„A 2010 óta lezajlott számvevőszéki ellenőrzések rámutattak, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. A pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ez pedig negatívan befolyásolta az eredményességet.
Az ÁSZ az elmúlt években több alkalommal felhívta a Kormány és a közvélemény figyelmét, hogy a pályázati lehetőségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfontosabb céljait, vagyis a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni. Így a pályázók lényegében arra nyújtottak be igényt, amilyen kiírás rendelkezésre állt, vagyis elsődleges szemponttá a források „elnyerése” vált, nem érvényesült a projektmenedzsment szemlélet, és az uniós forrásokat nem befektetésként kezelték.
Az ÁSZ ellenőrzései arra is rávilágítottak, hogy a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése eladósodást generált, főként az önkormányzati szektorban.
Az európai uniós források felhasználását érintő ellenőrzések
A 2007 és 2010 között uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projektek ellenőrzése során az ÁSZ 2012 májusában a hazai igényeket és erőforrásokat összehangoló középtávú fejlesztési terv hiányára hívta fel a figyelmet. Az ÁSZ jelentéséből kiderült, hogy a támogatási rendszerben nem rögzítették előre a nagy beruházásokra fordítható arányt, emellett a közszféra intézményei nem voltak felkészülve a rendelkezésre álló források felhasználására. Az ÁSZ megállapította, hogy egyes projektekre 3-4 év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni.2012 júliusában a részben uniós forrásból megvalósult munkahelyteremtési programok ellenőrzésekor kiderült, hogy 2004 és 2010 között a támogatási rendszer széttagolt és nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét pedig nem hangolták össze. Az ÁSZ jelentésével arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehetett megállapítani, mennyire voltak eredményesek a munkahelyteremtést támogató, részben uniós pénzekből megvalósult, munkahelyteremtést célzó programok 2004 és 2010 között.
Az ÁSZ 2012 augusztusában a vidékfejlesztési források 2007 és 2011 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzése kapcsán arra figyelmeztetett, hogy 2009-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pénzügyi kereteit átalakították, a mikro-vállalkozások létrehozását és fejlesztését támogató források mintegy 56 százalékát átcsoportosították a vidéki települések vonzerejének, képének javítását, a szolgáltatások színvonalának emelését célzó intézkedésekre. Ennek következtében nem javultak a demográfiai mutatók, a foglalkoztatottság és nem nőtt az egy főre jutó GDP a vidéki Magyarországon.
2013 augusztusában a Regionális Fejlesztési Tanácsok ellenőrzése kapcsán az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióban 2005-ben meghatározott alapelvek ellenére, 2007 és 2011 között a hazai és uniós fejlesztési források esetében nem érvényesült a szubszidiaritás elve, vagyis, hogy a helyi kérdésekre helyben szülessenek meg a válaszok, a helyi problémákat helyi szinten kezeljék.
Mindemellett a központi költségvetés végrehajtásának (zárszámadás) ellenőrzése során az ÁSZ minden évben (2011-2014) felhívta a figyelmet az európai uniós források felhasználásában jelentkező kockázatokra, a rendelkezésre álló pénzek lekötésének elmaradására, és hangsúlyosan figyelmeztetett a forrásvesztés veszélyére.
…Tanulmány Magyarország európai uniós tagságáról
Az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett, ellenőrzési tapasztalatai alapján, vagy azokból fakadóan elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá és célja, hogy felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutassa az eredményeket.Az ÁSZ 2015. szeptember elején közzétett tanulmányában átfogóan bemutatta a Magyarország részére különböző jogcímeken és céllal juttatott uniós források és az uniós tagsággal járó befizetések pénzügyi egyenlegét és gazdasági hatását. Az elemzés rávilágított, hogy Magyarország számára az európai uniós tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult, és ez a tagság első évei után tovább erősödött.
Kiderült ugyanakkor az is, hogy a fejlesztési források felhasználása 2003 és 2013 között jelentős intézményi költségeket igényelt. Az ÁSZ elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását, a regionális különbségek csökkentését a fejlesztési források – a kiemelkedő kifizetési, felhasználási arányok ellenére – csak részben tudták teljesíteni.
A 2007 és 2013 közötti időszakban a hazai foglalkoztatási és a beruházási indikátorok időarányosan kedvező teljesülése és a tagállamok között az egyik legnagyobb GDP-arányos – mintegy 16 százalékos – támogatás-felhasználás mellett a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest.
Az Állami Számvevőszék elemzése rávilágított, hogy az európai uniós támogatások nagysága 2013-ig nem bizonyult elégségesnek a növekedési pálya felgyorsításához.
Mindezek a felvetések, következtetések alátámasztják a hazai támogatási intézményrendszer átalakításának indokoltságát, valamint azt, hogy a rendelkezésre álló források felhasználása során kiemelten kell kezelni a fenntartható növekedést támogató gazdaságfejlesztést.
Az ÁSZ ellenőrzési és elemzési tapasztalatai alapján az elmúlt években többször hangsúlyozta, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra olyan összehangolt stratégiára van szükség, ami javítja a magyar társadalom életszínvonalát, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, segíti a fenntartható fejlődést, élénkíti a beruházásokat és katalizátorként támogatja a gazdasági növekedést.”
Forrás:
Számvevőszéki ellenőrzések az uniós források felhasználásáról; Pénzügyi Szemle Online; 2015. november 25.
