„ Nemcsak kereteket szabhat az állam a digitális világcégek tevékenységének, de rászoríthatók arra is, hogy részt vegyenek a közteherviselésben. Ellenkező esetben akár vaskos bírsággal is meg lehet büntetni őket – ez a tanulsága Tállai András államtitkár szerint annak az ítéletnek, amelyet a héten hirdetett ki az Európai Bíróság a magyar reklámadó ügyében. Külön munkacsoport vizsgálja ki a technológiai vállalatok megzabolázásának lehetőségeit.
A technológiai óriásvállalatok tevékenységének szabályok közé szorításával a világ számos pontján próbálkoznak. Az efféle vállalkozások mérete, jelentősége és működési sajátosságai miatt a különféle állami intézkedések nem mindig váltják be a hozzájuk fűzött reményeket – már csak a kudarcba fulladt nemzetközi jogalkotói kísérletek miatt is lényegesnek tartja a pénzügyminiszter helyettese azt az ítéletet, amelyet az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága hozott a hét elején a magyar reklámadótörvényről.
– Az EU bírósága kimondta, hogy a reklámadó bejelentkezési szabályai nem ellentétesek az uniós rendelkezésekkel – elevenítette fel a Magyar Nemzetnek Tállai András. – A döntés szerint az is helyénvaló – jegyezte meg az államtitkár –, hogy a hatóság mulasztási bírsággal sújtsa azokat, akik bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, sőt az is, hogy a tagállam olyan bírságot alkalmazzon, amely kellően magas ahhoz, hogy visszatartsa a jogsértéstől a reklámszolgáltatókat. Egyedül a szankció megállapításának módját kifogásolta a luxembourgi testület.
A digitális óriáscégek sem kerülhetik el az adófizetéstAz államtitkár emlékeztetett: a Google annak idején tagadta, hogy reklámokat tenne közzé az interneten, és így reklámadóalanyként sem jelentkezett be a hazai adóhivatalhoz. A hatóság a cég mulasztásáért egymilliárd forint bírságot szabott ki. – Az uniós bíróság ítéletéből az következik, hogy a Google-nak be kellett volna jelentkeznie Magyarországon – összegezte Tállai András, ami szerinte egyúttal azt is jelenti, hogy a legnagyobb vállalatokat is be lehet vonni a terhek közös viselésébe.
– Meg lehet alkotni a megfelelő jogi formulákat, a jogkövetés a legnagyobbaktól is elvárható és ki is kényszeríthető – véli az államtitkár. – Még akkor is, ha olyan vállalatokról van szó, amelyek képesek rá, hogy alakítsák egy-egy ország médiaviszonyait, de beleszóljanak akár a helyi politikai folyamatokba is.
A Google – és az ugyanaznap kihirdetett Tesco-, illetve Vodafone-ügy – ítéletének legfontosabb pontját Tállai András abban látja, hogy a magyar kormány az uniós jogot értelmező luxembourgi bíróságtól kapott papírt arról, hogy meg lehet adóztatni a legnagyobb cégeket; bevételeik, jelentőségük arányában rászoríthatók arra, hogy részt vegyenek a magyar közteherviselésben.
– Nem kell megrettenni az ilyen vállalatoktól és meghunyászkodnia az államnak. A feladat az, hogy minden kívánalomnak megfeleljenek azok a jogi passzusok, amelyek az óriásvállalatokat a közös szabályok betartására kötelezik – vélekedett a miniszterhelyettes.
Az e heti ítéletből kiindulva, a nemzetközi digitális cégek tevékenységének szabályozási lehetőségeit a kormány külön munkacsoportban vizsgálja.”
Forrás:
A digitális óriáscégek sem kerülhetik el az adófizetést; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 2020.március 7.
Lásd még: Az Európai Unió Bíróságának magyar vonatkozású ítéletei és indítványai (Vodafone, Tesco-Global, Google Ireland, felsőoktatási intézmények); eGov Hírlevél
