Internet kormányzás – a kiberdiplomácia fontosabb eseményei és témái
Noha a nemzetközi politika, a multilaterális diplomácia továbbra is csupán „takarékon” üzemel, hiszen ebben a kapcsolatrendszerben van talán a legnagyobb jelentősége a személyes találkozásokon alapuló ügyintézésnek, azért a mögöttünk maradó április hónap így is meglehetősen mozgalmasnak bizonyult az internetkormányzás témakörében.
Az internet kormányzással kapcsolatos nemzetközi párbeszéd legfontosabb témái között (továbbra is) a koronavírus járvány hullámain végletekig felerősödő dezinformációs tevékenységek, a már sokat emlegetett „infodémia” jelenségei szerepeltek az első helyen. Ez természetesen a kormányzatok napirendjén is megjelent, ugyanakkor a kormányközi szervezetek (IGO-k) is kiemelten foglalkoztak a kérdéssel. A probléma évek óta (egész pontosan a 2016. évi amerikai választás időszakától) folyamatosan napirenden van, és ennek megfelelően különösebben újszerű megoldások sem születtek most a dezinformációk visszaszorítására. Érdekes kezdeményezésnek tekinthető az egyik legjelentősebb (és legtöbbet kritizált) közösségi médiaszolgáltató, a Facebook új kezdeményezése, ami egy függetlennek mondott külső tényellenőrző szervezet felállítását irányozta elő. Tekintve azonban, hogy a testületbe kiválasztott tagok erős politikai elkötődéssel rendelkeznek, s így pártatlanságukat már a munka megkezdése előtt megkérdőjelezték, nehezen látható, hogy mennyiben jelentenek majd megoldást az álhírjelenség megállítására. Ugyanakkor azt is érdemes észben tartani, hogy e csúcstestület, jellegénél fogva, eleve alkalmatlan a Facebookon átfutó, megkérdőjelezhető hitelességű információtömeg operatív kezelésére.
A másik fontos mozzanat, ami – ehhez a problémakörhöz kapcsolódóan – jellemzően a kormányközi struktúrákban jelentkezett aggodalomra okot adó fejleményként, az az egyes nemzeti kormányoknak a vészhelyzeti intézkedéscsomagok keretében meghozott, és a tájékoztatási eszközök működését érintő korlátozó intézkedéseire vonatkozott. A multilaterális intézményi szereplők egy része (ahogy ez a magyar kormány intézkedéseivel kapcsolatos európai uniós reagálásokban is jól megfigyelhető volt) a sajtószabadság aránytalan korlátozásától tartott ezekkel a rendelkezésekkel kapcsolatosan. A kormányok ugyanakkor a járvány visszaszorítása, és így a társadalom védelme szempontjából tartják fontosnak az álhírekkel (illetve terjesztőikkel) szembeni szigorúbb fellépést.
A másik téma, ami különösen foglalkoztatta a döntéshozókat, szakértőket, tájékoztatási embereket egyaránt, az a globális pandémia lokális megfékezésének kulcsát jelentő kontaktkutatás, a potenciális fertőzöttek digitális nyomkövetése volt. Itt nyilván a használatba vett mobil technológiákkal (arcfelismerő rendszerekkel, nyomkövető rendszerekkel) kapcsolatos személyiségi jogi aggályok jelentették a fő beszédtémát. A technológiai szakmai oldal alapvetően az ilyen ellenőrzési technológiák anonimizált adatkezelésének biztosításában látják az aggályok eloszlatásának a lehetőségét.
A jelentős mértékben az online platformokra költözött (különböző videokonferencia alkalmazásokon keresztül bonyolított) nemzetközi diplomáciai munkával kapcsolatban a szakértők továbbra is a technológiák kiforratlanságából (és persze a hozzájuk kapcsolódó szakmai eljárások kialakulatlanságából) fakadó nehézségeket hangsúlyozzák. Jellemzően érzékelhető az az igény, hogy – amint az élet valamelyest visszatér a normális kerékvágásba – a nemzetközi diplomáciai, multilaterális szakmai munka térjen át egy „vegyes modellre” (ahol a távkonferencián alapuló online munkát korlátozott körülmények között szervezett személyes kapcsolattartás egészíti ki).
Internet governance in April 2020; Adrijana Gavrilovic; Diplo Foundation; 2020. május 4.
Huszonöt év tapasztalat – digitális diplomata fórum az USA-ban
Az Amerikai Külpolitikai Egyesület (American Foreign Service Association) egyedülálló digitális kezdeményezést indított az amerikai külügyi intézményrendszer szakmai erősítésének célzatával. A „Twenty-Five Years Apprenticeship” néven indított projekt elsődleges célja az, hogy egy online platformot hozzanak létre, ami egyszerre szolgál a szakmai eszmecserét előmozdító virtuális fórumként, és a külügyi szervezeteknél, diplomáciai testületben működő jelenlegi és majdani szakemberek önképzését segítő erőforrásként. A kezdeményezés az amerikai diplomácia néhány magas rangú (ám inkognitóját megőrizni kívánó) képviselőjének az összefogásában gyökerezik. A kezdeményezés elnevezése, a „Huszonöt év tapasztalat” is arra a szakmai gyakorlati időre utal, aminek a megléte szükséges az US State Department kötelékében ahhoz, hogy valaki az Egyesült Államok diplomáciai missziójának vezetője, vagy helyettes vezetője (első beosztottja) legyen. Az alapítókat, saját elmondásuk szerint, az a felismerés is vezérelte, hogy – bármilyen furcsán hangzik is – a diplomatáskodásnak Amerikában máig nincsen valamiféle gyakorlati „kézikönyve”. Az online platform ebben az értelemben egy tudásportálként szeretne működni. Az amerikai külügyi szervezetben felhalmozódott roppant szakmai tudást szeretné, a lehetőségekhez mérten, a fiatal diplomáciai, külpolitikai szakemberek rendelkezésére bocsátani. A szervezeti tudás azonosítása, tárolása, rendszerezése, közreadása végül is klasszikus tudásmenedzsment feladat – és a digitális diplomácia első számú terepe.
