„Franciaország és Nagy-Britannia 2040-ig kiszállna a benzinmotoros autózásból. A németországi Zöldek 2030-ban tennék ezt. A Greenpeace még ennél is messzebb megy.
Németországban áll a bál a belsőégésű motorok autóipari kivezetése körül. Az atomenergia felhasználásának trendfordulója után most az autózás trendváltása van soron – legalábbis sokan így látják, és a téma a kormányzati koalíciós tárgyalásokon is törésekhez vezethet. Most éppen a Greenpeace terjesztette elő elképzelését a közlekedésben szükséges fordulatról.
A forgatókönyv legfontosabb sarokpontjai: kevesebb autó, magasabb adók – és 2025-től új járművekbe ne lehessen belsőégésű motort szerelni. A környezetvédő szervezet ezzel még radikálisabb javaslattal áll elő, mint a franciák, vagy az angolok, akik e helyett még jó tizenöt év agóniát adnának a hagyományos motoroknak. A Zöldek középutasok: ők 2030-től tiltanának.
Thorsten Koska, a forgatókönyv társszerzője egyértelműsíti, hogy nem akarják elvenni az emberektől az autózás szabadságát, sokkal inkább arról van szó, hogy az alternatívák vonzóbbá váljanak. Koska teljességgel elképzelhetőnek tartja, hogy belsőégésű motorral hajtott autókat 2025 után ne lehessen üzembe helyezni. Figyelembe véve az elektromos meghajtás térnyerését, Koska szerint az elkövetkező nyolc év beláthatatlan változásokat hozhat. Mindez azt eredményezheti, hogy a kifutásokkal, a rendszer tehetetlenségével is számolva, az országutakon a közlekedés 2035-től teljesen elektromos meghajtással bonyolódhatna. Mellékesen, az olajban gazdag Norvégia is 2025-re tervezi a benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének betiltását.
A koncepciónak ugyanakkor fontos eleme az autótól való függés csökkentése. Ezt új, nem helyhez kötött szolgáltatásokkal, és a közösségi közlekedés rendszerének jobb szervezésével lehetne elérni. A közösségi közlekedés, a kerékpáros és gyalogos helyváltoztatás, a telekocsi, az autómegosztás együttesen lehet olyan vonzó, hogy az emberek jelentős része lemondjon az autóhasználatról.
Ezt a gondolatot sajnos ki kell egészítenünk a településszerkezet kérdésével, amely a vágyott állapot eléréséhez szintén teljes revízióra szorulna. És itt van a – feloldhatatlannak tűnő – csavar a történetben, hiszen a településszerkezet változására az utóbbi ötven évben a legnagyobb hatást az autózás elterjedése gyakorolta. Benjamin Stephan, a Greenpeace közlekedési szakértője szerint egyértelműen kevesebb autót és kisebb közlekedési teljesítménykibocsátást kell elérni, de a mobilitásnak ennek ellenére javulnia kell. Fogas feladat autóra tervezett városainkban.
A Greenpeace-forgatókönyv szerint 2035-ig az autók száma masszívan csökkenhet, a 2015-ös, ezer németországi lakosra jutó ötszáznegyvennyolcról kétszázra. Természetesen az autóhasználat költségeit nem szabad annyira szétteríteni a társadalmon, mint ahogy az jelenleg történik, ez az autótartás megdrágulását hozná magával. Javasolják a vizsgáztatás költségeinek, az adóknak az emelését, valamint olyan pénzügyi szabályozók kidolgozását, amely a városokban élő, de autóval nem rendelkező lakosokat jutalmazza.Horst Seehofer a CSU-ból és Brigitte Zypries az SPD-ből máris élesen kritizálták a tervezetet, fél szemmel a közelgő választásokra kacsintva. Populizmusból Németországban sincsen hiány. Megfogalmazásuk szerint a tervezet a jelenlegi német jólét gyökerére mért baltacsapásokhoz hasonlít leginkább. És hogy a dízelmotorral persze nincsen semmi baj, alapjában véve jó konstrukció, még ha kicsit elavult is.
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet is felemelte szavát a szóba került tiltások ellen. Érvelésük szerint közvetlenül 600 ezer munkahelyet érintene egyedül Németországban a dízel- és benzinmotorok alkalmazásának beszüntetése. A Volkswagentől Karlheinz Blessing egyenesen szociálisan elviselhetetlen ipar-visszafejlesztést vizionál.
Igen, tudjuk: a cethalászok szerint a cethalászat szükséges, a disznótenyésztők szerint a disznóhús a világ legegészségesebb eledele.”
Forrás:
Trendváltás az autózásban; Indóház Online; 2017. szeptember 4.
Verkehrswende für Deutschland. Der Weg zu CO2-freier Mobilität bis 2035; Greenpeace/Wuppertal Institut für Klima, Umwelt, Energie gGmbH; 2017. augusztus 31. (pdf)
