„A ténylegesen ellátott feladatokhoz és a teljesítményhez kötődő bérezés kialakulását segíti a közszférában az állami tisztviselőkről szóló törvény, amelyet nemrég fogadott el az Országgyűlés. Az új szabályozás részleteiről is szó volt az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kara és a Magyary Zoltán Szakkollégium közös rendezvényén, amelyen Magyary Zoltán születésének 128. évfordulójára is megemlékeztek a résztvevők.
Az eddigi oktatási-kutatási tevékenységek mellett az állami tisztviselőkről szóló törvény végrehajtása újabb feladatokat ró a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amelynek kiemelt szerepe van a közszolgálatban dolgozók képzésében, továbbképzésében- mondta el a rendezvényen. Prof. dr. Kiss György. Az ÁKK dékánja hozzátette, hogy a világ egyre inkább a zártabb közigazgatás irányába változik, ahol az erős állam ideája a meghatározó. A professzor szerint olyan képzéseket kell nyújtani a leendő közszolgák számára, amelyek lehetővé teszik az átjárhatóságot a köz- és a magánszféra között is.
Magyary Zoltán munkásságában kitüntetett szerepe volt a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos kutatásoknak, amelyről Dr. Koi Gyula beszélt a rendezvényen. Az ÁKK Általános Közigazgatási Jogi Intézet adjunktusa Magyary Zoltánt a közigazgatási jog és a közigazgatás-tudomány egyik legnagyobb magyarországi alakjának nevezte, aki úgy tartotta, hogy a közigazgatást nemcsak jogi eszközökkel lehet vizsgálni. Elhangzott, hogy széles szakmai műveltsége, olvasottsága, idegen nyelvi ismeretei kiemelték abból a környezetből, amiben élt, részben emiatt is érték sokszor súlyos és jogtalan kritikák. „Magyary természetes egységként kezelte a közigazgatással kapcsolatos tudományterületeket, mint például a közigazgatási jogot, a közigazgatás politikát, a közigazgatás történetet és a pénzügyi jogot”- mondta Koi Gyula. Az adjunktus hozzátette, hogy Magyary életművében sok ponton jelenik meg a közigazgatás személyi állományával kapcsolatos véleménye. Az 1942-ben megjelent, a Magyar Közigazgatás címet viselőművében például kifejti, hogy minden közigazgatási szervezetben nagy szerepe kell legyen a személyzeti politikának, amelyre egyfajta kettősség jellemző. Egyrészt össze kell egyeztetni a közigazgatásban résztvevők érdekeit, másrészt pedig a lehető legmagasabb szakmai színvonalon dolgozókat kell alkalmazni a közigazgatásban.
A közigazgatás személyi állományára vonatkozó jogi szabályozás megújításáról szólt előadásban Dr. Kovács Zoltán. A Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára az állami tisztviselőkről szóló, nemrég elfogadott törvény kapcsán megjegyezte, hogy az jól illeszkedik abba a szemléletváltásba, amely 2010-től indul meg a közigazgatásban. Az ágazatban tapasztalható aránytalan jövedelmi viszonyok és a személyi állomány elöregedése arra sarkalják a kormányzatot, hogy az eddiginél teljesítményarányosabb bérezést és egy modernebb képzési rendszert vezessen be. „Az új törvény – amelyet az Államreform Bizottság is megtárgyalt- elsősorban az eddig legrosszabbul keresők és a frontvonalban lévő ügyintézők bérét emeli markánsabban július elsejétől ”- mondta Kovács Zoltán. Az államtitkár hozzátette, hogy az állami tisztviselők fizetése már nem alapilletményből, valamint kiegészítésekből és pótlékokból áll, hanem az előmeneteli fokozatokhoz tartozó sáv alsó és felső határa között lesz majd megállapítható. Az átlagosan 30 százalékos illetményemeléssel párhuzamosan új teljesítményértékelési és minősítési rendszert is bevezetnek, a képzések terén pedig új szabályok lesznek érvényesek. Eszerint a kinevezett állami tisztviselőknek két éven belül közigazgatási szakképzettséget, a vezetői munkakörbe kinevezett állami tisztviselőknek pedig öt éven belül kormányzati szakképzettséget kell szerezniük. Az állami tisztviselőknek 2017. július 1. után vagy már a belépéskor rendelkeznie kell a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés nyújtotta végzettséggel, vagy két éven belül le kell tennie ezt a vizsgát. A képzéseket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi, amelynek kiemelkedő szerepe lesz a megújuló rendszerben, ahol a mechanikus vizsgaszemlélet helyett az egyéni fejlesztési szempontok kerülnek majd előtérbe.
Az új teljesítményarányos illetményrendszer és a megújuló képzési rendszer mellett akkor lehet igazán versenyképes a közszolgálat, ha a megfelelő szakmai tudással rendelkező utánpótlást is biztosítani tudja. Ennek stratégiai támogatásáról beszélt a rendezvényen Dr. Hazafi Zoltán egyetemi docens. Az NKE ÁKK emberi erőforrás intézetének vezetője szerint az egyik nagy probléma, hogy sok tehetséges fiatal nem a közszolgálatot választja élethivatásul, ráadásul elég nagy a fluktuáció is az ágazaton belül. „ Bár 2010 óta voltak törekvések a folyamat megállítására, a közigazgatás személyi állománya jelentősen elöregedett, és elég nagy számban fordul elő pályaelhagyás, így a megtartó képességet mindenképpen növelni kell”- fogalmazott Hazafi Zoltán. A docens szerint szükség van a pályára vonzó, a pályára illesztő és a pályán tartás képességének fejlesztésére. Hozzátette azt is, hogy új kiválasztási rendszerre van szükség, amely esetében nem azt kell nézni, hogy ki nem alkalmas a pályára, hanem azt, hogy ki alkalmas.
A rendezvény végén a résztvevők megkoszorúzták az ÁKK Ménesi úti épületében lévő Magyary-emléktáblát, ma pedig szülővárosában, Tatán emlékeznek meg a tudósról. A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin júliusi számában olvashatnak. ”
Forrás:
Megújuló képzési rendszer a közigazgatásban; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. június 10.