Az online fórum tartalmainak, működési rendjének kialakításán jelenleg mintegy 40 külügyminisztériumi tisztviselő, illetve volt nagykövet dolgozik, illetve 10 gyakornok is csatlakozott a munkához, az ország különböző egyetemeiről. A kezdeti koncepció kialakításában az amerikai külpolitika formálóinak nagynevű szereplői (volt szereplői) is részt vállaltak. A jelentős szakmai inputokat biztosító külügyi vezetők, nagykövetek között a szervezők Victoria Nulandot, Richard Boucher-t, Alexander Vershbow-t, Ronald Neumann-t említették név szerint.
A projekt részeként, amolyan „oral history” adatbázis formájában szándékoznak összegyűjteni, és minden fiatal külügyi szakember számára hozzáférhetővé tenni az ország jeles diplomatáinak személyes tapasztalatait, tanácsait. Ugyanakkor az ország diplomáciai elitjének több tucat hajdani tagja kapcsolódik majd be, más inputokkal is, a modern diplomácia vezérfonalának kidolgozásába.
Twenty-Five Years Apprenticeship: A Digital Forum; Shawn Dorman; 25yearsapprenticeship.org; 2020. május 10.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK.
A Lengyel Külügyminisztérium online cégkapcsolati platformot indított
A globális koronavírus járvány alaposan feldúlta a világ „szokásos rendjét”. A határok lezárása, a személy- és áruforgalom jelentős korlátozása szétszaggatta a nemzetközi kereskedelem kialakult ellátási láncolatait. Miközben a járvány elleni eredményes védekezés fokozottan igényel egy egész sor erőforrást (az egészségügyi védőfelszerelésektől az életmentő orvosi műszereken és gépeken át a gyógyszer alapanyagokig), addig az elzárkózási rendszabályok jelentősen visszavetették a vállalati szektor egészét.
Az egymással összefüggő, egymáshoz kapcsolódó problémák legalább részbeni orvoslására aktív lépésekre szánta el magát a Lengyel Külügyminisztérium. A válság okozta korlátozásokat máris megérző lengyel gazdaság exportorientált szegmenseinek támogatására a minisztérium most online platformot indított. A digitális kezdeményezéssel a visszaeséssel küzdő lengyel vállalatokat szeretnék hatékonyan segíteni új külpiaci térnyerésben. Elsősorban az élelmiszeriparban, az gyógyszeriparban működő vállalatokat, illetve, az orvosi felszerelések és berendezések gyártóit szeretnék támogatni külföldi partnerek, megrendelők megtalálásában. Jelenleg alapvetően a koronavírus-járvánnyal összefüggő szolgáltatásokat és árucikkeket kínálnak.
MFA launches website promoting Polish firms on foreign markets; Poland in; 2020. május 6.
Növekszik az e-learning szerepe az ENSZ békefenntartók képzésében
A koronavírus járvány világszerte az online terekbe kényszerítette az oktatást, az alapszintektől kezdve egészen az egyetemi kurzusokig. Az oktatás digitális átállítása többnyire zökkenőkkel ugyan, de általában meglepően eredményesnek bizonyult. Az online platformokon keresztül történő távoktatás, az e-learning már vagy egy évtizede jól bevált képzési technológiának számít ugyan az ENSZ különböző szervezeteinél és intézményeinél, ám a mostani világjárvány érezhetően tovább növelte a digitális képzések iránti igényt a világszervezeten belül is. A kívülálló számára kevéssé ismert, de az ENSZ talán legfontosabb kézzel fogható hasznot hajtó divíziója, a Békefenntartó Műveletek Részlege az egyik legnagyobb fogyasztója ezeknek az online kurzusoknak. Több tízezer ilyen küldetésre vezényelendő katona és rendőr speciális képzéséről kell ugyanis gondoskodni évente, Chilétől, Bangladeshen át Dél-Afrikáig. Noha a kialakult rendszer szerint az egyes csapatkontingensek felkészítése a kiküldő nemzeti hatóságok feladata, a különleges tananyag egy jókora részét a világszervezet által megbízott szakmai szervezetek dolgozzák ki (az ENSZ doktrínáinak és standardjainak megfelelően) és biztosítják online tanfolyamok formájában a felkészülőknek.
E-Learning Is Nothing New for UN Peacekeepers, but Demand Is Up; Susan Manuel; Passblue; 2020. május 5.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
