„A svédországi központi bank bejelentette, hogy megkezdte a svéd korona digitális változata, az e-korona tesztelését, amivel a skandináv ország egy lépéssel közelebb került a világ első digitális jegybankpénzének kibocsátásához.
A projekt célja annak megmutatása, hogy miként tudná használni a lakosság az e-koronát.Az Accenture globális tanácsadó és szolgáltató cég által fejlesztett próbavállalkozás keretében 2021. februárig „izolált tesztkörnyezetben” fogják modellezni az elektronikus korona használatát. Az e-korona mögött is a blokklánc technológia, egy virtuális és meghamisíthatatlan rendszer áll.
Ha az e-korona végül forgalomba kerül, olyan mindennapos banki tevékenységeket válthat fel, mint például a kártyás, telefonos vagy elektronikus pénztárca használatával történő fizetések, a betételhelyezések.
A digitális jegybankpénz (central bank digital currency/CBDC) nem más, mint a hagyományos pénz, a készpénz digitális formában, amelyet egy állam központi bankja bocsát ki és tart ellenőrzés alatt.
Ezzel ellentétben a kriptodevizák, mint például a bitcoin, bonyolult matematikai feladványok megoldásával jön létre, és egy központosított testület helyett különböző összetételű online közösségek tartják ellenőrzés alatt.
A készpénz használatának meredek visszaesése és az olyan alternatív fizetőeszközökkel, mint például a Facebook tervezett kriptodevizájával, a librával való verseny arra késztette a jegybankokat szerte a világban, hogy fontolják meg saját digitális deviza kibocsátását.
Januárban az Európai Központi Bank, valamint Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Svédország és Svájc központi bankja a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS) együtt munkacsoportot hozott létre, hogy megosszák tapasztalataikat a digitális jegybankpénz kibocsátásának és alkalmazásának lehetőségeiről.Svédország a világ legkevésbé készpénzfüggő országa:
2018-ban a bruttó hazai termék (GDP) mindössze 1 százalékának megfelelő bankjegy és érme volt forgalomban.Ez az arány az euróövezetben 11 százalékra, az Egyesült Államokban 8 százalékra, Nagy-Britanniában pedig 4 százalékra rúgott.
A svéd jegybank (Riksbank) még nem hozott semmilyen végleges döntést az e-korona kibocsátásáról. Tavaly áprilisban arra kérte a törvényhozást, hogy vizsgálja felül a törvényes fizetőeszközökre vonatkozó jogszabályokat, valamint azt, hogy milyen szerepet tölthet be a jegybank egy digitális gazdaságban.
A fizetési rendszerben betöltött szerep megváltoztatása azt eredményezheti, hogy magánemberek is tarthatnának pénzt a Riksbanknál vezetett számlákon, ami alapjaiban változtatná meg a központi és kereskedelmi bankok közötti különbséget.”
Forrás:
Svédország egyre közelebb a világ első digitális jegybankpénzéhez; Világgazdaság/MTI; 2020. február 21.
The Riksbank to test technical solution for the e-krona; Sveriges Riksbank; 2020. február 20. (technikai részletek is)
Lásd még:
„Svédország központi bankja, a Riksbank bejelentette, hogy egyéves kísérleti projektet indít az e-korona tervezett bevezetése előtt. A projekt az elosztott főkönyvi technológián (distributed ledger technology, DLT) alapul majd, amely a kriptovaluták alapjául szolgáló blokklánc (blockchain) technológiájához hasonlít.
Mivel a készpénzhasználat 2010 és 2018 között a harmadára csökkent Svédországban, ahol már szinte mindenki a Swish nevű mobilalkalmazáson keresztül fizet, és a becslések szerint 2023-tól már nem is fogadnak majd el készpénzt a boltokban. Az ország jegybankját ez jogosan aggasztja, és az MIT Technology Review két okot sorolt fel erre:
- ha a fizetési infrastruktúra átszabását a magánszektorra bízzák, az egyes társadalmi csoportokat hátrányosan érintheti;
- és ha az emberek nem tudják majd a kereskedelmi bankszámlájukon lévő összegeket fizikai formában is létező, állami fedezetű pénzre váltani, akkor könnyen hitüket veszthetik a pénzrendszerben.
A Riksbank épp ezért kezdte vizsgálni néhány évvel ezelőtt egy állami fedezetű digitális valuta bevezetésének lehetőségét, amely a készpénzhez hasonló szerepet töltene be, csak épp nem létezne fizikai formában. Gabriel Söderberg, a svéd jegybank közgazdásza szerint ez azért fontos, mert amíg a pénzügyi szektorban mozgó magáncégeket a profitorientáltság jellemzi, addig a központi bank feladata a közjó szolgálata, így a digitális fizetési rendszert felhasználóbaráttá és mindenki számára elérhetővé kell tennie.
A Riksbank közleménye szerint ez a kísérleti projekt 2021 februárjáig tart majd, de elképzelhető, hogy újabb tesztek követik majd, mivel egyelőre nem született döntés az e-korona bevezetéséről. Egy ilyen döntés meghozatala előtt Söderberg szerint elkerülhetetlen a svéd nép megkérdezése.
Az egyik legismertebb amerikai közgazdász, Tyler Cowen egyébként nemrég a Bloombergre írt véleménycikket arról, hogy szerinte miért rossz ötlet központi bankoknak digitális valutát kibocsátani, a napokban pedig a nagyhírű amerikai közgazdasági kutatóhálózat, az NBER által közölt tanulmány szakértői figyelmeztettek a jegybanki digitális valuta veszélyeire.”
Forrás:
Svédországban elkezdték tesztelni a készpénz utáni életet; Bodnár Zsolt; Qubit; 2020. február 21.
