„A magyar gazdaság jelenleg erős és stabil, de a többi lépcsőfokot, az újabb kihívásokat csak az innováció segítségével lehet leküzdeni – nyilatkozta lapunknak Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára. Elmondta: fontos változtatni azon az arányon, hogy a hozzáadott érték többségét jelenleg a hazai cégekkel szemben a multinacionális vállalatok állítják elő. Lényeges, hogy a vállalatvezetők előtérbe helyezzék a képzést, hiszen ők vannak leginkább tisztában azzal, milyen tudásra van szükség a gazdaságban.
– Valódi gigatárca jött létre, hiszen egy minisztériumon belül kell felügyelni az energia- és klímapolitikát, az infokommunikációt, a közlekedést és a fenntarthatóságot. Hogyan tudnak ennyi mindent egy helyen hatékonyan lebonyolítani, és miért van szükség ennyi terület „összegyűjtésére”?
– Több oka van annak, hogy ez a minisztérium innovációs középponttal és számos szakpolitikai területtel jött létre. Az egyik, hogy teljesen más időszakot élünk, mint 2010-ben, amikor az volt fontos, hogy a gazdasági válságból kihozzuk Magyarországot, és ne kerüljön olyan helyzetbe, mint például Görögország. Jelenleg teljesen mások a viszonyok a gazdaságban, így például a munkaerőpiacon ma már nem azon van a hangsúly, hogyan lehet csökkenteni a munkanélküliséget, hanem azon, hogy hogyan lehet jó és képzett munkaerőt találni az ipari, digitalizációs forradalom előtt álló gazdaságban. Az új kormány legfontosabb teendője, hogy az egyébként stabil alapokon álló és erős gazdaságot olyan pályára állítsa, amelyen a jelenleginél is nagyobb növekedést tudunk produkálni. Ha a minisztériumhoz tartozó területeket nézzük, egy közös alapot mindenképpen találunk, mégpedig az innovációt. Elsősorban ennek a segítségével lehet az új kihívásokat sikerrel leküzdeni. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások, a kkv-k hatékonyabbak legyenek, jobban alkalmazkodjanak a piaci igényekhez. A magyar cégek megerősödéséhez, versenyképességük növeléséhez elengedhetetlen, hogy innovatívak legyenek.– Ebben azért is fontos lépni, mert a felmérések szerint a termelési és hozzáadott érték többségét mégis a multinacionális cégek állítják elő.
– Valóban, a hatékonyságban fontos lenne előrelépni. Míg a magyar tulajdonú kkv-knál dolgozik a foglalkoztatottak mintegy hetven százaléka, a hozzáadott érték felét az összes cég három százalékát kitevő, a munkavállalók negyedét alkalmazó multinacionális vállalatok állítják elő Magyarországon. Ezen az arányon mindenképpen javítani kell. A hatékonyságot úgy is lehet növelni, hogy új technológiákat vezetnek be a cégek, s állami szinten is arra ösztönözzük a vállalkozásokat, hogy legyenek innovatívak, költsenek minél többet kutatásra és fejlesztésre, saját termékek előállítására és új technológiák bevezetésére, hiszen ezek révén javulhat versenyképességük is.– Az elképzelések szerint 2020-ra a bruttó hazai össztermék, a GDP 1,8 százalékát kell innovációra költeni. Az állami támogatások mellett hogyan tudják ösztönözni a kisvállalkozásokat arra, hogy innovatívak legyenek?
– Leginkább a jól felfogott saját érdekeik felismerésével. A jelenlegi helyzetben, amikor prosperálnak a magyar cégek, sok kisvállalkozás küszködik azzal, hogyan találja meg a jól képzett és jó teljesítményt nyújtó munkavállalóit. Itt leginkább azt kell elérni, hogy a jövedelmüket, akár a nyereségüket ne csak a bérek növelésére és a toborzásra költsék, hanem saját területükön új technológiákat alkalmazzanak, fejlesszenek ki. Az innováció révén lehet előrébb jutni, új eljárással, műszaki megoldással azt a két-három embert, aki hiányzik a cégtől, könnyebben tudják kiváltani. A beszállítóként működő vállalkozások kitettsége jelentősen mérsékelhető azzal, ha van olyan saját termékük, amelyet a partnerek kizárólag náluk érhetnek el, szerezhetnek be.– Az igaz, hogy a hazai cégek között is sok a sikeres vállalkozás, de a multiknak mégis sokkal nagyobb a mozgásterük az innováció területén. Hogyan tudják állami szinten elősegíteni a felzárkózást?
