„…Az elektronikus közigazgatás, benne a hitelesség kérdése a Ket. hatályba lépésével, és az Ügyfélkapu elindulásával átlépte a létezés határát. Az Ügyfélkapu internet böngészőben megjelenő felületén bizonyos adatokat le lehet kérdezni, időpontot lehet foglalni személyes ügyintézéshez, de az egyszerűnek számító ügyeket sem lehet elintézni, például Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni. A bankok, biztosítók, közműszolgáltatók, web áruházak, légitársaságok, autókölcsönzők, kulturális szolgáltatók, szállodák, brókerek és más országok hatóságai – azaz gyakorlatilag mindenki – a böngészők és az internet szerverek által biztosított protokollon valósítják meg az adatáramlással és a hitelességgel kapcsolatos teendőket. Nálunk ez másképp alakult. A böngésző helyett – igazi hungaricumként – egy Általános Nyomtatványkitöltő program (ismertebb nevén ÁNYK) került bevezetésre. A programot az adóhivatal a papír alapú adóbevallások számítógépes kitöltésére, kinyomtatására, opcionálisan elektronikus benyújtására tervezte. A rendszer annyira nem szakadt el a papírtól, hogy a nyomtatványok tervezését az egyes lapok méretének (A4 vagy A3, álló vagy fekvő) meghatározásával kell kezdeni. A megoldás ahhoz hasonló, mintha egy iratkezelő programban alszámos iktatáskor laponként tíz főszámot, azon belül főszámonként további négy alszámot hozhatnánk létre, függetlenül a valós igénytől. Ilyen programot senki nem használna saját jószántából. Az ÁNYK esetében a Magyarországon forgalmazott számviteli rendszereket illesztették a programhoz, így a könyvelők jól tudják alkalmazni mindennapi munkájuk során. A nyomtatványok beküldéséhez ügyfélkapus azonosító-jelszó párosra van szükség, akárcsak a böngészőben, azaz hitelességi szempontból a rendszer ugyanazt nyújtja. A házibankon, közösségi médián, online vásárláson szocializálódott átlagos felhasználó ugyanakkor úgy érzi, hogy a bolondját járatják vele.
…
Az Ügyfélkapu kormányzati e-Papír szolgáltatása
A Kormány hatáskörébe tartozó közigazgatási szervek tájékoztatás és ügyintézés céljából honlapokat üzemeltetnek. Valamennyi ilyen honlap fixen meghatározott részén, azonos helyen, például a lábléc legalsó sorának bal oldalán (azaz elején) kötelezően el kell helyezni egy jól felismerhető logo-t, amely kattintásra az Ügyfélkapu kormányzati „e-Papír” szolgáltatására visz. A szolgáltatás központi, az Ügyfélkapu része, nem az egyes hivatalok nyújtják. A honlap betöltése előtt a szerver ellenőrzi, hogy az ügyfél belépett-e az Ügyfélkapura, munkamenete validált-e. Ha nem, az ismert bejelentkezési képernyő jelenik meg. Sikeres bejelentkezés esetén megjelenik a szolgáltatás honlapja. Itt ki lehet választani egy listából a lehetséges címzetteket. A feladó adatait a bejelentkezéshez használt felhasználó azonosító alapján a rendszer kitölti, azon az ügyfél nem módosíthat. A levél tárgyát az ügyfél szabadon megadhatja. Ezt követően két beviteli mezőbe be lehet írni az ügy esetleges előzményére vonatkozó azonosítót, például iktatószámot vagy ügyszámot. Kitöltésük nem kötelező. Utána egy nagy méretű (több soros) szövegszerkesztési beviteli mezőbe korlátozott méretű (pl. max. 4096, esetleg 8192 karakteres) szabad szöveget lehet beírni. Papír formában beadható űrlap fájlként csatolható (pl.: maximum 3 db pdf vagy korlátozott méretű jpg fájl). Ebben az ügyfél megszólíthatja a címzettet, leírhatja az ügyet. A honlapon szerepelne egy, a szolgáltatás használatának feltételeire mutató link, de a legfontosabb feltételek a honlapon is megjelennek. Például az ügyfél tudomásul veszi, hogy ezen szolgáltatás keretében olyan ügyekben fordulhat a címzetthez, mint a postai tértivevényes küldeménnyel (tehát pl. adót így nem vallhat be), azzal a módosítással, hogy az azonosítása már megtörtént, illetve, hogy választ kizárólag elektronikus formában, a jelenleg használt Ügyfélkapuja értesítési tárhelyére kaphat. Az ügyfélnek lehetősége van a levelet elküldés előtt tárolni, majd szerkesztését egy későbbi időpontban folytatni. A műveletet meg lehet szakítani; a tárolt, de még el nem küldött levelet le lehet törölni. Az elküldés gomb megnyomása után a szabályosan megírt levél XML formátumban, egy, a küldő Ügyfélkapura vonatkozó, csak a NISZ Zrt. által értelmezhető azonosítóval a címzett hivatali kapujába kerül, így a NISZ majd tudja, hogy melyik Ügyfélkapu értesítési tárhelyén kell a választ elhelyezni.A hivatali kapuból a címzett letölti az XML állományt, és azt – választása szerint – a NISZ Zrt. által biztosított szolgáltatással vagy programmal, illetve saját irat- és dokumentumkezelő rendszerébe beolvasva megtekinti, esetleg kinyomtatja. Innentől a címzett a jogszabályok által meghatározott keretek között kezeli az ügyet. Az ügy kezelése az ügyfél számára nem lehet hátrányosabb annál, mintha postai tértivevényes levélben kereste volna meg a hivatalt. Az ügyintézés eredményeként előállt választ a NISZ Zrt. által meghatározott (egyszerű) formátumban, a meghatározott elektronikus tárolóba írja, amelyet a NISZ Zrt. a korábban leírt referencia azonosító alapján az ügyfél értesítési tárhelyén elhelyez.
A válasz pdf formátumban, az Ügyfélkapus ideiglenes tárhelyre érkezik, elektronikusan hitelesítve…”
Forrás:
A „kormányzati e-Papír” koncepció — vezetői összefoglaló; Vágujhelyi Ferenc; Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács; 2016. szeptember 2.
