„Integrált energetikai, közlekedési, infokommunikációs és környezetkímélő megoldások fejlesztésére és terjesztésére jött létre a Smartpolis tudásközpont a BME-n.
Infokommunikációs technológiák felhasználása a városok élhetőbbé tételében, azaz egyebek között a közlekedési információk megosztása, az energiadesign, a környezetbarát épületek, és az ún. okos megoldások megvalósítása – mind olyan elképzelések, amelyek megkerülhetetlenek a korszerű és fenntartható várostervezésben. Ezért az Európai Unió stratégiai kezdeményezésként karolta fel a „Smart Cities and Communities”, azaz az „Okos városok és Közösségek” (az Európai Innovációs Partnerség keretében közzétett és támogatott) szektorközi együttműködési programot.
Az okos város első elemei Németországban valósultak meg és három pillérre épültek: a fenntartható városi mobilitásra, az épített (lakó)környezetre, illetve az integrált infrastruktúrák és eljárások alkalmazására. Minderről Lutz Heuser, a németországi Walldorf Urban Software Institute igazgatója, az EU Európai Innovációs Partnerség „Okos városok és Közösségek” (EIP SCC) programvezetője beszélt a „A jövő autói” konferencián tartott előadásában.
Az EIP SCC program keretében létrejött kezdeményezésekről szólva említette többek között az EV4SCC platformot, amely az elektromobilitás fejlesztését, az okosvárosokhoz kapcsolását célozza. További kezdeményezések az új mobilitási szolgáltatások, amelyeket zömmel új szereplők (pl. start-upok is) kínálnak. Kiemelkedő várakozások övezik az ún. Open Urban Platformot (Nyílt Forráskodú Városi Adatplatformot), amely az okos városokat kapcsolná össze a szolgáltatásokat integráló alkalmazásokkal. Ez utóbbihoz már csatlakozott Debrecen és Szeged, Budapest Főváros jelenleg tárgyalja a kérdést.
A konferencia alkalmából Józsa János, a BME rektora és Vajta László, a BME VIK dékánja adta át a BME hivatalosan aláírt szándéknyilatkozatát a csatlakozásról az Open Urban Platform kezdeményezéshez Lutz Heusernek, az EIP SCC programvezetőjének,az Urban Software Institute igazgatójának.
Az Európai Innovációs Partnerség Okos Városok és Közösségek programjának egy másik kezdeményezése az ún. „One Million Humble Lampposts” (szabad fordításban: egymillió intelligens, digitalizált utcai lámpaoszlop), amely mára az autók és az infrastruktúra közötti kapcsolat megteremtésének egyik globálissá vált eszköze. Az okos autókban szenzorok figyelik a környezetet, ám ezek hatékonyságának növelésében utcai tereptárgyakra, pl. közvilágítási lámpákra van szükség. Németországban idén november végéig meg is alkotják az okos, többfunkciós utcai közvilágítás első világsztenderdjét. Lutz Heuser úgy vélekedett, hogy a digitalizált iparban „a megosztásnak van értelme, nem a védelemnek, és ezt a városok megértették” (ugyanakkor hangsúlyozta az adatbiztonság és az adattulajdon kérdésének fontosságát is). Példaként Darmstadtot hozta, ahol már elérhetők a városi adatok valós idejű információk megadásával, amelynek eredményeképpen megvalósult a forgalom optimalizálása, az együttműködés a forgalomirányítással, valamint csökkentek a dugók és a széndioxid-kibocsátás. A sikeresen működő teszt alapján az ötletet a BME Smartpolis hozhatja el Magyarországra – hangsúlyozta.
