„A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) számára is számos új feladatot jelentett a járványhelyzet, de amiatt a régieket sem hanyagolhatták el, és a fejlesztések is folytatódtak. Bancsics Ferenc vezérigazgató úgy véli, a digitális megoldások felértékelődése az infokommunikációs ökoszisztéma állami és privát szereplőinek együttműködését még szükségszerűbbé teszi.
– Az idei évet szinte minden tekintetben a pandémia határozta meg. Igaz ez a NISZ működésére is, mindent felülírt a járvány?
– A mi munkánkat is abszolút meghatározta, de nem abban az értelemben, hogy hirtelen mindent eldobtunk, és csak ezzel foglalkoztunk. A gondolkodásmódot kellett sok tekintetben átállítanunk. Úgy merült fel a kérdés, hogy miként lehet az államigazgatási informatikát működtetni egy teljesen ismeretlen helyzetben, amikor nem tudjuk, hogy egy hét vagy hónap múlva mi következik, mennyi bevethető mérnök áll majd rendelkezésre. A gazdaság, a társadalom egyes szereplői megtehették, hogy egy időre leálljanak, de mi nem. Ahogy akkoriban mondtam, nekünk akkor is biztosítanunk kell az államigazgatás alapvető rendszereinek a működését, ha kis túlzással már mindenki karanténban van, és csak a rendfentartók lehetnek az utcán. Mi működtetjük a központi közigazgatási, egészségügyi informatikai rendszereket, az Ügyfélkaput és a Cégkaput, amely nélkül – kiragadva egy felhasználási területet – nincs adóbevallás, és adó nélkül nincs állami bevétel.
– Milyen nem várt feladatok okozták a legtöbb nehézséget?
– Az egyik legnagyobb kihívás az a gyorsaság volt, amivel az új igényre reagálni kellett, a másik pedig, hogy mindehhez óriási, és előre kiszámíthatatlan nagyságú kapacitásokat kellett biztosítani. Az iskolák távoktatásra történő áttérése péntekről hétfőre történt, a kórházparancsnokok munkájához szükséges eszközöket pedig 24 óra alatt kellett biztosítanunk. Villámgyorsan ki kellett építeni a tájékoztatási csatornákat is, például a koronavírus-tájékoztató honlapot és a 1818 kormányzati ügyfélvonal infrastruktúráján működő telefonos koronavírus zöld számot. Mind a kettő iránt óriási volt az érdeklődés, olyan forgalmi csúcsokkal, amilyet a távközlésben megőszült kollégák szerint a telefontársaságok is csak a szilveszter utáni tíz perccel szoktak megtapasztalni.
Videókonferencia állami módra
A járvány hatására az államigazgatásban is megnőtt az igény a videókonferenciás rendszerek iránt – ezeket viszont nem volt olyan könnyű kielégíteni. Amikor egy nyilvános felhő alapú videókonferencia szolgáltatásra regisztrálunk, meg kell adni bizonyos személyes adatokat. „Nagyon nem mindegy, hogy ezeket hol tárolja a szolgáltató és az ottani törvények mit tesznek lehetővé a felhasználásukkal kapcsolatban. Ha többen is a hivatali e-mail címükkel regisztrálnak, akkor abból egy kevésbé biztonságos üzemeltetési környezetben elég jó címlistát lehet összeállítani, ami a későbbiekben különféle célzott támadásokra is felhasználható”, említi a fő problémát Bancsics Ferenc.
A NISZ ezért úgy döntött, hogy csak olyan rendszer használatát teszi lehetővé, amelynek szerverei a kormányzati adatközpontokban, privát felhőben működnek. Három ilyen megoldás van: a bíróságok és a BV számára fejlesztett VIKI, a KIFÜ saját fejlesztésű rendszere és egy kereskedelmi megoldás, ami az irodai programcsomag részeként is elérhető az ellátotti kör számára. Ezek átjárhatóságát is biztosították, így most gyakorlatilag az államigazgatás bármely dolgozójának a számítógépén működhet valamilyen videókonferencia-rendszer.
– A járvány idején mindenütt erősen átalakult a munkavégzés jellege. Hogyan csapódott ez le az államigazgatásban és a NISZ-nél?
