Skip to main content
közigazgatás: magyarközigazgatási informatika

A következő időszak fontos feladata lesz a közigazgatási szakrendszerek összehangolása, az automatizált adatcsere (interoperabilitás) megteremtése

Szerző: 2019. február 3.No Comments

„Új épületbe költözött Budapest Főváros Kormányhivatalának (BFKH) több szervezeti egysége. A Kőrösi Irodaházat csütörtökön adta át ünnepélyesen Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, György István kormánymegbízott és D. Kovács Róbert Antal, kőbányai polgármester.

Az új irodaépület jelentős mértékben segíti a kormányhivatal elhelyezési gondjait megoldani – emelte ki köszöntőjében Budapest Főváros Kormányhivatalának kormánymegbízottja György István

Emlékeztetett arra, hogy a magyar közigazgatás legnagyobb volumenű átalakítása folyik, és felidézte: Budapesten 29 kormányablak működik, de a szándékok szerint a Vámház körúton is létrejönne egy.
Végleges döntés erről még nincs – tette hozzá. Az országban több mint 270 helyen létesült ügyfélfogadó tér, melyekről döntően pozitív visszajelzések érkeztek. A kormánymegbízott úgy folytatta, hogy a fejlesztés extenzív időszaka után az intenzív szakasz következik.

Az új épületbe került a kormányhivatal állampolgársági és anyakönyvi főosztály. Az előzményekről szólva elmondta, hogy a magántulajdonban lévő épület sorsa hányattatott volt, sokáig állt befejezetlenül és kihasználatlanul, s végül a Magyar Államnak sikerült 850 millió forintért megvásárolnia. Első ütemben a kerületi hivatal költözött ide – folytatta -, de az irattári elhelyezés problémái is jelentősen javulnak általa. Elmondta azt is, hogy az épületbe került a 10., 16., 17. kerületi illetékességet ellátó foglalkoztatási osztály, valamint a 4. emeleten kapott helyet a kerületi hivatal egésze. Az épület korszerűsítésnek folytatásáról szólva közölte, hogy a tetőfelújítás és az épületgépészeti munkák befejezése van már csak hátra.

A kormánymegbízott az OrientPress Hírügynökségnek elmondta: 2017-ben a BFKH sok új feladatot kapott, többek között az állampolgársági ügyeket is teljes egészében átvették a korábban Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól, ezeket a szervezeti egységeket pedig át is kellett hozni a kormányhivatalhoz. Nagyon fontos lépés volt tehát, hogy az állam ezt az épületet megvásárolta és területi közigazgatási célokra átadta a BFKH-nak – magyarázta György István -, így itt kaphatott helyet az állampolgársági főosztály. Ennek a főosztálynak jelentős számú ügyirata is itt kerül elhelyezésre, átmenetileg. Az egyszerűsített honosítás révén 1 millióan vették fel a magyar állampolgárságot, s ennek anyakönyvi részéből tetemes iratmennyiség került ide.

Az épület Kőbánya egyik emblematikus helyszínén található – hívta fel a figyelmet a 10. kerület polgármestere, D. Kovács Róbert Antal. Az Éles sarok a közvélekedésben eltérő megítélésű, éppen ezért jelentős, hogy itt lelt otthonra egy kormányhivatal. Kőbánya számára nagyon fontos minden ilyen beruházás, minden ilyen szolgáltatást nyújtó intézmény, mert a kerület presztízsét emeli. Hozzátette: a városrész óriási erőfeszítéseket tett az elmúlt időszakban, hogy a Kőbányáról kialakult közvélekedés változzon. A polgármester beszélt az elmúlt években lezajlott, illetve elindult fejlesztésekről, melyek eredményeképp mára jelentősen átalakult a városrészről alkotott kép. Mint fogalmazott, a kormány, a főváros és a kerület összefogása és együttműködése példaértékű, s az elmúlt nyolc évben elvégzett munka büszkeséggel tölthet el mindenkit. D. Kovács Róbert Antal fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy mint az országban máshol is, Kőbányán a közszolgáltatásban végzett munka a legelismertebbek közé tartozik.

