„A közteherviselés szempontjából egyszerűbb, az ellenőrzés tekintetében viszont az eddiginél szigorúbb szabályokat vezetnek be itthon a közösségi gazdaság egyik leggyorsabban terjedő területén, a turisztikai célú szállásmegosztás, ismertebb nevén az Airbnb piacán – tudta meg a Magyar Idők.
A kormánypárt tervei szerint a jövő évi adójogszabályokkal együtt benyújtandó javaslat értelmében a lakásukat bérbe adó természetes személyek a jövőben legfeljebb három, tulajdonukban álló ingatlanban fogadhatnák legálisan a fizető vendégeket, ami után kizárólag egyféle, négyzetméter-alapú átalányadót kellene fizetniük.
A bérbe adott ingatlanok esetén – függetlenül attól, mennyi időre és milyen módon hasznosítják azt turisztikai céllal – négyzetméterenként 1500 forinttal számolnák az évente fizetendő közterhet, ami a magánszállásadókra jelenleg vonatkozó adózásnál enyhébb előírást jelent. A javaslattal az árnyékgazdaság részeként működő magánszállásadásban bővítenék az adózók körét, de az is szándék, hogy ne fojtsák meg vele a közösségi kezdeményezés alternatív szolgáltatóit. Úgy tudjuk, az elképzelések szerint nem csupán az adóbefizetést ösztönöznék ezen a területen, hanem annak célzott ellenőrzését is szigorítanák. A jogalkotók szerint arra is szükség lehet, hogy a hagyományos szállodák számára érvényes szabályokhoz igazítsák a privát apartmanoztatás működési feltételeit.
Ez azért is fontos, mert már európai szinten sürgetik az uniós tagállamokban működő szállodaszövetségek a hagyományos hotelek forgalmának 10-15 százalékát elcsábító közösségi szállásmegosztók szabályozását. A lakásturizmus résztvevőire ugyanis jelenleg jóval kevesebb működési, higiénés vagy fogyasztóvédelmi előírás vonatkozik, emiatt tudják a szállodai árak töredékéért fogadni a turistákat.
– Szeretnénk elérni a jelenleginél kiegyensúlyozottabb versenyfeltételeket. Nem a tevékenység beszüntetését, csupán szabályozott keretek közé szorítását várjuk – jelentette ki lapunknak Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. A 29 európai ország ágazati szövetségeit tömörítő Hotrec alelnökeként elmondta: szükségesnek tartják, hogy az Európai Bizottság vegye figyelembe a megosztáson alapuló gazdaságnak a szállodaipart érintő pénzügyi és szociális hatásait, egyúttal azt is javasolják, a tagállamokban legyen regisztrációhoz kötött a rövid távú lakásbérbeadás.
– A nyilvántartásba vétel után az ellenőrző hatóságok is könnyebben eljárhatnak, de főképp a fogyasztóknak nyújtana biztonságot, ha regisztrált, leinformálható magánszálláson vehetnék igénybe a szolgáltatást – jegyezte meg Niklai Ákos. Emlékeztetett: idehaza az interneten hirdetett magánlakások agresszíven hódítják a hotelek vendégeit, külön e célra létrehozott, ám nem ritkán kérdéses hátterű vállalkozásokkal. Az utazók számára azonban gyakran nem derül ki az ajánlatokból, hogy a hatósági előírásoknak megfelelő szálláshely vagy feketéző lakáskiadó biztosítja neki a lehetőséget.
Lapunknak a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai államtitkársága azt jelezte, vizsgálják, hogy más európai országokban hogyan működik a rendszer. Ezzel együtt álláspontjuk szerint a magán-szálláskiadás, illetve az egyéb szálláshely-szolgáltatás jogi kategóriájába tartozó Airbnb-tevékenységnél jelenleg sem a szabályozatlanság, hanem az előírások be nem tartása okoz problémát.”
Forrás:
Regisztrációhoz kötnék az Airbnb-szolgáltatást; Thurzó Katalin; Magyar Idők; 2016. március 24.