– Természetesen mi is ügyeltünk és ügyelünk a távolságtartásra. A technikus kollégák kevesebbet jártak ki az ellátotti intézményekbe, amit lehetett, igyekeztünk a távolból megoldani. A megbeszélések nálunk és a közigazgatás más területein is jórészt áttevődtek a virtuális térbe, ami azért nem volt olyan egyértelmű, mint a versenyszférában, hiszen az államigazgatási videókonferenciás rendszereknek egészen más szintű követelményeknek kell megfelelniük. (Erről lásd a „Videókonferencia állami módra” című keretet!)
– Sem tavasszal, sem azóta nem merült fel komolyabban, hogy az államigazgatásban vagy annak egy részében bevezessék az otthoni munkavégzést?
– Technológiailag megoldható lenne, de nem ez a fő kérdés. A közigazgatásban egyszerűen vannak olyan tevékenységek, amelyek nem végezhetők biztonságosan a távolból. Itt nemcsak a hivatali levelezését nézegeti a dolgozó, hanem kritikus állami szakrendszerek elérését is igényli a munkája. Ha szolgáltatóként, nem ismerjük az otthoni informatikai környezetet, nem tudjuk, milyen a helyi hálózatok hozzáférhetősége, akkor túl nagyok a biztonsági kockázatok. Ezért nem lett volna szerencsés elérhetővé tenni a lehetőséget.
– Az állampolgárok hogyan reagáltak arra, hogy drasztikusan beszűkült a személyes ügyintézés lehetősége és a digitális megoldásokat kellett választani?
– A többség meglepően jól fogadta, a körükben is felgyorsította a digitális átállást a járvány. Az emberek egyik napról a másikra megtanulták, hogy van ilyen lehetőség, és használni is kezdték. Ehhez persze kellett több körülmény összejátszása is. Egyrészt február végén elindult a megújult magyarorszag.hu oldal, és a letisztult felület, az élethelyzet alapú megközelítés megkönnyítette az adott ügyek megtalálását és elintézését. Másrészt sokat jelentett, hogy a jogalkotók is gyorsan reagáltak, és számos olyan ügyet el lehet intézni már online is, amihez korábban személyes megjelenés kellett, mint például a lejárt okmányok megújítása.
– Le kellett-e mondani tervezett fejlesztésekről a járványhelyzetből fakadó többletmunka miatt?
– Nem. Sokkal inkább az volt a jellemző, hogy már elhatározott fejlesztéseket felgyorsítottuk. Ilyen volt például a videó alapú azonosítás megvalósítása, ami pontosan a személyes megjelenést kívánó ügyekben jelenthetne megoldást. A bírósági VIKI videókonferenciás rendszer kapcsán pedig felmerült az igény, hogy komplett bírósági tárgyalásokat is le lehessen folytatni vele. Ennek viszont előfeltétele, hogy a közigazgatáson kívüli szereplők, például ügyvédek is tudjanak csatlakozni, a bíró pedig képes legyen kontrollálni az egész folyamatot, például azzal, hogy kinek adja meg és kitől veszi el a szót vagy hogy letiltja az egyébként a rendszer alapfunkcionalitását képező chatlehetőséget. Más fejlesztések pedig terv szerint haladnak, például a „kórházi ASP-nek” nevezett rendszer megvalósítása, ami az önkormányzati ASP mintájára a kórházak gazdálkodási rendszerét központosítja.
– Összességében milyen tanulságokat vontak le a járványból?
– Jól látszik, hogy felértékelődött a szolgáltatások megbízhatósága. Az e-közigazgatási szolgáltatásokkal mindig is kritikusak voltak az emberek, hiszen itt nincs „szabad szolgáltató választás” mint egy mobiltelefon szolgáltatónál, amikor pedig a személyes ügyintézés is korlátozott, még fontosabb, hogy minden zökkenőmentesen működjön. Emiatt pedig a mi felelősségünk is megnő, és olyasmire is figyelnünk kell, hogy a határidő előtt öt perccel is megbízhatóan be lehessen adni az adóbevallást. Még inkább megmutatkozott a kiberbiztonság jelentősége, hiszen a járványhelyzetet a bűnözők is kihasználták. Vagyis a rendszereknek nem csak megbízhatónak, hanem biztonságosnak is kell lenniük. De például a hálózatfejlesztéseket is újra kell gondolni, mert a mostani nyilvános piaci rendszerek aszimmetrikusak, vagyis a letöltései sebesség nagyobb, mint a feltöltés. Ez nem jól szolgálja ki az igényeket, ha mondjuk a tanárok tömegesen akarnak otthonról oktatni az e-Krétán keresztül.
