, hogy ne üzleti megfontolások, hanem konkrét műszaki problémák indokolják. Erre elvben garanciát a nagyobb transzparencia ad, a szolgáltatóknak közölniük kell a hálózat működési paramétereit az előfizetőkkel és az FCC-vel is.
Nagyon fontos új kitétel még, hogy a dokumentum a hálózatsemlegesség elvét nem csak az ISP hálózatán már utazó forgalomra alkalmazza, hanem kiterjeszti azt a hálózat belépési pontjaira is. Ezzel elveszi azt a lehetőséget, hogy a szolgáltató a gerinchálózatok és transzport hálózatok adatkicserélő pontjain állítson fel fizető kapukat – ahogy arra például a Comcast és a Neftlix esetében már volt is precedens. Ezzel nem jött létre az FCC-elnök Tom Wheeler által korábban lebegtetett hibrid modell, amelyben a hálózatok egymás közötti adatkicserélése működhetett volna üzleti alapon. Szintén újdonság, hogy a szabályozás egy kalap alá veszi a vezetékes és mobilos internetes hozzáférést, az önszabályozást már a mobilos piacon sem látja a testület elegendőnek a hálózatsemlegesség garantálásához.
Rés a szabályozáson, hogy a pozitív diszkrimináció egy különösen problémás formáját, a zero-ratinget nem tiltja expliciten – ezt mondja Roger Sherman, az FCC mobilos kommunikációért felelős irodájának vezetője. A zero-rating lehetővé teszi az ISP-k számára, hogy bizonyos szolgáltatásokat kiemeljenek a korlátozott adatcsomagokból és kibővített vagy akár korlátlan adatforgalmat biztosítsanak. Az Egyesült Államokban már van a gyakorlatra precedens, a T-Mobile (amely ott viszonylag kis szereplőnek számít) a tucatnyi zenestreaming-szolgáltatóhoz kínál Music Freedom programján keresztül korlátlan adatforgalmat. Sherman szerint ez nem veti fel a hálózatsemlegesség problémáját, mivel a T-Mobile ezért nem kér és kap pénzt a streaming-szolgáltatóktól, a revenue-sharing és egyéb, üzleti alapú zero-rating azonban más elbírálás alá eshet.
Politikai döntés született végül
A republikánus párt köreiben hagyományosan nagyon erős a telekommunikációs iparág lobbija, míg a demokratáknál a tech-cégek befolyása döntő. Nem véletlen, hogy az FCC döntése ennek megfelelően, demokrata-republikánus törésvonal mentén született, a testület elnöke és a két demokrata tag a tervezet mellett, a republikánusok által delegált két tag pedig ellene szavazott.Az amerikai bal- és jobboldal szokásos kommunikációs paneljei köszöntek vissza az FCC-szavazásra adott reakciókban is. A demokrata tábor egységesen támogatta a döntést, Barack Obama például kézzel írott üzenetben és Twitteren is üdvözölte azt – izgalmas hazai vonatkozású fejlemény, hogy ez utóbbit Deutsch Tamás, az InternetKon atyja is retweetelte. Természetesen üdvözölte még a döntést a Mozilla Foundation és az ISP-k miatt sokat szenvedő Netflix is. De feliratkozott a listára számos demokrata törvényhozó és hagyományosan liberális civil szervezet is.
Könnyen kitalálható, hogy a republikánus oldalhoz tartozó szereplők és szervezetek ezzel ellenkező hangot ütöttek meg. Az FCC nemmel szavazó tagjaihoz csatlakozott például a kreacionista Discovery Institute, és 21 képviselőházi republikánus is közös levelet adott ki, amely Wheeler FCC-elnököt támadja. Természetesen ezen az oldalon tűnik fel a Verizon is, a telekom-szolgáltató passzív-agresszív sajtóközleményében a 30-as évek szabályozását látta visszatérni, ezt érzékeltető a cég morze-kóddal és írógépen írva is kiadta a közleményt. Az AT&T, az ország másik nagy szolgáltatója szintén csalódottságának adott hangot, közleménye szerint a politikai ideológiák mentén született a döntés, amely „elutasítja a kompromisszumot”.
Érdekes módon az ISP-k nem zártak össze a kérdésben, a Sprint, a négy nagy amerikai mobilszolgáltató legkisebbike örömmel fogadta a döntést, a vállalat közleménye dicséri az FCC-t, amiért a testület „nehéz munkával átgondolt, mértékletes megközelítést alkalmazott a fontos probléma megoldására”.”
——-
„Hosszú évekig tartó huzakodás után tegnap szoros szavazással, de eldőlt, hogy az Egyesült Államok internetszolgáltatói nem tehetnek különbséget a felhasználókhoz eljutó adatforgalomban annak tartalma, típusa szerint. A támogatók az internet szabadságát és a fogyasztók győzelmét ünneplik, az ellenzők szerint viszont ezzel oda a fejlődés lehetősége, ami végső soron mindenkinek rossz lesz.