A Smartpolis tudásközpont a BME bázisán megvalósítandó Smart City (okos város) Regionális Kiválósági Központ előkészítő szervezete, amely az uniós „Smartpolis” pályázati projekt keretében nyerhet további, akár 15 millió eurós támogatást. A már felállított tudásközpont küldetése, hogy egy tekintélyes nemzetközi konzorcium tagjaként segítse a hazai tudományos tevékenységet és annak alkalmazását a digitalizáció legkülönbözőbb területein. A BME VIK bázisán, a BME KJK szakembereinek bevonásával is létrejött intézmény olyan további konzorciumi partnereket egyesít, mint az Urban Software Institute Chemnitz, a Fraunhofer Fokus Berlin és a magyar Nemzeti Szellemi Tulajdon Hivatala. A konzorcium a Horizont 2020 Teaming kétfordulós pályázati program első fordulójában máris közel 400 ezer euro támogatást nyert egy budapesti, több országra kiterjedő, regionális kiválósági központ létrehozását megalapozó, fenntartható üzleti terv kidolgozására. Ez utóbbi hivatott annak igazolására, hogy a létrehozandó központ mind a hazai, mind a közép-kelet-európai régiós okos városfejlesztésekhez jelentős szakmai hozzájárulást tud hosszú távon is biztosítani. A nyáron esedékes második forduló feltétele a kiváló és megalapozott kutatási és üzleti terv megalkotása mellett az előírt mértékű sajáterő előteremtése hazai forrásokból – az ipari finanszírozás mellett jelentős hazai kormányzati forrás is szükséges. „A Smartpolis ezért máris 8 ország szervezeteivel írt alá együttműködési szándéknyilatkozatokat, közöttük egyetemek, kutatóintézetek, városok és régiók, továbbá vállalatok és kormányhivatalok is szerepelnek” – tájékoztatott Vajta László, a program egyik vezetője, a BME VIK dékánja.
A központ felállítására létrejött konzorcium a kétlépcsős, ún. Teaming pályázat első lépcsőjében több mint 160 induló közül, a maximálisan elérhető pontszámmal, első helyen nyert támogatást. A Horizont 2020 Teaming második fordulójában a kidolgozott üzleti tervek alapján kilenc nyertes pályázat lehetséges, amelyek egyenként akár a fent említett 15 millió eurós támogatást is megkaphatják arra, hogy létrehozzák és elindítsák az általuk választott szakmai területen működő kiválósági központot. A BME pályázatának esélyeit javíthatja, hogy egyrészt az első fordulóban 169 pályázatból 31 nyert, és a nyertesek közül csak ez az egy pályázat foglakozott az okos városok témájával; másrészt a külföldi partnerek jelentős nemzetközi elismertséggel rendelkeznek, és így hozzájárulhatnak a szükséges know-how átadásához.
Világszerte egyre többen, a Föld lakóinak immár mintegy fele él városi körülmények között. A városok a gazdaság és a társadalom kiemelt szereplőivé váltak, ugyanakkor megoldatlan problémák egész sorával küszködnek, elsősorban az urbanizáció és a tudásintenzív gazdaság kialakulása, valamint az egyre növekvő fogyasztás és károsanyag-kibocsátás miatt. Az EU a fejlesztések jelentős hányadát hajlandó az integrált és üzletileg is fenntartható okos városi megoldásokra fordítani, főként az energetika, a mobilitás és az infokommunikáció területén. Szakértők megemlítik, hogy a „Smart city” szolgáltatásai hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez, hiszen új piaci lehetőségeket nyújtanak a kis- és középvállalkozásoknak, így jelentős mértékben javítják a foglalkoztatást is. A konferencia rektori köszöntőjében és beszédeiben többször is elhangzott, hogy a BME rendelkezik mindazokkal a multidiszciplináris tudományos és technológiai ismeretekkel, amelyek egy Okos Város Regionális Kiválósági Központ működtetéséhez szükségesek az Európai Innovációs Partnerség program Smart Cities and Communities (EIP SCC) megvalósításának aktív szereplőjeként, és egy itt létrehozott központ képes lehet a terület résztvevői tevékenységének koordinálására az EU újonnan csatlakozott államaiban, és mindenekelőtt a Visegrádi Négyek országaiban.
Az EU digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa beszédében úgy fogalmazott, hogy nagyon izgalmas lehetőségeket rejt az autonóm járművek fejlesztésének összekapcsolása a „Smart city”- fejlesztésekkel Magyarországon. Günther H. Oettinger a rektori bevezetőben elhangzottakra reagált, miután Józsa János bejelentette, hogy a BME létrehozta a Smartpolis tudásközpontot a „Smart city”- kutatásokra.
Az Európai Unió fejlett tagállamaiban úgy vélik, hogy a kelet-közép-európai régió nem tartozik Európa élvonalához az okos városok kiépítése terén. Ezt felismerve, átfogó kormányprogram is készül e terület fejlesztésére. A megvalósításban is meghatározó szerepet kaphat a BME Smartpolis Regionális Okos Város Kiválósági Központ, amelynek felállítása egyúttal óriási lehetőség a Műegyetem számára a kutatóegyetemi program kiteljesítésére.”
Forrás:
Oettinger: Izgalmas az autonóm járművek összekapcsolása az okos városfejlesztésekkel ; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2016. május 20.
