„A kis településeken létfontosságú, hogy legyen foglalkoztatás, amely megélhetést biztosít a helyieknek, segíti a lakosság helyben tartását. Önkormányzati kezdeményezésre létrejött kis gazdaságokat mutatunk be, amelyek nemcsak az önfenntartásra alkalmasak, hanem a piacon is képesek helytállni – olykor egyedi ötletek megvalósításával.
Rábaszentmiklóson (Győr-Moson-Sopron megye, 138 lakos) 2012-ben két hektáron kezdett gazdálkodni az önkormányzat, hét közmunkást foglalkoztatnak. Németh Szabolcs polgármester az MTI-nek elmondta: eleinte csak zöldségféléket ültettek, később egynyári virágok, legutóbb pedig a reformétkezésben is egyre népszerűbb, Közép-Amerikából származó édesburgonya termesztésébe fogtak 7 ezer négyzetméteren. A betakarítást szeptemberben kezdték el, a 2,5-3 kilogrammos gumókért sok vevő helybe megy. A gazdaság termékeit azonban főleg a térség piacain értékesítik, tavaly egymillió forint bevételre tettek szert ezzel. A közeli tervek között szerepel egy zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem létrehozása, ennek kialakítását még az idén elkezdik.
Hernádszentandráson (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 0,5 ezer lakos) szabadföldi és melegházi zöldségtermelést folytatnak, ehhez 2006-ban egy uniós pályázat elnyerése adott lökést. A feltételeket 70-80 millió forintból alakították ki 2,5 hektárnyi területen. Üveges Gábor polgármester elmondta: az elmúlt évben egy hektáron gyümölcsöst telepítettek, és elkészült egy feldolgozó üzem. Önálló értékesítési rendszert és partnerhálózatot építettek ki, a környező településeken öt éttermet és egy pékséget látnak el alapanyagokkal. Hűtőkamrát, napkollektoros aszaló berendezést helyeztek üzembe, létrehoztak egy 150 négyzetméteres polikarbonát melegházat is. Állandó munkát tudnak adni több embernek, közmunkások is munkalehetőséghez juthatnak.
Tamásiban (Tolna megye) 2011 óta 75 közfoglalkoztatott dolgozik a Startmunka program keretében működő önkormányzati gazdaságban. Összesen 58 hektáron termesztenek szántóföldi növényeket, zöldséget és gyümölcsöt, emellett van egy mangalicákat, hízósertéseket és baromfit nevelő állattartó telep is – mondta Varga Ágnes, a gazdaság vezetője az MTI-nek. Az összterületből hat és fél hektárnyi kertészetben szabadföldön burgonya, hagyma, fűszerpaprika, paradicsom és cékla, 11 fóliaházban pedig primőr zöldség terem. Szintén fólia alatt állítják elő a város közterületeire szánt egy- és kétnyári virágokat. A zöldségek egy részét a közétkeztetésben használják fel, más részét az önkormányzat Zöld Alma boltjában frissen értékesítik, illetve feldolgozzák. A gazdaság feldolgozójában savanyúságokat és néhány különlegességet, édes és csípős paprikalekvárt, céklacsatnit, lilahagymalekvárt készítenek. Terveik szerint jövőre a jelenleg élő állatként értékesített mangalicákat a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-vel együttműködve feldolgozzák, valamint kiépítik a fűtést a növényházakban.
Kiskunhalason (Bács-Kiskun megye) az önkormányzat közfoglalkoztatási programként hajléktalanokat foglalkoztató országos mintaprogramot indított tavaly márciusban. Ardai Tamás közfoglalkoztatási ügyintéző tájékoztatása szerint a program keretében részben konyhakertet művelnek, a megtermelt zöldségeket a programban jelenleg résztvevő tizenöt fő között osztják szét. Amikor nincs konyhakerti tennivaló, gyógynövények gyűjtését, feldolgozását végzik. Két homoktövis-, egy borsmenta- és egy levendulaültetvényt gondoznak, emellett vadgesztenyét, csalánt, hársfavirágot és galagonyát gyűjtenek. A fóliasátorban pedig palántákat és gyógynövény szaporítóanyagokat termesztenek. Egyelőre saját használatra állítanak elő mindent, de már folynak a tárgyalások a felvásárlásról. A távlati terveik között intenzívebb és minőségi termesztés, egy gyümölcsös, valamint egy kis feldolgozóüzem kialakítása szerepel. Ez utóbbi már el is kezdődött egy önkormányzati tulajdonú telephely felújításával.