– Számtalan állami, pályázati program segíti közvetlenül a vállalkozásokat, de elsősorban arra kell összpontosítanunk, hogyan lehet a K+F tevékenységet a meglevő kutatóbázison élénkíteni. Komoly kapacitások léteznek a különböző kutatóintézetekben, egyetemeken, amelyekkel együttműködve a piaci szereplők fokozhatják innovációs tevékenységüket. Saját tapasztalatból tudok mondani olyan várost, ahol az egyetem és egy helyi cég kutatólaboratóriumot hozott létre bizonyos terület kutatása érdekében, hogy a későbbiekben hasznosítani tudja az eredményeket. A kezdeményezésre azóta több vállalkozási is rákapcsolódott. A hasonló együttműködések a felsőoktatási intézmények és a cégek között stratégiai alapokon, uniós és hazai támogatások mozgósításával célzottan fejleszthetők, szorosabbá fűzhetők, kiterjeszthetők.– Világos, a legfontosabb célkitűzés, hogy a digitalizáció, az Ipar 4.0 időszakában helyt álljunk. De jelenleg a legnagyobb kihívás a magyar vállalatok számára – ide értve a multikat is –, hogy kellő számban és képzett munkaerőt találjanak. Nemcsak most, hanem a közeli jövőben is. Ön szerint hogyan lehet válaszokat adni korunk kihívásaira?
– A hazai cégek most is sokat áldoznak a technológiaváltásra és arra, hogy kiváltsák a hiányzó munkaerőt. Az új precíziós gépek segítségével nemcsak a minőség növekszik, hanem a hatékonyság is emelkedik az iparban, ezáltal versenyképesebbek lesznek a vállalatok a nemzetközi piacon. A cégek többsége ezen már dolgozik, az építőiparban is olyan eszközvásárlási programokat valósítanak meg, amelyekkel helyettesíteni tudják az élőmunkát. Természetesen a képzésnek, ezen belül a felnőttképzésnek is különleges a szerepe. A tavalyi szakképzési törvény révén megalakult ágazati készségtanácsok abban nyújtanak segítséget, hogy milyen típusú képzésre, mely szakmákban van szüksége a magyar gazdaságnak. Ebben a vállalatok mellett az iparkamara és a tárcánk is részt vesz. Sok múlik a cégek által létrehozott tanműhelyeken, az ágazati képzőközpontokon, amelyet több kkv működtet. Fontos, hogy a vállalatok maguk is törődjenek a munkavállalók és az utánpótlás képzésével, ezzel a központi, iskolarendszerű oktatást is segítve, hiszen igazából ők tudják, hogy milyen tudásra van szükségük.– Még egy kicsit az oktatásra visszatérve, ebben a négyéves ciklusban mi lesz az újdonság, mit tartanak elsődlegesnek a gazdaság szempontjából?
– A gyors fejlődésre leginkább úgy lehet felkészülni, hogy stabil alapokat szerezzenek a tanulók a gimnáziumokban és a szakgimnáziumokban, a tanulás és a képzés életformává alakul, és élethosszig tart. A cégeket arra ösztönözzük, hogy próbálják érdekeltté tenni azokat a tanulókat, akik a későbbiekben – akár a tanulmányi eredményeik alapján – a munkavállalóik lehetnek. Ez már most is működik, de még inkább teret kellene nyernie. Kiemelten fontosnak tartom annak tudatosítását a társadalomban, hogy a szakgimnáziumok legalább olyan perspektívát tudnak nyújtani a fiataloknak, mint a gimnáziumok, hiszen a piacképes szaktudás megszerzése mellett onnan is egyenes út vezethet a felsőoktatásba.– Hogyan működhetnek együtt a kkv-k az egyetemekkel?
