„ A Pannon Egyetemen nyílt laboratórium a felsőoktatási intézményrendszer egyedi eszközeivel segíti a települések önkormányzatai, gazdasági szereplői, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését.
2020-ban tizennyolc, a nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerület tudáscentrumának kialakítása kezdődött meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére az országban.
-Az így létrejövő Nemzeti Laboratóriumok jelentős világméretű kihívásokra válaszokat adó, nemzetközi szinten elismert tudományos csomóponttá válhatnak- mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a program tavalyi projektindító konferenciáján. Akkor hangsúlyozta, a kormány a projektet 14, idéntől pedig összesen 90 milliárd forinttal támogatja a következő években.
A laborokat négy fő kutatási-fejlesztési területtel alapították meg:
Ipar és digitalizáció, Kultúra és család, Egészség, Biztonságos társadalom és környezet.A laboratóriumok egyebek mellett az autonóm rendszerek, az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia és a virológia témaköreivel is foglalkoznak. Legtöbbjük budapesti központtal működik, de lesz, vagy már van olyan labor, amelyik Szegedhez vagy Pécshez kötődik. A veszprémi labor február 1-én, hétfőn nyílt meg a Pannon Egyetemen.
A veszprémi labor a társadalmi innovációra fókuszál
A veszprémi labor online tartott nyitórendezvényén elhangzott, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium célja, hogy a felsőoktatási intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, gazdasági szereplői, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre, amelyek képesek helyi társadalmi kihívásokra, problémákra közösen, együttműködve megoldást találni.
A Pannon Egyetem rektora, Gelencsér András a rendezvényen úgy fogalmazott, a 21. század globálisan a válságok megoldásáról szól majd, amelyek csak a társadalom és a tudományágak közti párbeszéddel oldhatók meg.
-Olyan társadalmi innovációkra van szükség, amelyek a társadalmat a változó viszonyok közt is működőképessé teszik.
Ehhez sok kutatásra és együttműködésre van szükség. A veszprémi egyetemen nyílt labor e párbeszédnek lehet részese- hangsúlyozta.A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Birkner Zoltán a megnyitón a Nemzeti Laboratóriumok létrehozásának előnyeiről szólva kiemelte: Magyarország jól áll a tudományt létrehozók és felhasználók számában, de a kettő nem mindig találkozik, a hivatal célja ezért e két szereplőt közelebb hozni egymáshoz.
– Az a feladat, hogy pályázatokkal, együttműködésekkel, vagy új intézményrendszer (Nemzeti Laboratóriumok) létrehozásával az egyetemek tudását piacképessé tegyük – mondta.
Kifejtette: a Veszprémben nyílt Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumtól azt várják, hogy összeszedje azokat a tapasztalt embereket, akik értenek a társadalmi innováció folyamatához, lépéseihez, hogy nemzetközi szinten is megmutassák, hogy Magyarország mihez ért ebben a témakörben.
A megnyitón Navracsics Tibor, Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosáért és Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos is felszólalt. Mint mondta, a nemzeti laborhálózat létrehozásának előnye, hogy az egyetemek kiléphetnek elefántcsonttornyaikból, hogy a világi, valamint az európai trendeket követve az elméleti tudást a gyakorlati tapasztalatokkal és aktivitással szövetségre léptetve hozzáadott értéket adjanak a társadalomnak és a gazdaságnak.
– A remények szerint az egyetemek nem csak tudásgyárak lesznek a jövőben, hanem a gazdasági növekedés motorjai és a közösségépítés fő aktorai. A 2023-as EKF-program itt tud kapcsolódni, hisz az innováció és a társadalom két olyan téma, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy hosszútávon sikeres legyen a társadalmi és kulturális fejlődés -mondta.
Porga Gyula polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy az önkormányzatiság elmúlt 30 évében a településvezetők elsősorban a „hard”, azaz az infrastrukturális fejlesztésekre helyezték a hangsúlyt, mára azonban megjelentek a „soft” tényezők is, azaz, hogy már nem csak a várost, hanem a közösségeket, élhetőséget és a szolgáltatások minőségét is fejleszteni kell. Az EKF-pályázat célja, hogy 2023-ra Veszprém Európa legélhetőbb városai közé kerüljön, amihez a most nyílt társadalmi innovációs labor használható tudást adhat.
Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja szerint az innovációk elterjedését és sikerességét nagyban befolyásolja, hogy hogyan tud illeszkedni a társadalmi beágyazottságba. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium olyan működési irányelveket alkothat, ami e kérdésekre adhat választ, és ezáltal a Pannon Egyetem nem csak az oktatásban és kutatásban vehet részt, hanem a társadalmi globális válaszkeresésekben is segítséget nyújthat -hangsúlyozta.
Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánja kiemelte, az innovációs labor célja, hogy felvállaljon olyan társadalmi témákat, amelyekhez a Pannon Egyetem és a város is kapcsolódni tud. Tervben van egy startup inkubációs központ létrehozása is, amelyben a digitalizáció társadalmi hatásait szeretnék vizsgálni, továbbá egy könyv írása arról, hogy mit jelent a társadalmi innováció.
A közel 1,5 órás megnyitó teljes egészében itt megtekinthető.”
Forrás:
Megnyílt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium Veszprémben; VEHIR.hu; 2021. február 1.
Lásd még:
„A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara játékra hívja Veszprém lakosságát, kicsiket és nagyokat egyaránt. A 2021. január 25-30. között megrendezésre kerülő Veszprémi Fotószafarin a vállalkozó kedvű játékosok felfedezhetik a királynék városát, közelebbről is megismerhetik nevezetességeit és közben értékes nyereményekben részesülhetnek.
A Veszprémi Fotószafari, melynek fővédnöke Dr. Navracsics Tibor, Veszprém-Balaton 2023. Európa Kulturális Fővárosáért és Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos – az NKFIH-875-4/2020 azonosító számú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” című projekt keretében valósul meg.
A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (továbbiakban: TINLAB) az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Hárfa Alapítvány alkotta konzorciumi együttműködésben valósul meg. A projekt egészének egyik központi eleme a közösségépítés, a közösségi innováció. Ennek szellemében egy, a hagyományostól eltérő, viszont minél szélesebb közönséget megmozgató nyitóprogrammal készül a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara: január utolsó hetében egy Fotószafari keretében a városi attrakciók felkeresésére és felismerésére ösztönözik a lakosságot.
A kezdeményezéshez Sárvár is csatlakozik, ahol a Nádasdy Kulturális Központ és a SárvárAnno szervezésében valósul meg a Sárvári Fotószafari.
A Fotószafarin résztvevők között a szervezők értékes nyereményeket sorsolnak ki, mely sorsolásra 2021. február 1-jén, a TINLAB projekt hivatalos nyitórendezvényén kerül sor, mely a Gazdaságtudományi Kar YouTube csatornáján kerül közvetítésre.
A nyitórendezvény élő közvetítése ide kattintva érhető el. >>>
…
A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium projektről:A TINLAB projekt átfogó célja, hogy a felsőoktatási intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, gazdasági szereplői, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre, amelyek képesek helyi társadalmi kihívásokra, problémákra közösen, együttműködve megoldást találni.
A lokális társadalmi aktivitás növekedése, a közösségek szerepvállalása elősegítheti, hogy csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma, növekedjen a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás, és erősödjön a társadalmi összetartozás érzése. Ez javíthatja és erősítheti a különböző generációk társadalmi integrációját, valamint az időskorúak széleskörű társadalmi részvételét.
Különösen fontos, hogy már bevált közösségépítő és -szervező módszertanok alkalmazásával, lokális térbe való adaptálásával minél több társadalmi kihívásra reagáló bottom-up ötlet, innováció kerüljön a felszínre.
Különösen érdekes ez olyan településeken, ahol egy nagy térségi projekt igényli a közösségek aktiválását (pl. Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt), vagy azokban a vidéki kis- és középvárosi terekben, ahol a fiatalok elvándorlásának csökkentése, a város által nyújtott szolgáltatások megújítása áll a középpontban.
A közösségépítő, kreativitást fejlesztő és együttműködést ösztönző módszertanok tesztelése és egy-egy adott városra, problémára adaptálása újfajta közösségeket hozhat létre, ahol megjelennek majd a kommunikáció innovatív formái is.
„A projekt megvalósítása során több városban, több közösségben teszteljük egyetemi – városi – közösségépítő szakértők részvételével a közösségi tervezés és bevonás módszertanát. Tervezzük, hogy az azonosított városi problémákra, kihívásokra vegyes korosztályú tervező csoportokat hozunk létre, mentoráljuk és a városokkal együttműködve pilot projekt keretében teszteljük is a kidolgozott javaslatokat.” – mondta el Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.”
Forrás:
Fotószafarival indul a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán; Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar; 2021
