„A szektorközi nyíltadat-gazdálkodás elemzési szempontjai.
A Government Information Quarterly webhelyén 2017. márciusától előzetes példányban (preprint) elérhető tanulmány ausztrál önkormányzatok körében végzett elemzések alapján mutatja be, milyen módon lehet feltárni az önkormányzatok nyíltadat-gazdálkodásában rejlő lehetőségeket, különös tekintettel az innovatív megoldásokra.A tanulmány rámutat, hogy miközben a nyílt kormányzati partnerség és a nyílt adatgazdálkodási kezdeményezések világszerte terjedőben vannak, kevés empirikus kutatási eredmény áll rendelkezésünkre annak felmérésére, hogy mire lehet egyáltalán képes egy nyílt adatokat biztosító portál, ehhez milyen szakpolitikák társulhatnak, és milyen eredmények várhatók a különböző megoldásoktól. Holott ezek a képességek alkalmasak arra, hogy ösztönzőleg hassanak az állampolgárok elkötelezettségére abban, hogy együttműködjenek a nyílt szolgáltatások innovatív fejlesztésében. Különösen az önkormányzatok szintjén kevés az ilyen irányú empirikus felmérés. A részletesen is bemutatott felmérésből hasznos általánosítható szempontokat vonhatunk le hazai körülményekre adaptálva is a nyílt adatokkal gazdálkodás lehetőségeinek empirikus feltárásához.
A nyílt közigazgatási adatok gyakorlata új megközelítésként jelentkezett a kormányzati átláthatóság, az állampolgári elkötelezettség és a nyílt innovációt szolgáló együttműködés új formáinak megteremtésében. A kormányzat, a vállalkozások és az állampolgárok közötti interakciók erősítik az e-közigazgatási szolgáltatások színvonalát és hatékonyságát, a nyílt adatok újrahasznosítása pedig új lendületet adhat az innovációnak. Az ebben rejlő lehetőségek feltárására a tanulmány a következő vizsgálati szinteket javasolja, a hozzájuk tartozó elemzési szempontokkal.
Nyílt adatokat biztosító portálok. Egy nyílt adatokat biztosító portál – célja szerint – lehetővé teszi a felhasználónak, hogy felhasználjon, kezeljen és publikáljon gépileg is olvasható formában lévő adatokat, összekösse azokat a weben bárhol máshol publikált adatokkal, közzé tegyen alkalmazásokat az adatok felhasználásához, és lehetőséget biztosítson a munkakapcsolatra más felhasználókkal is. A vizsgálat célja e téren az lehet, hogy megállapítsa: ezek közül mely lehetőségeket képes biztosítani a portál. A tanulmány megállapítja, hogy a nyíltadat-portálok fejlesztése még a fejlett országokban is gyerekcipőben jár, így kevés tapasztalati adattal rendelkezünk a megvalósult gyakorlatokról. Az általános tapasztalat az, hogy a létező adatportálok nagy része egyszerű „adatraktárként” működik csupán, a hatékony adathasznosításhoz szükséges képességekkel egyelőre csak korlátozottan rendelkeznek.
