„Ön lesz a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Mit gondol a megbízásról, s milyen főbb feladatai lesznek?
Egyelőre leginkább a feladattal kapcsolatos felelősség súlyát érzem, de persze igyekszem a megtisztelő felkérésnek és elvárásnak legjobb tudásom szerint megfelelni!
A parlamenti államtitkári, illetve miniszterhelyettesi feladat kifejezetten a miniszter személyéhez kapcsolódó helyettesi funkciót jelenti. A stratégiai államtitkári feladat pedig ahhoz kapcsolódik, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter lesz a kormányüléseket előkészítő egyik legfontosabb szervezet, a stratégiai kabinet vezetője.
Az ott folyó kormányzati döntés-előkészítő munkát kell stratégiai szempontból az általam vezetett szervezeti egységnek támogatnia. Ezenkívül, a felmerülő igények szerint, elemzéseket, háttéranyagokat, stratégiákat készítünk.A tervek szerint még egy fontos területtel kapcsolatban lesz feladatom: a Kormány egyes kiemelt feladatok ellátására kormánybiztosokat nevezhet ki, s előreláthatóan a mi feladatunk lesz valamennyi kormánybiztos tevékenységének az összehangolása.
Gulyás Gergely a Mandinernek adott szombati interjújában azt mondta, hogy az Ön által vezetett államtitkárság lesz felelős a stratégiaalkotásért. Mit kell ez alatt közelebbről érteni?
A kormánynak egészen pontos és egyértelmű stratégiai célkitűzései vannak, amelyek azt rögzítik, hogy milyen célokat kíván elérni akár a társadalom- vagy népesedéspolitika, akár az uniós kapcsolatok, vagy akár az állam hatékony működésének terén. Ezeknek a stratégiai céloknak az érvényesülését folyamatosan, a teljes kormányzati döntés-előkészítő és végrehajtó tevékenység, de különösen a stratégiai kabinet munkája során érvényesíteni kell.A Stratégiai Államtitkárságnak az lesz a feladata, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter számára információkat adjunk át arról, hogy szerintünk ezeknek a céloknak mennyiben felelnek meg az egyes előterjesztések, illetve olyan terveket rakjunk le az asztalra, ami ezeket a célokat elősegítik.
A dolog másik fontos része, hogy nemcsak a heti ügyekkel, hanem a szélesebb perspektívával is tisztában kell lennünk, így nemzetközi összehasonlító kutatásokat és elemzéseket is fogunk készíteni.
A kormányhivatali formában működő Központi Statisztikai Hivatallal, illetve a közigazgatáson kívül működő kutatóintézetekkel való szoros együttműködésben is gondolkozunk.Mennyiben lesz más a Miniszterelnökség feladatköre az új kormány felálltával? Lesznek-e új hatáskörök, és ha igen melyek ezek?
Az új felállás szerint a kormányzati munka megszervezésével összefüggő feladatok közvetlenül a miniszterelnök munkaszervezetéhez, a Kormányirodához kapcsolódik majd. Tehát a Miniszterelnökség feladatköre annyiban mindenképpen változik az előző ciklushoz képest, hogy a koordinációs feladatkör elkerül.
Ahogy látom a terveket, úgy tudnám összefoglalni, hogy a Miniszterelnökség profilja tisztulni fog: sok olyan feladat elkerül, amelyeket indokoltabb szakminisztériumokhoz telepíteni, de a kiemelt területek megerősödnek.
A stratégiai kabinet munkájához, az Európai Uniós politika kialakításához, a közigazgatás működtetéséhez, vagy éppen a Budapesttel és a kis településekkel kapcsolatos kormányzati ügyekhez kapcsolódó feladatok ellátására – ha szabad ezt mondani – a korábbiaknál is több erőt szeretnénk fordítani.Gulyás Gergely a Mandinernek adott interjújában beszámolt arról, hogy az Európai Uniós ügyek kiemelt fontosságúak, még fontosabbak lesznek a Miniszterelnökség feladatkörei között, mint korábban, és még egy plusz államtitkárság fog az uniós ügyekre specializálódni. Néhány gondolatban mondja el kérem, hogy miért van erre szükség?
Jól látszik, hogy a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb stratégiai jellegű kérdése az Európai Unióhoz fűződő viszony lesz.
Az Európai Unióval összefüggésben jelen pillanatban nem beszélhetünk beállt, stabil egyensúlyi állapotról. Az erőviszonyok folyamatosan változnak, s úgy tűnik, hogy nagyon komoly politikai tektonikus mozgások zajlanak a mélyben. Gondoljunk csak az Unió jövőjével kapcsolatos vitákra, a Brexit-tárgyalásokra, a következő költségvetési ciklussal kapcsolatos vitákra, vagy akár a migrációs, a mezőgazdasági vagy a kohéziós politikával kapcsolatos tárgyalásokra.Kimondhatjuk – s ez nem megszokott –, hogy a 2018-ban mindannyiunk által ismert Európai Unió és a 2022-ben, ennek a kormányzati ciklusnak a végén létező Európai Unió komoly pontokon fog eltérni egymástól. Ennyi biztos! De az csupán a következő években fog eldőlni, hogy a változások milyen mélységűek és irányúak lesznek.
Így a következő évek egyik legfontosabb feladata az ezzel összefüggő magyar érdekek feltérképezése, megjelenítése és képviselete.
Ezért célszerű a korábbi ciklusban jól teljesítő európai ügyekért felelős államtitkárságot tovább erősíteni.
A tervek szerint lesz két, nagy szimbiózisban működő szervezeti egység: az egyik az uniós politikákért, a másik pedig a kapcsolattartásért lesz felelős.
Remélem, hogy nem túlzás kijelenteni, hogy ez a megerősített szervezet, kiegészülve egy stratégiai elemző csapattal, illetve egy uniós ügyekben aktív miniszterrel, egy mindenki számára érzékelhető nagyobb intenzitású és proaktívabb uniós diplomáciai munkát is fog jelenteni…”
Forrás:
Orbán Balázs: A migráció problémája a következő években is meghatározza a kormányzat stratégiáját; Both Hunor; Origo.hu; 2018. május 6.
