„2019. április 10-én Gödöllőn vehettünk részt a Magyar Falu Program tájékoztató konferenciáján. A megjelent polgármestereket, fejlesztéspolitikai szakembereket és diákokat Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere köszöntötte. A polgármester úr kiemelte, hogy a rendezvény a MÖSZ (Magyar Önkormányzatok Szövetsége) és a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) közös szervezésében kerül megrendezésre. A MÖSZ fő tevékenységi körét három részre oszthatjuk: érdekérvényesítés; oktatás, képzés, konferenciák; nemzetközi képviselet.
A bevezető gondolatok után az esemény egyik fő támogatójának, a Hanns Seidel Alapítványnak a magyarországi képviselője szólt néhány szót az alapítványról, illetve annak működéséről a magyar közegben. Jelenleg az alapítvány egyik legfőbb tevékenysége hazánkban a roma közösségek felzárkóztatása, melyet a magyar EU-elnökség óta folytatnak.A délelőtt első szakmai előadását Dr. Gyergyák Ferenctől hallhattuk, aki a program átfogó bemutatásával nyitotta a rendezvényt. A Magyar Falu Program előzményének tekinthetjük a 2018-as országgyűlési választások előtti bejelentést a program létrejöttéről, melynek során a nyolc önkormányzati szövetségből hatot támogat az állam.
A program kihívásai nagyon szerteágazóak. Fontos kiemelni a fejlettségi különbségeket, itt hatalmas aránytalanságok figyelhetőek meg. Az előadó kiemelte, hogy mivel nincs közszolgáltatási minimum, így ehhez hozzárendelhető forrás sem létezik. A népesség a közép-magyarországi régión kívül mindenhol csökkent, országosan nézve is csökkenés tapasztalható. A Magyar Falu Program ezek ellenére próbál minél szélesebb spektrumot lefedni, melyet 20 nagy tématerületre osztottak. Ilyenek például a vállalkozásfejlesztés, a közadatokhoz való hozzáférés biztosítása, a falugondnoki program fejlesztése, a megújuló energia-felhasználás támogatása, illetve több más, igen fontos tématerület is. A cél az, hogy a népességmegtartáshoz igen fontos tényezőket, mint a megélhetés, lakhatás, közlekedés és közösség minél magasabb szintre fejlesszék, így megakadályozva kistelepülésekre igen nagy mértékben jellemző elvándorlást. Ehhez kapcsolódóan készült egy javaslatcsomag, mely interneten is elérhető, és amely alapján a tématerületek is meghatározásra kerültek.
A következő előadást Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke tartotta, aki a program eddigi állását elemezte a kistelepülések szempontjából. A demográfiai adatok felsorolása után az akkor még el sem indult program (április 15-étől nyílt meg a pályázati felület) kilátásairól hallhattunk néhány szót.
Szabó Gellért kiemelte, hogy jelenleg nincs program, a komplex, térségi szemlélet nem jellemző, így a valós gondok megoldására is kevés lehetőség adódik. Leginkább a hatalmi túlfűtöttség jellemezte eddig a viszonyokat, a tervezés és tervezhetőség teljes hiánya mellett. Emellett fontos kiemelni még, hogy a szűkös anyagi források csak részmegoldásokat tesznek lehetővé a fejlesztések kapcsán. Az elvárások a programmal szemben igen magasak. Egyrészt nagyon fontos a kötelezettségek felvállalása, a folyamat szakaszokra bontása, illetve a versenyhelyzet kooperációval és koordinációval való felváltása.
Az elnök úr beszédét követően ismét Dr. Gyergyák Ferenc szólalt fel, ezúttal Önkormányzati jó gyakorlatok a kistelepülések fejlesztésében témában. Ebben az előadásban talán a legfontosabb mondanivaló az volt, hogy hogyan is értékelik az egyes megvalósuló projekteket, illetve mitől is lesz jó egy projekt az adott kistelepülésre nézve. A tíz pályázati ciklus során több lehetőség is adódik a kistelepülések előtt, mint a közös tanulás, a networking vagy éppen a kooperáció kidolgozása. A 2019-es pályázati időszak témái az idősügyi jó gyakorlatok, az állampolgári részvétel, a közbiztonság, illetve a roma és nem roma önkormányzatok kooperációja.
Következő előadóként Varga Péter beszélt a digitalizáció jelentette kihívásokról és lehetőségekről a kistelepülések életében, illetve hogy ezeket milyen alapból lehet majd finanszírozni az Európai Unió rendszerén belül. Szó esett arról is, hogy hogyan lehet a digitalizációt felhasználni arra, hogy a kistelepülések népességeit meg tudják tartani a lakóhelyeken, és ne legyen olyan jelentős az elvándorlás. Ennek egy továbbgondolt változata az okos falu, amely nem csupán a digitalizációt foglalja magában, hanem sokkal komplexebb fogalmat.
Végezetül Pergő Margit, Berhida polgármestere beszélt a fenntarthatóság témájában, melyre egy nemzetközi konferencia adta az alapot. Itt is sor került a fenntarthatóság, együttműködés és innováció témakörének tisztázására, illetve az eltérő szemszögek felsorakoztatására is. Konklúzióként azt mondhatjuk, hogy a két legfontosabb tényező a közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve a települési önkormányzatok közötti kooperáció, hiszen ezen tényezők hiányában a lakosság nem jut el arra a szintre, hogy a fenntarthatóság gondolata komolyabban foglalkoztassa őket…”
Forrás:
Magyar Falu Program konferencia; Trinyik Flóra; BCE Geo Intézet; 2019. május 9.
