„Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektek jelentősen hozzájárulnak Magyarország társadalmi és gazdasági fejlődéséhez, versenyképességének növeléséhez, ezáltal az itt élő emberek általános elégedettségi szintjéhez. A sikeres uniós forráslehívás és projektmegvalósítás közvetlenül hat a magyar gazdaság és társadalom összes szereplőjére, ezért annak vizsgálata, hogy mely tényezők teszik hatékonyabbá az uniós finanszírozású közszféra projektek végrehajtását kiemelt jelentőségű Európai Uniós és nemzeti szinten egyaránt.
Doktori értekezésemben célul tűztem ki a projekthatékonyságot jelző tényezők felmérését, rendszerezését és meghatározását az európai uniós finanszírozású közszféra projektekre általánosságban és a különböző projektciklusok során. Az adatgyűjtés eszközeként a projektmegvalósításban közreműködő projektgazda, projektmenedzsment, támogató és monitorozó csoport tagjainak megküldött nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőívet választottam.
Megállapítottam, hogy a legfontosabb hatékonysági tényezők általánosságban a költséghatékonyság, a tervezett eredmény megvalósulása és a projekt eredmény fenntartása voltak. A projektciklus elején a megfelelő tervezés, a projekt megvalósítási szakaszában az ütemterv tartása, a projektciklus végén a sikeres záró elszámolás és a fenntartási időszakban a projekteredmény fenntartása hatékonyságot jelző tényezők bírnak döntő befolyással a hatékonyság megítélésében.
A projekthatékonyságot jelző tényezők alapján input-és output indikátorokat határoztam meg. Az így képzett indikátorok alkalmazásával méréseket végeztem a Data Envelopment Analysis módszerrel. A projekteket a számítások alapján hatékony és nem hatékony csoportokba soroltam. A mérésekkel matematikailag igazoltam az uniós finanszírozású közszféra projektek hatékonyságának megítélését.
Öt új hatékonyságot jelző tényezőt határoztam meg az európai uniós finanszírozású közszféra projektek mérésére; piaci szempontok szerinti forrásfelhasználás, hatékony projektszereplők, hatékony közbeszerzések, sikeres záró beszámoló és elszámolás és a horizontális vállalások teljesülése.
A kutatás eredményeképpen megállapítottam, hogy a hatékonyság megítélése viszonylagos, függ a hatékonyságot megítélő személyétől, munkakörétől és projektben végzett tevékenységétől és a projektciklusok a hatékonyság megítélése szempontjából jól elkülöníthetők és külön mérhetők.Megállapítottam, hogy egy projekt relatív szinten hatékony, amennyiben egy bizonyos mutató tekintetében hatékonynak bizonyul és abszolút hatékonynak tekinthető adott vizsgálatban, ha valamennyi mutató tekintetében egyidejűleg a hatékony projektek csoportjába tartozik. A kutatásba bevont projektszereplők indirekt módon egymás felé is megfogalmaztak elvárásokat, melyek így a csoport hatékonysági tényezőjévé is váltak egyúttal.
Kutatási eredményeim gyakorlatban hasznosítható új eredménye, hogy az európai uniós finanszírozású közszféra projektek hatékonysági tényezőit általában és a projektek különböző szakaszaira meghatároztam és a hatékonyság mérésére indikátorokat alkottam, majd az indikátorokat teszteltem a Data Envelopment Analysis modellel történő méréshez.”
Forrás:
Európai uniós finanszírozású közszféra projektek hatékonysági tényezői; Siposné Sinóros-Szabó Laura; Debreceni Egyetem, Kerpely Károly Doktori Iskola; 2015 (pdf)