Tilos a megkülönböztetés
A csütörtöki döntést az USA Szövetségi Kommunikációs Bizottsága (FCC) hozta, amely a telekommunikációs szolgáltatásokat az olyan, szigorúan elenőrzött közszolgáltatások közé sorolta, mint amilyen a hagyományos telefonszolgáltatás is a múlt század 30-as évei óta. A változtatás révén a kommunikációs hatóság felléphet a fogyasztók és a versenytársak érdekeinek nevében a szélessávú és a tartalomszolgáltatók között megkötendő megállapodások ügyében.A leglényegesebb elem, hogy az új szabályok egyértelműen megtiltják a szélessávú szolgáltatóknak, hogy leállítsák vagy lassítsák a forgalmat, vagy hogy fizetség fejében egyes szolgáltatókat olyan előnyben részesítsenek, amelynek eredményeképpen azok szolgáltatásai másokénál gyorsabban juttathatnák el a fogyasztóhoz.
Tehát nem lehet például speciális Facebook-csomagot kínálni, ahol a közösségi hálózat tartalmaihoz garantáltan gyorsan juthatnának hozzá az ügyfelek, miközben mondjuk minden más elérés esetében egy lényegesen lassabb letöltési sebességet ígérne a cég. Szintén ugyanezen döntés miatt nem teheti meg azt sem a szolgáltató, hogy az internetes telefonálást lehetővé tevő alkalmazásokat (például Viber) egyszerűen blokkolja – így igyekezvén megvédeni saját telefonos üzletágát.
Obama és a fogyasztók nyertek
A mostani döntés egyértelműen Barack Obama elnök győzelmeként értékelhető, aki hasonló elvek mentén képzelte el az internetes szolgáltatókra vonatkozó új szabályozást. Az FCC – az Obama-kormányzat támogatásával – még 2010-ben készített egy szabályozást, amellyel kötelezte az internetes szolgáltatókat, hogy minden webforgalmat azonos módon kell kezeljenek, a fogyasztóknak pedig azonos hozzáférést kell biztosítsanak. Ugyanakkor ezt a keretet nem találta megfelelőnek az amerikai bíróság, és született is egy évvel ezelőtt egy a Verizonnak, az ország egyik legnagyobb szolgáltatójának kedvező ítélet. A 2010-es szabályozással szemben a bírák legfőbb problémája az volt, hogy az internetre nem lehet a nagy tömegeket elérő és kiszolgáló múltszázadi szolgáltatásoknál (vezetékes telefon, tévé) bevett gyakorlatot alkalmazni.Az Obama-kormányzat mellett több neves és névtelen támogatója is akad a mostani döntésnek. Például a world wide web atyjaként számon tartott Tim Barners-Lee is hitett tett az új rendszer mellett, amely szerinte az „engedélyhez nem kötött innovációt” biztosítja. Szintén kiállt a netsemlegesség újradefiniálásáért az Etsy vezetője. A művészeti alkotások kereskedelmét segítő oldal vezérigazgatója szerint a hozzájuk hasonló vállalkozások létének alapvető eleme a korlátozások nélküli internet. A támogatók mindegyike szerint ez a szabályozás szükséges ahhoz, hogy a felhasználók minden szempontból szabad és korlátozásoktól mentes formában használhassák a világhálót.
Az innováció vége
Természetesen teljesen máshogy látják a helyzetet a szolgáltatók, akiknek ezzel a döntéssel megkötik a kezét. Ők ugyan minden fórumon hangoztatják, hogy a szabad internet a szívügyük, de szerintük a szükségtelenül felhúzott szabályozói falak miatt sok tervben lévő fejlesztést már üzletileg nem lesz értelme végigvinni. A differenciált csomagok lehetősége szerintük pont hogy a fogyasztók számára lenne jó, hiszen így az igényeiknek jobban megfelelő szolgáltatásokat kaphatnának.A szolgáltatók jelenleg leghangosabb kritikája az, hogy a mostani lépéssel az internetet gyakorlatilag visszalőtték, ha nem is a középkorba, de az 1930-as évekbe (abból az időszakból ered a hagyományos telefonszolgáltatásokra vonatkozóra szabályozás). A Verizon élt is egy olcsó, de hatásos PR-trükkel, és a döntéssel kapcsolatos reakciójukat morzejelekkel tették közzé. A jelenkor olvasóinak azonban egy külön dokumentumban normál írásjelekkel szedett szöveggel is segítenek. Igaz ugyan, hogy azt meg a múlt század elején használt írógépek stílusával szedték.
Semmi nem változik, csak az ügyvédek nyernek
Létezik egy harmadik, pragmatikus tábor is. Szerintük sem az internet új nirvánája nem jött el Amerikában a csütörtöki döntéssel, és arról sincs szó, hogy az internethálózatok fejlődése leállna a szigorú(bb) szabályozás miatt. Ők leginkább úgy látják, hogy egyetlen csoport említhető igazi nyertesként, és ezek az ügyvédek. A kommunikációs szolgáltatók ugyanis garantáltan megtámadják majd a különböző bíróságokon a mostani szabályozást, és igyekeznek fogást találni, az egyelőre nem nyilvános, de egészen pontosan 317 oldalas dokumentumon, amelyben az új játékszabályokat lefektette az FCC.”
Forrás:
A felhasználók oldalára állt az amerikai szabályozó; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2015. február 27.
Győzött a netsemlegesség az USA-ban; Bitport.hu; 2015. február 27.
One Comment