„Régebbi esemény ugyan, de érdekessége miatt érdemes elővenni a BBC tavalyi riportját. Tavaly februárban a brit felsőház úgy döntött, hogy takarékossági okokból megszüntetik a törvények hagyományos fizikai rögzítési módját, ami borjúbőrből készült pergamenre (vellumra) történt. (Az angolban a borjúbőrből készült pergamenre a vellum szót használják, az egyéb állati bőrből készültekre a parchment kifejezést.) A miniszterelnökség (Cabinet Office) ugyanakkor úgy döntött: biztosítja az anyagi forrásokat arra, hogy továbbra is zökkenőmentes legyen a törvények pergamenre (vellumra) nyomtatása és tárolása.
A vellum rendkívül tartós anyag. A Magna Charta eredeti, vellumra írt, több mint nyolcszáz éves példánya ma is megvan. A parlament által rögzített törvények legrégebbi példánya pedig 1495-ből való. A Westminster palota Viktória tornyában tárolt pergamentekercsek, a parlament archív iratainak összesített hossza 8km-t tenne ki, hagyományos módon tekercsekben tárolva.
A pergamenen tárolás természetesen nem a digitális tárolás helyett, hanem amellett létezik. Bár a fő irány továbbra is a digitalizálás, vannak bizonyos aggodalmak a kizárólagos elektronikus archiválással szemben. Nem csak a sérülékenységről van szó (ezt a pergamenek esetében sem lehet kizárni), hanem arról is, hogy az elektronikus állományok fizikai leolvasókhoz köthetők, amelyek időnként eltűnnek a mindennapi használatból. (Mire mennénk ma azzal, ha kezünkbe kerülne egy halom floppyn rögzített adat? És ötven év múlva? Mivel tudnánk leolvasni?) A fizikailag rögzített állományok olvasása ugyanakkor nem igényel további technológiai eszközt, így ezek elavulása sem fenyeget.”
Forrás:
Why is the UK still printing its laws on vellum?; BBC News; 2016. február 15.
Lásd még: Könyvtörténeti írások; Borsa Gedeon; Országos Széchényi Könyvtár; 1996. (13. A régi nyomtatványokkal való foglalkozás és azok anyaga. A nyomtatványok anyaga. Pergamen és textil)