Nyílt közigazgatási adatok. Ahhoz, hogy egy közigazgatási adat nyílt adat legyen, szükséges, hogy szabadon elérhető legyen bárki számára, valamint használni és újrapublikálni lehessen mindenféle szerzői jogi, szabadalmi vagy más jellegű korlátozás nélkül. Az elemzés – ennek megfelelően – három szintre terjedhet ki: elérhetőség és hozzáférés; újrafelhasználás és terjesztés; univerzális részvétel lehetősége. A tanulmány ennek értékeléséhez elsősorban az „ötcsillagos” minősítést javasolja. Ennek megfelelően egycsillagos megoldás az, amely „dokumentumba zárva” (pl. pdf-ben) teszi elérhetővé az adatokat. A kétcsillagos szinten már olyan jogvédett formában (pl. xls) biztosítja az adatokat, amely alkalmas az adatok kinyerésére, feldolgozására, összegzésére, vizualizálására. A háromcsillagos megoldás hasonló lehetőséget biztosít, de nyílt formátumú alkalmazásokkal (pl. csv, json) is. A négycsillagos szint strukturálatlan adatokhoz is hozzáférést biztosít, pl. RDF grafikus megoldással és olyan URL-ekkel, amelyek a nyílt adatokat más adatokkal kapcsolja össze. Az ötcsillagos szint biztosítja a legnagyobb hozzáadott érték lehetőségét, azzal, hogy a kapcsolt adatok láthatóságát is biztosítani tudja, megfelelő alkalmazásokkal (API). A tanulmány ezen felül más osztályozási lehetőségeket is bemutat, annak kategorizálására, hogy a közzétett nyílt adat mennyire biztosít lehetőséget a passzív olvasástól kezdve az interaktív felhasználások különböző szintjeiig.
Adatelemzési eszközök. A tanulmány a felhasználók számára elérhető adatokhoz rendelhető eszközöket három kategóriába sorolja. Az adatfelfedezés eszköztára lebontja az adatok elérhetősége útjában álló technikai akadályokat. Az adatelemzési eszközök már a vizualizálásra is lehetőséget adnak. Az ún. „mashup” eszközök egyszerre több adatbázishoz is hozzáférést adhatnak, kiterjesztve az ebben rejlő innovációs lehetőségeket. (A „mashup” eredetileg olyan zenei barkácsolás, amikor két vagy több zeneszámot egymásra kevernek.)A nyílt adatpolitikák intenzitása. A nyílt adatpolitikák hatásának értékeléséhez a szerzők három szintet javasolnak. Az „output” lehet például egy e-közigazgatási szolgáltatás elérésének lehetősége. Az „outcome” ennek a megfelelő, célirányos használatával mérhető. Az „impact” pedig ennek a felhasználásnak a gazdasági és társadalmi hatását méri. A tanulmány rámutat, hogy az „outcome” és főleg az „impact” szintjén jelenleg még igen keveset tudunk a nyílt adatgazdálkodás hatásairól, de a közadatportálok kapacitásáról és képességeiről sem.
A nyílt adatokhoz köthető innováció. Az ipari innováció új formái, amelyek radikálisan megváltoztatták az üzleti szféra innovációs gyakorlatát, először a high-tech cégeknél terjedtek el, majd a hagyományos ipari ágazatokban is megjelentek. Végül a szolgáltatási szférát is átformálták. Ezekre az jellemző, hogy a zárt kutatási-fejlesztési műhelyeket kinyitották, és nyitott innovációs hálózatokon keresztül felfedezték, kiaknázták és becsatornázták a kívülről jött ötleteket. A tapasztalatok szerint a saját és a külső képességek és eszközök inkább kiegészítik, mint helyettesítik egymást, így a folyamat minden résztvevő számára hasznos lehet. A szolgáltatásoknál – a közszolgáltatásokra is alkalmazható módon – az igénybe vevők másképp hangot nem kapó tudását veszik igénybe a szolgáltatók, ami a tapasztalatok tervezésbe való beépítésével folytatódik, majd az ez alapján ajánlott szolgáltatásokkal és az igénybe vevő elköteleződésével folytatódik, elvezetve az ügyféllel történő közös termékfejlesztéshez. Az értékeléshez mind a kifelé, mind a befelé irányuló innovációs nyitottságot érdemes felmérni.”
Forrás:
A longitudinal cross-sector analysis of open data portal service capability: The case of Australian local governments; Government Information Quarterly; 2017. március 6.
A teljes cikk pdf-ben letölthető az EISZ-hez csatlakozott intézmények (praktikusan bármely magyarországi egyetem és nagyobb közkönyvtár) gépeiről.
