Skip to main content
gazdaságinformatikaközigazgatás: külföldöntechnikatudomány

Európa nagyon lemaradt a mesterséges intelligencia kutatásában

By 2018. április 29.No Comments

„Kontinensünk kutatói messze az Amerikai Egyesült Államok és Kína mögött kullognak, az EU országoknak közös csúcslaboratóriumokra lenne szüksége.

Európai tudósok attól tartanak, hogy a kontinens lemarad a versenyben az Amerikai Egyesült Államok és Kína mögött. A szakemberek nyílt levelet írtak, amelyben többek között egy országokon átnyúló szövetség létrehozását sürgették. Az új szervezet a lehető legmagasabb szinten tehetné lehetővé az akadémiai képzést és az ahhoz kapcsolódó tudományos karriert. Bernhard Schölkopf, a Max Planck Intézet professzora és a levél egyik aláírója kijelentette, hogy az elmúlt 5 évben annyira felerősödött a gazdaság érdeklődése a mesterséges intelligencia iránt – s ide kell érteni a szakértőknek kínált kiváló ajánlatokat is -, hogy sok alapkutatást már a vállalatoknál végeznek, és elmosódik a határ az akadémiai szférában végzett munka és az alkalmazott kutatások között.

Az aláírók között volt még Zoubin Ghahramani (Cambridge-i Egyetem), Francis Bach (Inria, Párizs), Yair Weiss (jeruzsálemi Héber Egyetem), Max Welling (Amszterdami Egyetem) és Thomas Hofmann (ETH Zürich). Ők mindannyian kiváló szakértőknek számítanak a mesterséges intelligencia és azon belül is a gépi tanulás területén.

A hatalmas adatmennyiségek és az egyre gyorsabb számítógépek jelentősen javítottak a szoftverek teljesítményén például a képfelismerés, illetve a nyelvek megértése és lefordítása területén. A közvéleménynek sejtelme sincs, hogy a Google, a Facebook és az Amazon mekkora mértékben támogatják a mesterséges intelligencia projekteket és milyen lehetőségeket kínálnak a toborzott kutatóknak. Matthias Bethge tübingeni informatikus, a levél aláírója szerint meglepődtek azon, hogy egy olyan óriáscég, mint a Google, biztosítja a kutatóinak az alapkutatások elvégzése mellett az eredmények szabad publikálását is.

A tudósok azt javasolták, hogy az európai államok alapítsanak csúcslaboratóriumokat és azokat államközi szerződések segítségével kössék össze, az eredményeket kölcsönösen ismerjék el. Ez utóbbi például azt is lehetővé tenné, hogy a hallgatók a gépi tanulás területén egyetemi végzettséget szerezzenek. A kezdeményezés neve European Lab for Learning & Intelligent Systems (Ellis). Az egyes kutatóközpontokat 100 millió euróval látnák el azért, hogy versenyképes infrastruktúrát építhessenek ki, majd az első tíz évben évenként akár 30 millió eurós költségvetéssel is rendelkezhessenek. A pontos összegekről ugyanakkor minden ország maga dönthetne. Az Ellis az 1970-es években elindított Molekuláris Biológiai Laboratórium (EBML) kezdeményezésre hasonlít.

Yoshua Bengio kanadai szakember üdvözölte az elképzelést és leszögezte: úgy gondolja, hogy az európai gazdaság számára létfontosságú egy ilyen intézmény létrehozása, s ez nem csupán a tudományos vezetésről és a gazdasági növekedésről, hanem az erkölcsi vezetésről is szól. Dong Tao, a Credit Suisse ázsiai menedzsere március végén annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egyértelműen Kína fogja uralni a mesterséges intelligencia piacot, mert az ázsiai országban nincsen komoly adatvédelem, ezáltal a vállalatok viszonylag szabadon tevékenykedhetnek.”

Forrás:
Európa nagyon lemaradt a mesterséges intelligencia kutatásában; SG.hu; 2018. április 25.