„…A közösségi oldalak a politikának is fontos terepeivé váltak. Az elmúlt néhány év közéleti diskurzusai tele vannak a közösségi média politikát átformáló hatásaival kapcsolatos interpretációkkal, találgatásokkal, reményekkel, vádakkal, félelmekkel. Barack Obama 2008-as győzelme óta alig van olyan politikai történés, mellyel kapcsolatban ne vetődne fel a közösségi média abban játszott szerepe. Az aktuális kontextustól függően tekintették már forradalmi eszköznek, választási csodafegyvernek, a politikai- és médiaelitek duopóliumát megtörő alkalmazásnak, az állampolgári közvetlen politikai részvétel vagy éppen a deliberáció megteremtőjének, miközben mások az álhírek terjedésének fő felelőseként, vagy éppen a hatalmukkal visszaélő, azt politikai célokra felhasználó multinacionális cégek hálózataként jelenítették meg e platformokat. A disszertáció szűkebb témájának számító politikusi kommunikációra gyakorolt hatásokkal kapcsolatban is számtalan spekuláció cirkulál a közbeszédben, különösen Donald Trump 2016-os amerikai elnökké választása óta. Azt azonban kevesen tagadják, hogy közösségi oldalakon zajló politika valamiképpen hatással van a politikai élet egészére, azon belül is a politikusok kommunikációjának működésére.
Különös módon e kevesek közé tartozik az empirikus szakirodalom jelentős része. Miközben a közéleti diskurzus a politika közösségi oldalak miatti megváltozásának különböző elképzelései felett lamentál, a szakirodalomban a korai internet és politika kapcsolatát vizsgáló kutatásokat meghatározó „politics as usual” felfogás uralkodott el. Különösen igaz ez a disszertáció által vizsgált területre, a politikusok kommunikációjának szakirodalmára. A kutatások jelentős része szerint a közösségi oldalak elterjedése a várakozások ellenére sem eredményezett jelentős változást a politikai kommunikáció működésében.
Disszertációmban amellett érvelek, hogy e konklúzió annak köszönhető, hogy a szakirodalom jelentős részét nagyon szűk fókusz jellemzi, és egy-egy aspektus részletes vizsgálata köti le, miközben fontos, a politikai kommunikáció működését alapjaiban érintő kérdések szinte teljesen figyelmen kívül maradnak. A közösségi oldalak politikai kommunikációra gyakorolt hatásait vizsgáló kutatások ritkán tesznek kísérletet arra, hogy a politikai kommunikáció egésze felől vizsgálják e platformok szerepét, ehelyett ezen a terepen is az internet és politika kapcsolatát kutató szakirodalom régi kérdéseit és elméleti megközelítéseit alkalmazzák.
…
A disszertáció tehát a politikusi kommunikációval kapcsolatos állampolgári reaktivitás működését, illetve annak hatásait vizsgálja. A kérdés relevanciáját a politikai kommunikáció szerkezetének átalakulása indokolja. Érvelésem szerint a közösségi oldalak elterjedésének egyik lényeges következménye az állampolgári kommunikáció a politikai kommunikáció egészében való felértékelődése…
…
A disszertáció a 2014-es magyarországi országgyűlési választások kampánya során vizsgálja a virális politika működését. A kutatás központi kérdése, hogy milyen tartalmak a legsikeresebbek a választók reakcióinak, azaz lájkjainak, kommentjeinek és megosztásainak kiváltásában a legnépszerűbb magyar közösségi oldalon, a Facebookon. Az empirikus vizsgálat arra a kérdésre is választ keres, hogy milyen hatással vannak e reakciók a politikusok választási eredményére, van-e bármilyen kimutatható hatása a Facebook-kampánynak. E kérdésekkel összefüggésben a politikusok Facebookhasználatának mintázataira is kitér az elemzés. Bár a vizsgált eset nem a legalkalmasabb annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy vannak-e jelei a politika viralizálódásának, azaz a politikusok állampolgári kommunikációhoz való igazodásának, a disszertáció a képviselőjelöltek itt vizsgált mintájára vonatkoztatva ezzel kapcsolatban is tesz előzetes megállapításokat… ”
Forrás:
Virális politika: Politikai kommunikáció a Facebookon; Bene Márton Ákos; Budapesti Corvinus Egyetem, Politikatudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2019-VI-05 10:00, helye: BCEE 2001; 2019
Doktori disszertáció (.pdf)