Amikor annyira fontossá válik a digitalizáció, mint most a járvány idején, az infokommunikáció szolgáltatói oldalának együttműködését is újra kell gondolni – vallja Bancsics Ferenc. Legyen szó akár a kiberbiztonságról, akár a hálózatokkal kapcsolatos kihívásokról, csak együtt lehet megtalálni a jó válaszokat. „Ebben az állami szereplők tudnak katalizátorok, koordinátorok lenni, de önmagában egyik oldal sem tudja megoldani a feladatokat”, fogalmaz a NISZ vezérigazgatója.
Egyedül senkinek nem megy
Bancsics Ferenc úgy látja, az infokommunikációnak óriási szerepe lehet abban, hogy a járvány okozta válság által sújtott ágazatoknak segítségére legyen. Ő maga személy szerint a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs tagjaként – és abban egyedüliként képviselve az IKT-szektort – azon is dolgozik, hogy az egyéb iparágakban jelentkező problémákat az infokommunikációs ökoszisztéma elé tárja, és úgy keressenek rájuk megoldásokat. „Ha mindezt meg tudjuk beszélni a szélesebb szakmával, fel tudjuk használni a NISZ tapasztalatait, és képesek vagyunk érvényes válaszokat adni, akkor a digitális társadalom egészének fejlődéséhez járultunk hozzá”, teszi még hozzá.
– Maradt-e energia a tervezett belső átalakulások folytatására a NISZ-nél?
– Nem volt könnyű, de tartottuk magunkat a terveinkhez, hogy egyszerűsítsük és egységesítsük a belső folyamatainkat, áramvonalasítsuk a soklépcsős döntési mechanizmusokat. Ezzel nem csak a szolgáltatásainkat tudjuk ütőképesebbé tenni, hanem a rendelkezésünkre álló költségkeretet is hatékonyabban tudjuk kihasználni.
– Hamarosan indul a 2021-27. közötti uniós költségvetési ciklus. Látják már, hogy az e-közigazgatás terén melyek lesznek a prioritások?
– Ha az EU terveiből indulunk ki, akkor az adatgazdaság, a mesterséges intelligencia vagy a szuperszámítógépek kerülnek előtérbe, és ezeket itthon is figyelembe kell venni. Ugyanakkor még európai szinten is látszanak a súlyponti bizonytalanságok. A fenti területek mellett hangsúlyos a gigabites társadalom is, viszont a hálózatfejlesztés nem kapott központi szerepet. Valahogy meg kellene találni az egyensúlyt a fejlesztési területek között, hogy végső soron ne kiragadott elemeket, hanem teljes rendszert építsünk. Mérnökként azt mondom, hogy egy rendszer akkor lesz jó, ha minden eleme kellő figyelmet kap és így összeáll egy egésszé. Ha valamit kihagyok, azt megsínyli a rendszer. Hiába kiváló a mesterséges intelligencia, ha a működéséhez szükséges adat nem jut el egyik helyről a másikra.
– Ha már mesterséges intelligencia: ön hol látja a helyét az államigazgatási infrastruktúrában?
– Mindenképpen helye van az állampolgárok kiszolgálásában, akár a tervezett önkiszolgáló kioszkokat, akár a 1818 ügyfélvonalat nézem, hiszen az élőbeszéd felismerése csak MI segítségével megy. De nagyon jól tudjuk használni a belső munkákban is. Ilyen lehet a manuális programozási munkák egy részének kiváltása, hiszen nem a programozónak kell minden helyzetre algoritmusokat kitalálni, hanem az MI be tudja építeni saját eljárásrendjébe a megváltozott körülményeket. A szakrendszerek, adatbázisok közötti összefüggések megtalálása is egyszerűbbé, gyorsabbá tehető a mesterséges intelligenciával. Gondoljunk csak a nyugdíjszámításra, hogy mennyi mindent kell figyelembe venni és azok az információk hány helyen lehetnek tárolva.
Nem nélkülözhetjük a mesterséges intelligenciát, mert az állammal szemben mindig is magasak voltak az elvárások: ne tévedjen, legyen pontos, az egyén érdekeit tartsa szem előtt. Az MI-vel ezt sokkal könnyebb lesz elérni, és ennek is azt kell szolgálnia, hogy az emberek azt érezzék, jól működik az állam.
Forrás:
Mindig magasak az elvárások; Schopp Attila; ITBusiness; 2020. nov. 3.
