„Az MTA Szentágothai János elnöksége idején, 1983-ban – az 1967-es atlaszhoz hasonlóan kormányzati támogatással, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal való összefogásban – határozta el az MNA újabb kiadását. Az atlasz 6 éves munka eredményeként az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet irányításával, Pécsi Márton igazgató, szerkesztőbizottsági elnök vezetésével, 87 (túlnyomórészt) állami intézmény, szervezet és 183 szerző, szerkesztő közreműködésével a rendszerváltozás előtti pillanatban, 1989-ben jelent meg. A korábbihoz képest terjedelmében közel négyszeresére nőtt, 395 oldalas, 29 x 43 cm-es méretű, egyetlen kötetben megjelent atlasz a külvilág felé való nyitás érdekében kétnyelvűvé (magyar és angol) vált. Az 1967-es kiadáshoz képest a magyarázó szövegek terjedelme a nemzetközi trendnek megfelelően jelentősen (8 oldalról 100-ra) nőtt. Az ország méretéből eredően a térképek túlnyomó többségének méretaránya (1:1–2 millió) és a változatlanul a szocialista területi tervezést segítő alapvető funkciója miatt a tematikai szerkezete lényegében nem változott. Az immár 763 térképének kb. 60% -a továbbra is a népgazdaság állapotával foglalkozott ugyan, de a természetföldrajzi térképek (21%) rovására a társadalmi témakörökkel foglalkozó és a bevezető jellegű térképek némileg teret nyertek (12% ill. 8%). Az 1980-as évek második felében kibontakozó enyhülő politikai légkör hatására nem csupán az adatbeszerzés vált könnyebbé, hanem megjelenhetett a szocialista iparosítással, mezőgazdasági és településfejlesztési politikával kapcsolatos kritika is, ami helyenként tükröződött is az atlasz tartalmában.”
Forrás:
Magyarország Nemzeti Atlasza 1989; MTA CSFK Földrajztudományi Intézet
293 térkép, online
