„Nem csak az a város okos, ami elsőre annak tűnik. Az innováció a technológiai újdonságok mellett a társadalmi kezdeményezések vagy városi szolgáltatások formáját is öltheti. A jó gyakorlatok és a fenntartható fejlesztések nem kizárólag a nagyobb városok számára elérhetőek, egyre több kisebb település és falu készít okos város stratégiát.
Bioszolár fűtőmű, mezőgazdasági jelzőrendszer, közösségi kert, mobilalkalmazás: a megyeszékhelyek és nagyvárosok mellett már a kisebb településeken és falvakban sem utópia az okos fejlesztés, egyre több helyen a mindennapok megkerülhetetlen részévé válik. Az 500 lakost számláló Zala megyei Nagypálin a bioszolár fűtőmű, a napkollektorok és a napelem telepek mellett két hektárnyi energiafűz járul hozzá a település megújuló energiaforrásaihoz. A település a Zöld út program keretében folyó fejlesztéseinek célja, hogy a közösségi épületeket és a háztartásokat is megújuló energiával lássák el. Az Innovációs Ökocentrumban workshopok, rendezvények, konferenciák és lakossági tájékoztatók keretében osztják meg tapasztalataikat a lakossággal és a szakmabeliekkel egyaránt.
Kiskőrös Smart City stratégiájának egyike eleme a mezőgazdasági termőterületek komplett kontroll- és felügyeleti rendszerének kiépítése. A termelés szempontjából fontos adatok mérésére szolgáló rendszer ellenőrzi a talaj állapotát és nedvességtartalmát, a permetezés szükségességét vagy előre jelzi az időjárási változásokat, például a jégfenyegetettséget. Nem csupán a mezőgazdaságot érinti a fejlesztés alatt álló mobil integrált távfelügyeleti rendszer, hanem többek között a környezetvédelmet és a biztonságot is: a jelzőrendszer az idős, beteg, egészségügyi vagy szociális ellátásra szorulók számára is hasznos funkciókkal bővül.
A Pest megyei Ceglédbercel az Invitech Solutions okos falvak programjának első résztvevője. A 4 000 fős településen a biztonság- és komfortérzetet növelő kamerarendszer és wifi hotspotok kiépítését követően a településnek már saját mobilalkalmazása is van. A Ceglédbercel App segítségével a régió híreiről, az érdekes és hasznos információkról, a helyi szolgáltatásokról és programokról tudnak hatékonyan tájékozódni a lakosok és oda látogató turisták egyaránt. A további tervek között szerepel az applikáció továbbfejlesztése (közösségi célú információk megosztása, azonnali riasztás funkció), az IoT-hálózat kiépítése környezeti szenzorok kihelyezésével (pl. gépjárműforgalom alakulásának nyomon követése), valamint elektromos autó töltőállomások felállítása.
A Digitális Jólét Program 2.0 program keretében Tamási önkormányzata többek között a geotermikus közműrendszer kiépítését tűzte ki céljául. A Tolna megyei település Digitális Kisváros programjának fontos eleme az alulról szerveződő kezdeményezések támogatása, valamint a lakossággal való szorosabb együttműködés kialakítása. Okos településfejlesztési stratégiát készített a gasztro- és borturizmusról ismert Etyek is, a fejlesztések között szerepel például az idegenforgalmi információs infrastruktúra létrehozása, a szelektív köztéri szemétgyűjtés és a kerékpárútvonal kiépítése.
Az innováció nem csak technológiai megoldásokat, hanem társadalmi igényeket is kiszolgáló ötleteket is jelent. Jó példái ennek a közösségi kertek, amik a nagyvárosok mellett már vidéken is megjelentek: a zalaszentgyörgyi Paszuly kertben az óvodások és segítőik művelik a közösségi gyümölcsöst, Héten, a Heted-Hét-Határ kertben pedig elsősorban konyhakerti növényeket és gyümölcsbokrokat gondoznak a helyiek. A zánkai Gyógynövény-völgy Látogató- és Oktatóközpont 7000 m2-es területén pedig több mint 400 féle, többek között a Balaton-felvidéken is fellelhető gyógynövényt ismerhetnek meg az érdeklődők, a központ gyakorlati oktatás helyszínéül is szolgál.
Sokszor az is lehet okos fejlesztés, ami elsőre nem tűnik annak. A sokszínű gyakorlatok és ötletek a technológia, a közösség és a fenntarthatóság összhangjával, a helyi szokások figyelembe vételével lehetnek hosszú távon is hatékonyak.”
Forrás:
Okos falvak a láthatáron; Jancsó Ágnes; Lechner Tudásközpont; 2018. június 6.