Kőbányának valóban jó a „lobbiereje”, de ezen túl a kerület mást is tud, mégpedig különleges földrajzi elhelyezkedést biztosítani – mondta el az OrientPress Hírügynökségnek a városrész vezetője. Kőbánya olyan központi fekvésű kerület, amelynek az előnyeit nem ismerték fel sokáig. A vállalkozások, cégek mindig is tudták, hogy Kőbánya nagyon jó ipartelepítő tényezőkkel rendelkezik, jó a közlekedése, könnyen elérhetők a piacok és a szakképzett munkaerő, a kultúra szereplői vagy a közigazgatás azonban nem ismerte föl az éppen ezeknek az adottságoknak köszönhető értékeket. Mára ez változott, hiszen például az Opera Műhelyház vagy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum idetelepítése oldott ezen a helyzeten, s a most átadott kormányhivatal ezt tovább fogja erősíteni.

Kőbánya utóbbi időben megvalósult fejlődése példaértékű lehet nemcsak Budapest, hanem az ország számára is – mondta Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, aki a fővárossal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Budapest utóbbi időszaka az elmúlt 20-30 év legnagyobb fejlődési üteme volt. Hozzátette: az előtte álló időszakot pedig a még erősebb fejlődés jellemzi majd.

Az államtitkár felidézte, hogy 2010-től a közigazgatásban olyan átfogó reform valósult meg, amelyre nem volt példa Magyarországon. „Azt gondolom, hogy ez az egyik legsikeresebb reform és átalakítás.”

Kialakult a kormányablakok rendszere, amelyben rendkívül gyorssá vált az ügyintézési idő – mondta. De a munka nem áll meg – folytatta -, tovább kell menni azon az úton, amely a közigazgatás megerősítését és megújítását jelenti a következő időszakban.

Tuzson Bence rámutatott, fontos a gyors és hatékony ügyintézés, de még jobb, ha az ügy szinte „magától intéződik el”. Ennek kétféle formája lehet: az online mód erősítése, de ennél is jobb, ha bizonyos ügyeket kivezetnek a kormányhivatal vagy az állami bürokrácia rendszeréből. Mint közölte, egy munkacsoport nagyjából 700 olyan ügycsoportot azonosított, amelyekben egyszerűsítést lehet végrehajtani. A következő időszak egyik nagy feladata lesz – mondta -, hogy részletekbe menően, jogszabálytervezeteket tegyenek le az asztalra. A cél, hogy ez év végétől, a gyakorlatban is érvényesülő módon 700 ügyben egyszerűbb legyen az ügyintézés vagy esetleges felesleges ügyeket, bejelentési kötelezettségeket meg tudjanak szüntetni.

Az államtitkár a kormányablakok elhelyezkedéséről szólva kiemelte, hogy azoknak jól és könnyen elérhetőknek kell lenniük, megjelenésükben pedig mind az odaérkezőknek, mind az ott dolgozóknak színvonalas körülményeket kell nyújtaniuk.

Mintegy 2 500 ügycsoport közül került ki az a 700, melyeket egyszerűsíteni lehetne – tájékoztatta a Rádió Orientet az államtitkár. Szeretnénk foglalkozni például a földhivatali eljárásokkal – említett példát -, és elérni, hogy – hasonlóan a cégbírósági eljárásokhoz -, az ügyvéd azonnal feltölthesse az adásvételi szerződést az elektronikus rendszerbe, így az ügyfelek akár a bejegyző végzést is a kezükben tarthatják már a távozáskor. Az államtitkár beszélt arról is, hogy számos ország példáit vizsgálták, többek között az észt informatikai rendszert, amely példaértékű, és a magyar szabályozásba is átemeltek már korábban elemeket, de a portugáloknál is fejlett ez a rendszer, illetve a környező országok tapasztalatait is figyelembe vették.

Magyarországon mintegy 130 szakrendszerben dolgoznak ma a kormányhivatalokban, s a következő időszak fontos feladata lesz, hogy ezeket a szakrendszereket összehangolják, például hogy adatokat tudjanak egymásnak átadni – vázolta az államtitkár.

A Kőrösi Csoma Sándor út 53. alatt található Kőrösi Irodaházban összesen mintegy 7000 négyzetméteren 400 fő befogadására alkalmas irodaterületet, valamint a földszinten két korszerű, egységes arculatú ügyfélszolgálatot alakított ki a kormányhivatal. A fejlesztésnek köszönhetően az ügyfeleket az eddigieknél esztétikusabb és színvonalasabb ügyfélterek várják, az itt dolgozók pedig korszerű munkakörülmények között láthatják el feladataikat.”

Forrás:
Új épületbe költözött a fővárosi kormányhivatal több szervezeti egysége; OrientPress; 2019. február 1.