– Bár ez leginkább a multinacionális vállalatokra jellemző, azonban arra is van példa, hogy egy magyar cég beszállt egy olyan kutatóintézetnek a létrehozásába, amelyik a munkáját hosszú távon segíteni tudja. Véleményem szerint egy közepes vállalkozás már képes ilyen jellegű megbízást adni egyetemeknek. Szükség is van erre, hiszen így a felsőoktatásban rendelkezésre álló tudás közvetlenül hasznosulhat a piaci szereplők érdekében is.– Mennyire hisz azokban a víziókban, hogy a digitális forradalom eredményeként veszélybe kerülnek munkahelyek, vagyis néhány éven belül lényegesen kevesebb embernek lesz állása, mint jelenleg?
– Erre számtalan kutatás létezik, de ezek között nincs összhang. A történelmi tapasztalat az ellenkezőjére enged következtetni, gondoljunk csak arra, hogy a 19. századi géprombolások idején a munkásokat az a félelem vezérelte, hogy nem lesz állásuk, mert azt a gépek elveszik tőlük. Aztán mégsem így lett, hiszen a termelékenység felfutásával és a gazdasági jóléttel együtt még több állásra lett szükség. Azzal biztosan lehet számolni, hogy az új digitális világban számtalan munkahely jön létre, akár lényegesen több is, mint amennyit a robotizációval elveszítenek a munkavállalók. Minden bizonnyal a robotok kiváltanak automatizálható feladatköröket, de ez nem azt jelenti, hogy a termelésben, pláne a szolgáltatószektorban kevesebb munkaerőre lenne szükség, mint jelenleg. Mivel a jövedelmek a termelékenység növekedésével és a gazdaság erősödésével emelkednek, a lakosság mind több olyan árucikket és szolgáltatást képes megfizetni, amely új munkahelyek kialakulását hozza magával. Bizonyos területeken pedig az emberi tevékenységet nem lehet kiiktatni. Így például az oktatásban, az egészségügyben vagy a szociális területen. Programozókra sem csökken, hanem inkább nő majd a kereslet, pedig egyes vélemények szerint jelenleg itt a legnagyobb a munkaerőhiány.– Az innovációs minisztériumhoz tartozik a közlekedés is. Itt milyen változásra lehet számítani?
– A legfontosabb irányok maradnak, így például arra törekszünk, hogy minden magyarországi település harminc percen belül elérhető legyen gyorsforgalmi útról, és az autópályák épüljenek ki a határokig. Emellett minden megyei jogú városig gyorsforgalmi út épül 2022-ig. Az autópályák közül az M1-es a legterheltebb, s a helyzet javítása érdekében ezt az autópályát fel kell újítani, azt követően pedig kétszer háromsávosra kell bővíteni, legalább Budapest és Győr között. Fontos cél, hogy a közösségi közlekedés hatékony legyen, a szolgáltatási színvonal emelkedjen, a vasút elsőbbsége különösen az elővárosi és a távolsági forgalomban továbbra is hangsúlyos igény, és lényeges, hogy ne legyenek párhuzamosságok a közúti és a vasúti forgalomban.– Már épül a Közép-Európában egyedülálló zalaegerszegi tesztpálya. Milyen lehetőséget nyújt Magyarországnak az önvezető autók tesztelésére is alkalmas létesítmény?
– Óriási lehetőség a tesztpálya a magyar kutatás fejlesztésnek, hiszen olyan cégeket, az érintett iparágak vezető vállalkozásait lehet idehozni, amelyek a legújabb technológiákat képviselik. Európa leginnovatívabb tesztpályája épül a kutatási lehetőségek legszélesebb spektrumával, ahol az automata vezetést ovális pályán és akár országhatárokon áthaladva, valós közúti környezetben is ki lehet majd próbálni, mindezt 5G technológiával megtámogatva. A tesztpálya alkalmassá teszi Zalaegerszeget és térségét arra is, hogy a hazánkban tervezett hat Science Park egyikének otthont adjon, ösztönözve a tudomány, a felsőoktatás és a piaci szereplők közötti együttműködést.”
Forrás:
Újabb technológiákkal nőhet a hatékonyság; Putsay Gábor; Magyar Hírlap; 2018. július 7.
