„A nemzetközi piacok érzékelik, hogy az utóbbi három évben felgyorsult a digitalizáció üteme Magyarországon – nyilatkozta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos a PestiSrácok.hu-nak egy nemzetközi oktatási fórumon, Londonban. Deutsch Tamás arról is beszélt, hogy miért fontos, hogy senki ne kerüljön ki a magyar oktatási rendszerből úgy, hogy nincs birtokában a digitális kompetenciáknak.
Én még papíron, ceruzával tanultam meg írni, majd kamaszkoromban, amikor megjelent az internet, az osztálytársakkal, barátokkal chatelve tanultam meg gépelni. Igaz, nem tíz ujjal gépelek, de egészen jól boldogulok. Miért fontos az, hogy a digitális írást és olvasást intézményes keretek között tanulják meg a mai gyerekek?
Nagyon nagy tévedés azt hinni, hogy a digitalizáció a holnap feladata. Egy frászt! Az új időszámítás már akkor elkezdődött, amikor megjelent a Google és a Facebook. Azóta a digitalizáció csak egyre nagyobb szerepet tölt be az életünkben. Az ebben a világban való boldoguláshoz nélkülözhetetlenek azok az alapkészségek, amiket idegen szóval digitális kompetenciának, magyarul „megfelelő szintű digitális írás és olvasásnak” nevezünk. Ebbe beletartozik a helyes eszközhasználat, a világháló kínálta lehetőségekben való jártasság, egy Excel-tábla megszerkesztésének a tudása, a levelezőrendszerek és irodai programok használata, de akár az algoritmusos gondolkodás vagy a programozás alapjainak ismerete is.Ez azt jelenti, hogy hamarosan elfelejthetjük a régi módszertanokat?
Itt szeretném megnyugtatni a kedves olvasókat, hogy a magyar oktatási rendszer teljes digitális átalakítása után is minden diák minden iskolában meg fog tanulni kézzel írni, valamint hagyományos, nyomtatott tankönyvből olvasni. Az ugyanis vitán felül álló tény, hogy az a finom, motorikus mozgás, ami a kézzel való írást jelenti, az rendkívül nagy mértékben járul hozzá az agyi kapacitások, a gondolkodás strukturáltságához. Éppen ezért a digitális eszköz tananyag elsősorban az 5. évfolyamtól jelenik meg a köznevelési rendszerben. Egyébként az alapvető digitális írás és olvasás tudás valóban azt a képességet jelenti, amit már Ön is említett, nevezetesen, hogy valaki tíz, de legalább nyolc ujjal tudjon gépelni. Nemrég elvégeztek egy kutatást, amelyben a kettő vagy négy ujjal, illetve a nyolc vagy tíz ujjal gépelő munkatársak teljesítményét hasonlították össze, s azt tapasztalták, hogy utóbbiak kétszer annyi munkát tudtak elvégezni ugyanannyi idő alatt. Ezért is van jelentősége a digitális oktatásnak.Itt vagyunk Londonban egy nemzetközi kiállításon, s korábban említette, hogy tavaly is jártak egy hasonló szakmai konferencián. Milyenek a nemzetközi visszajelzések a magyar digitális oktatással kapcsolatban?
A piac érzékeli azt az elmúlt három évben bekövetkezett változást, ami Magyarországon a digitalizáció ütemének felgyorsulását jelenti. Látják, hogy a magyarok egyre jobb termékekkel és szolgáltatásokkal jelennek meg a piacon, illetve az is látszik, hogy a magyarországi fejlesztések és beruházások is főként ebbe az irányba mennek. Elég az informatikai fejlesztésekre vagy az államigazgatás digitális fejlesztésére gondolnunk. Pozitívak tehát a visszajelzések, amik alapján elmondható, hogy felkerültünk a digitalizálódó országok térképére. Hogy meddig tudunk eljutni, az még a jövő kérdése, az viszont már most látszik, hogy nagyjából tíz év múlva bekövetkezik egy „nagy bumm”, a nagy digitális transzformáció, amikor a hétköznapi életünk minden részét áthatja majd a digitalizáció. A nagy kérdés az, hogy kik lesznek majd ennek a folyamatnak a meghatározó szereplői. Mi felismertük a feladatot, belevágtunk és jók az esélyeink.Úgy tudom, az elmúlt napokban tárgyalt Nagy-Britannia új digitalizációért és kreatív iparért felelős államtitkárával. Miben állapodtak meg egymással?
Egyrészt tapasztalatot cseréltünk, ugyanis az alap megközelítése a feladatoknak ugyanúgy néz ki, mint nálunk. Viszont az Egyesült Királyság kormánya csak 2017 tavaszán fogadta el a maguk digitalizációs stratégiáját, közel másfél évvel később mint mi, magyarok. Ennélfogva jó néhány dologban előrébb járunk: például infrastruktúra fejlesztésben mi 2018 végére sokkal messzebb fogunk jutni, mint az Egyesült Királyság 2020-ra. Náluk az a cél, hogy a háztartások 95 százaléka szélessávú internetkapcsolattal rendelkezzen, mi e tekintetben ez év végére a 100 százalékot szeretnénk elérni. Náluk a garantált adatátviteli sebesség a tizede, mint nálunk, és még sorolhatnám. Abban maradtunk, hogy a mi szakértőink fognak segítséget nyújtani a számukra, s a mi tapasztalatainkat szeretnék felhasználni a jövőben.”
Forrás:
Deutsch Tamás: Magyarország felkerült a digitalizálódó országok világtérképére; Szecskó Petra; Pesti Srácok; 2018. január 14.
