„A gazdaság fejlődésének kulcsa, hogy a digitalizációban rejlő lehetőségeket gyorsabban, jobban és hatékonyabban használja ki Magyarország, mint a versenytársak – mondta Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az Infotér konferencián szerdán Balatonfüreden.
Schanda Tamás János előadásában a mesterséges intelligencia működtetésével kapcsolatos felelősség jelentőségéről szólt, kiemelve, hogy a 21. század új lehetősége a mesterséges intelligencia forradalmi fejlődése.Hangsúlyozta: a kormány el szeretné érni, hogy 2030-ra Magyarország legyen az öt legélhetőbb és legversenyképesebb ország Európában, amihez stabil gazdaság, a hatékonyság növelése és a bérek emelése szükséges. Közölte: 2018 első fél évében 4,6 százalékos gazdasági növekedés volt, amely az unió átlagának kétszerese.
Hozzátette, a június-augusztusi időszakot a közel teljes foglalkoztatás jellemezte: a 4 millió 484 ezer foglalkoztatott dolgozott – 69,4 százalékos foglalkoztatási ráta -, így 40 ezerrel több ember volt a munkaerőpiacon, mint egy évvel korábban.
Schanda Tamás János szólt a digitális fejlődés következtében tapasztalható hátrányos folyamatokról is, kiemelve az adatlopást, az álhírek folyamatos terjesztésének lehetőségét és az illegális bevándorlók által kihasznált, digitalizációban rejlő lehetőségeket.
Az európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár elmondta, hogy a kutatás-fejlesztés valamint az innováció területén az unió lemaradásban van Amerikához és Japánhoz képest, a Horizont 2020 program azonban jó alapot adhat a felzárkózáshoz.
Schanda Tamás János aláhúzta, hogy az állam helyzete változik a digitalizáció következtében, előtérbe kerül a szolgáltató szerepe. Kifejtette, „a mesterséges intelligencia megjelenésével nő a felelősségünk, hiszen nem mindegy, hogy az ember által felügyelt gépi tanulás milyen irányban halad”. Úgy vélte, a mesterséges intelligencia, amellett, hogy csökkenti a munkaerőhiányt, szakmákat is kiszorít.
Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hangsúlyozta, a kormány szándéka az, hogy minden magyar ember a digitalizáció nyertese legyen. Kiemelte: fontos, hogy a másodpercenként 30 megabit sávszélességű internet-hozzáférés eljusson valamennyi háztartásba, amely erre igényt tart, mobil vagy vezetékes technológiával, a Szupergyors internet programnak köszönhetően, 2018 végéig. Kara Ákos beszélt arról is, hogy a 4G hálózatot nézve Magyarország a világ 5 legjobbja között van.
Elmondta, hogy a tervek szerint 2025 végére minden közintézményben elérhető lesz a másodpercenként 1 gigabit sávszélesség, illetve kiemelte a magyar vidék fejlesztését. A fejlesztéshez szükséges eszközök közül megemlítette az adórendszeren keresztül történő ösztönzést, a bürokrácia csökkentését és az eddiginél összehangoltabb állami szerepvállalást.
Közölte, 2014-18 között a digitális kompetenciák fejlesztése, és az emberek képzése állt a középpontban azért, hogy a munkaerőpiacra tudjanak lépni. Hozzátette: 2020 végére 260 ezer felnőtt digitális képzését szeretnék befejezni, illetve 100 ezer idősebb ember képzését 2019 végéig. Elmondta, jó eredmény, hogy eddig 1051, informatikai eszközökkel jól felszerelt Digitális jólét program- pontot adtak át.
A kedden kezdődött három napos konferencián az adatbiztonság, a digitalizáció és az e-közigazgatás aktuális kérdéseire is választ keresnek az előadók.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy az új termékek és szolgáltatások megjelenése a munkahelyek átalakulásához és nem a megszűnéséhez vezetett. Elsősorban azok a munkahelyek maradnak meg, amelyek esetében szükség van az emberi tényezőre – mondta.
Olyan munkaerő-piaci helyzetet kell kialakítani, ahol az ember együtt tud dolgozni a mesterséges intelligenciával és nem szorul ki a piacról – tette hozzá. Közölte: 2020-ra a komplex problémamegoldás, a kritikus gondolkodás és a kreativitás áll a munkaerővel szemben támasztott követelmények élvonalában.
György László beszélt arról is, hogy az előrejelzések szerint 20 éven belül megszűnik a bolti pénztáros, a könyvelő, az elektromostermék-szerelő valamint a biztosítási ügynök szakma. Rámutatott: a kormánynak azon kell dolgozni, hogy a mesterséges intelligencia alapú technológiák mind szélesebb körben elterjedjenek a gazdaságban.
Hozzátette: akkor tudunk választ adni a fejlődés által generált kihívásokra, ha a munkavállalók képesek a folyamatos megújulásra, ennek az egyik kulcsterülete pedig a felnőttképzés.”
Forrás:
A gazdaság fejlődésének kulcsa a digitalizációban rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2018. október 11.
