„Stabil képet mutatott a városi önkormányzatok gazdálkodása 2015-2016-ban – hangsúlyozta Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke a 322 városi önkormányzatot érintő ellenőrzést lezáró sajtótájékoztatón, Budapesten. Az önkormányzati éves beszámolók adatain alapuló ellenőrzés megállapította: az érintett városi önkormányzatoknál a pénzügyi egyensúly és a vagyon értékének megőrzése biztosított, a pénzügyi gazdálkodás stabil volt. Az ÁSZ ugyanakkor kockázatokat azonosított a hosszú lejáratú pénzintézeti kötelezettségek növekedésének üteme, a lejárt kötelezettségek állományának növekedése és a gazdasági társaságok veszteséges működése területén. Az ellenőrzés a 322 városi önkormányzatból 19 városi önkormányzat esetében tárta fel az adósságrendezési eljárás megindításának veszélyét, amely a feladatellátás tekintetében is magas kockázatot hordozott.
322 városi önkormányzatnál végzett egyidőben ellenőrzést az Állami Számvevőszék – nyitotta az ÁSZ székházában tartott sajtótájékoztatót Warvasovszky Tihamér. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy az önkormányzatok képesek voltak-e a törvényben meghatározott feladataik ellátására, valamint annak megállapítása, hogy gazdálkodásuk fenntarthatósága biztosított-e. Az ÁSZ alelnöke kifejtette: az érintett települések összlakossága 2016. végén meghaladta a 3,3 millió főt. 2015-ben és 2016-ban – a két évben összesen – a bevételeik és a kiadásaik is meghaladták a 1400 milliárd forintot. Mindebből jól látszik, hogy a társadalmi érintettség, valamint a költségvetési súlyuk miatt rendkívül fontos ellenőrzésről van szó – húzta alá Warvasovszky Tihamér.
Egyszerre több száz önkormányzat egyidejű ellenőrzésére is képes az ÁSZ
Az ÁSZ alelnöke felidézte: 2010-re az önkormányzati alrendszerben tetemes adósságállomány halmozódott fel. A 2011-től indított szisztematikus ellenőrzéseink egyértelműen megmutatták, hogy az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között romlott, a pénzügyi kockázatok pedig jelentősen fokozódtak. Adósságválság alakult az önkormányzati alrendszerben, ahol egyszerre jelent meg a működési és felhalmozási forráshiány – emlékeztetett Warvasovszky Tihamér.Az Országgyűlés az ÁSZ megállapításaival összhangban 2012-ben döntött az önkormányzatok adósságkonszolidációjáról. Az önkormányzati alrendszerben 2013-tól bevezetett új feladat-finanszírozási rendszer keretein belül továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a pénzügyi egyensúly megteremtésére és hosszú távú fenntartására – hangsúlyozta az alelnök. Hozzátette: rendkívül lényeges az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható kockázatok feltárása, az ezzel kapcsolatos folyamatok, trendek bemutatása, hiszen az önkormányzati vagyon az állami vagyon része, így az önkormányzatok esetleges eladósodása hatással van az állam adósságára is.
Stabilitás és kockázatok a városi önkormányzatoknál
E célok érdekében az Állami Számvevőszék kialakította az önkormányzatok kockázati megfigyelő rendszerét (ÖKOMER), melynek keretében folyamatosan értékeli az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát, eladósodásuk kockázatát, valamint, hogy vagyongazdálkodásuk során biztosítják-e a vagyon értékének megőrzését. Ezzel az eszközzel a Számvevőszék képessé vált ellenőrzési lefedettségének markáns növelésére, hiszen egyszerre többszáz önkormányzat pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzésére képes egyidőben – ismertette az alelnök.Stabil gazdálkodás a városi önkormányzatoknál
2018 áprilisában hoztuk nyilvánosságra a 132 nagyközségi önkormányzat ellenőrzéséről szóló jelentésünket – idézete fel Warvasovszky Tihamér. Most pedig lezártuk a magyarországi városi önkormányzatokat, tehát összesen 322 települést érintő jelentésünket, mely a főváros és a megyei jogú városok kivételével az összes magyarországi, városi ranggal rendelkező település értékelését tartalmazza– jelentette be az alelnök.Az ÁSZ megállapította, hogy a városi önkormányzatok gazdálkodása stabil képet mutatott az ellenőrzött időszakban. A városi önkormányzatok pénzügyi, vagyoni helyzetére, eladósodósára irányuló kockázatok értékelése rámutatott arra, hogy a magyarországi városi önkormányzatok gazdálkodása stabil, rendszerszintű beavatkozást nem igényel – szögezte le Warvasovszky Tihamér.
Kockázatok a városi önkormányzatok gazdálkodásában
Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék főtitkára, az ÖKOMER ellenőrzés felügyeleti vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ellenőrzés feltárta, hogy az önkormányzatok szintjén a pénzügyi gazdálkodás változatlan formában történő fenntartása kockázatot jelent a pénzügyi egyensúlyra, ezáltal az önkormányzatok eladósodására. A működési jövedelem ugyan fedezetet nyújtott a felhalmozási költségvetés negatív egyenlegére és tőketörlesztésre is, azonban a külső források visszafizetésének növekedése, az elindult fejlesztések finanszírozása és az abból adódó fenntartási kiadások megjelenése kockázatforrást jelent a városi önkormányzatok eladósodására, ezért e kockázatok kezelése kiemelt figyelmet igényel – világított rá Holman Magdolna.Stabilitás és kockázatok a városi önkormányzatoknál
Az ÁSZ főtitkára elmondta: az ellenőrzés a 322 városi önkormányzatból 19 városi önkormányzat (Ajak, Bátonyterenye, Heves, Kalocsa, Komárom, Kondoros, Körmend, Mándok, Mátészalka, Mindszent, Nagyecsed, Nagymányok, Ózd, Püspökladány, Rakamaz, Szendrő, Hajdúnánás, Lenti, Nagyatád) esetében tárta fel az adósságrendezési eljárás megindításának veszélyét, amely a feladatellátás tekintetében is magas kockázatot hordozott – hívta fel a figyelmet Holman Magdolna. Hozzátette még: az ellenőrzés megállapításai alapján a városi önkormányzatok a vagyon értékét megőrizték, ugyanakkor a többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok kötelezettség-állományából adódó kockázatok középtávú kezelése indokolt.”
Forrás:
Stabilitás és kockázatok a városi önkormányzatoknál; Hochbaum Dániel; Állami Számvevőszék; 2019. március 22.
Önkormányzatok pénzügyi monitoring alapján végzett ellenőrzése. A városi önkormányzatok gazdálkodásának fenntarthatósága 2019.; Állami Számvevőszék; 2019. március 22. (PDF)
