„Európa nem használja ki teljes mértékben a fejlett technológiák innovációs lehetőségeit ahhoz, hogy megőrizze versenyképességét. Az Európai Bizottság 2016-ban indította el az európai ipar digitális átállására irányuló (DEI) kezdeményezést, amelynek célja az uniós vállalkozások digitalizációjának felgyorsítása. Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a nemzeti hatóságok támogatása érdekében tett bizottsági erőfeszítések ellenére a kezdeményezés egyenlőtlenül halad előre a tagállamokban. Egyes országok mostanáig sem dolgoztak ki nemzeti digitalizációs stratégiát, illetve nem hoztak meg egyes konkrét intézkedéseket, többek között a digitális innovációs központok (DIH) létrehozása tekintetében.
Az ipar digitális átalakulása, avagy a digitalizáció többől áll, mint pusztán új információtechnológiai berendezések és rendszerek beszerzése. Maga után vonja – az új technológiák által kínált lehetőségeket kihasználva – az üzleti folyamat minden aspektusának újragondolását is. Az uniós iparágak digitalizációja néhány éve halad ugyan előre, de az egyes országok, régiók és ágazatok eltérő ütemben fejlődnek ezen a téren. A nagyvállalatok és kis- és középvállalkozások (kkv-k) között is nagy különbségek mutatkoznak.
„Európai vállalataink számára létfontosságú, hogy a globális szintű versenyképesség megőrzése érdekében elinduljanak a digitális átalakulás útján. Becslések szerint a digitalizáció évente több mint 110 milliárd euró többlet bevételt jelent majd az Unió számára– nyilatkozta Iliana Ivanova, a tájékoztatóért felelős számvevőszéki tag. –A haladás azonban mindeddig egyenlőtlen volt a különböző tagállamokban. Az összes érintett fél – az Unió, a kormányok és a vállalkozások – folyamatos szerepvállalása nélkül a DEI kezdeményezés nem juthat sikerre.
A DEI kezdeményezés célja az Unió versenyképességének megerősítése a digitális technológiák terén és annak biztosítása, hogy minden európai vállalkozás – ágazattól, székhelytől és mérettől függetlenül – élvezhesse a digitális innováció által nyújtott előnyöket. A kezdeményezés összesen közel 50 milliárd euró köz- és magánberuházás mozgósítását célozta meg az elindítását követő 5 évben.
A számvevők négy tagállamot kerestek fel (Németország, Magyarország, Lengyelország és Portugália), hogy első kézből szerezzenek bizonyítékot az eddig elért gyakorlati eredményekről. A Bizottság megalapozott, a tagállamok által is támogatott stratégiát alkalmazott a digitalizáció ösztönzéséhez, abból azonban hiányoztak az elérni kívánt végeredményekre vonatkozó információk. Németország és Portugália rendelkezik stratégiával, Magyarország és Lengyelország azonban 2019-ig nem dolgozott ki átfogó nemzeti digitalizációs stratégiát. Míg a Bizottság számos tevékenység révén igyekezett támogatni a tagállamokat, a nemzeti hatóságok általában arról számoltak be, hogy e tevékenységek csekély hatást gyakoroltak nemzeti digitalizációs stratégiáik kidolgozására és végrehajtására. A számvevők megjegyzik, hogy az uniós ipar digitális átállását támogató keret létrehozásának és fenntartásának teljes költsége nem ismert. Ami az uniós forrásokat illeti, a DEI kezdeményezést a Horizont 2020 keretprogram támogatta, de emellett az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az ellenőrzés során áttekintett programjainak is voltak annak végrehajtását potenciálisan támogató intézkedései. A Bizottság azonban nem ösztönözte arra a tagállamokat, hogy különítsenek el ERFA-forrásokat a kezdeményezésre.
A DEI kezdeményezés egyik legfontosabb elemét a digitális innovációs központok létrehozása és működtetése képezi, amelyek feladata, hogy technológiai és hálózatépítési tanácsadást biztosítanak a helyi vállalkozásoknak. A felkeresett tagállamok – Németország kivételével – nem dolgozták ki teljes mértékben a digitális innovációs központok koncepcióját. A számvevők feltártak például olyan eseteket, amikor az ilyen központok tevékenységére rendelkezésre álló csekély összegű köz- és magánberuházást összehangolás nélkül használták fel; emellett rámutattak, hogy a Bizottság – a Horizont 2020 keretprogramból finanszírozott fellépések kivételével – nem követi nyomon kifejezetten uniós szinten a központok tevékenységeit. A digitális innovációs központok az ERFA keretében is részesülhetnek támogatásban, erre azonban csak ritkán került sor.
A digitalizáció előfeltétele a széles sávú összekapcsoltság megfelelő szintje. Amint egy 2018. évi ellenőrzési jelentésünkben is kiemeltük, valószínűleg nem minden tagállam fogja teljesíteni a szélessávra vonatkozó, 2020-ra kitűzött uniós célokat, és a 2025-ös célok elérése még nagyobb nehézségekbe fog ütközni. Emellett a gyors széles sávú hálózatok elterjedtsége nagy eltéréseket mutat a vállalkozások méretének függvényében (2019-ben például a kkv-k mindössze 46%-a rendelkezett gyors széles sávú internetcsatlakozással), ami elkerülhetetlenül gátolja a digitális ipari forradalom kibontakozását az Unióban.A számvevők több ajánlást is megfogalmaztak, ezek figyelembe veszik a 2021 és 2027 közötti időszakra javasolt új Digitális Európa programot is, amelyről még jelenleg folynak a tárgyalások. A Bizottság számára megfogalmazott ajánlások a következők:
* nyújtson segítséget a tagállamoknak finanszírozási hiányuk azonosításához, és hívja fel a figyelmüket a rendelkezésre álló uniós finanszírozásra;
* tökéletesítse a DEI kezdeményezés nyomon követését megfelelő eredménymutatók meghatározásával és a kiadások követésével;
* határozza meg, hangolja össze és fogadja el az európai digitális innovációs központok minden európai régiót felölelő hálózatának keretrendszerét;
* tegyen további intézkedéseket a megfelelő szintű széles sávú hálózati összekapcsoltság elérésének támogatására.Háttér
Az európai ipar digitalizálása: nagyratörő kezdeményezés, amely az Unió, a kormányok és a vállalkozások folyamatos szerepvállalása nélkül nem juthat sikerre című, 19/2020. sz. különjelentés 23 uniós nyelven elérhető a Számvevőszék honlapján. A COVID-19 világjárvány társadalmi-gazdasági hatásának csökkentésére irányuló Next Generation EU (NGEU) csomag egyik eleme a 600 milliárd euró költségvetésű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), amelynek egyik legfőbb célkitűzése a digitális átállás. A Számvevőszék a közelmúltban véleményt tett közzé a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről. Egy korábbi jelentésében a Számvevőszék az uniós tagállamok szélessávú lefedettségének kérdését is megvizsgálta…”
Forrás:
Európai Számvevőszék: az európai ipar digitalizációja egyenlőtlenül halad előre; Európai Számvevőszék; 2020. szeptember 22.
Háttér
12/2018. sz. Különjelentés: Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul; Európai Számvevőszék; 2018. június 5.
6/2020. sz. vélemény a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról; Európai Számvevőszék; 2020. szeptember 9.
The Digitising European Industry initiative in a nutshell; Euórpai Bizottság; 2020. március 16.