A dél-alföldi régióban kender termesztésével próbálják munkához juttatni a közfoglalkoztatottakat. A Békés Megyei Kormányhivatal 2015-ben megalapította a Békés Megyei Ipari Kender Konzorciumot, amelyhez az idén már 25 önkormányzat csatlakozott, így a megyében jelenleg 63 hektáron folyik a kendertermesztés. Gajda Róbert kormánymegbízott az MTI-nek elmondta: jövőre 100 hektárra tervezik növelni a termőterületet. Az idén még főként a vetőmagtermesztésre fókuszáltak, emellett a növény egyéb részeit – előzetes megállapodás alapján – a nagylaki feldolgozóban dolgozzák fel, kötél, madzag és egyéb textilipari termék készül belőle. A kormányhivatal jelenleg textilipari, autóipari, élelmiszeripari és építőipari egyeztetéseket folytat a másodlagos feldolgozás kiszélesítése, ezáltal a jövedelmezőség növelése érdekében – mondta Gajda Róbert. Gyulán a növény gyógyszeripari felhasználását célozzák meg, Vésztőn pedig 10 hektáron az olajkészítésre állnának rá. A program megyeszerte csaknem 600 közfoglalkoztatottnak ad munkát – az egyéb mezőgazdasági munkák mellett. Szeretnék elérni, hogy jövőre a közfoglalkoztatottak mellett néhány gazda is bekapcsolódjon a projektbe. A projektet főként belügyminisztériumi és egyéb állami, Start-munkaprogramokra lehívható forrásokból finanszírozzák, az önkormányzatok a földterületeket biztosították a termesztéshez – mondta Sós Judit, a program gyulai koordinátora.
Borsfán (Zala megye) 2012-ben a közmunkaprogram keretében vágtak neki a zöldség-gyümölcstermesztésnek, akkor három közeli településsel összefogva, 61 millió forintos támogatást elnyerve kezdtek el gazdálkodni. Az idén 36 közfoglalkoztatott munkához juttatását vállalták, de a teljes létszámot nem tudják feltölteni, mert a településen és környékén a közeli városok munkaerőigényének köszönhetően – egyre kevesebben vannak munka nélkül. Horváthné Szirmai Szilvia jegyző az MTI érdeklődésére elmondta: többféle gyümölcsfát ültettek, termelnek bogyósgyümölcsöket, zöldségféléket, fűszernövényeket, mindezt nemcsak azonnali felhasználásra, hanem tartósításra, aszalásra, befőzésre, dzsemek készítésére is hasznosítják. A fahéjas alma, az aszalt körte és a szárított sárgarépa a legkedveltebb termékük. A közel 700 lakosú településen zöldségből és gyümölcsből mára önellátóvá vált az iskolai, óvodai és az időseknek szánt közétkeztetés, a néhány éve épült szárító-aszaló üzem jóvoltából pedig már némi bevételt is hoz a gazdálkodás – jelezte a jegyző. Hozzátette: évente több millió forintos megtakarítást jelent a település gazdálkodásában, hogy az önkormányzati konyhát a helyben termelt áruval látják el. Mivel pedig más települések konyhái is vásárolnak, és alkalmanként eladásra készülnek saját termékek, már némi bevételt hoz a mezőgazdasági tevékenység.
Mezőtúron (Jász-Nagykun-Szolnok megye) tejtermelő bivalytelep működtetésébe fogott az önkormányzat az olasz-magyar tulajdonú Italiagro Kft.-vel közösen. A mintegy 330 millió forintos beruházással kialakított telepet az idén májusban adták át. Herczeg Zsolt, Mezőtúr polgármestere az MTI-nek elmondta: a bivalytelepet a helyi önkormányzat által adott mintegy 5 hektáros telken alakították ki, ezzel a város is tulajdonrészt szerzett a gazdasági társaságban. Az önkormányzat a tulajdonában lévő mintegy 70 hektáros legelő fűtermését is értékesíti a vállalkozásnak – tette hozzá. A vállalkozás a nagy tejhozamra szelektált Mediterrán olasz bivalyfajta behozatalával a bivalytej magyarországi termelését, feldolgozását, illetve magas hozzáadott értékű tejtermékek, sajtok előállítását tűzte ki célul. A sajtgyártás hamarosan indul a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium tangazdaságában. A tervek között szerepel a mezőtúri telepen egy sajtüzem építése is. Takács Zoltán, a bivalytelep és a kft. irányítója az MTI-nek elmondta: a növendékekkel együtt 74 bivalyt gondoznak a telepen, később 250-300-ra növelik az állatok számát. A bivalytelep jelenleg öt embernek ad munkát.”
Forrás:
Önellátó önkormányzati gazdaságok: a helyi lehetőség; ETK Önkormányzati Klub; 2016. szeptember 30.
