„A rutinszerűen visszatérő feladatok és a váratlan helyzetekre történő gyors reagálás egyaránt jellemezte a NISZ Zrt. elmúlt egy évének fejlesztési tevékenységét. Egyfelől nem hiányoztak a minden évben jellemző infrastrukturális, hálózati és e-közigazgatási fejlesztések. Másrészt viszont a pandémia a NISZ-t is új helyzet elé állította, hiszen nem tervezett alkalmazásfejlesztéseket, kapacitásbővítéseket kellett egyik napról a másikra megoldani – foglalja össze a 2020-as évet Ádám Csongor, a NISZ Zrt. fejlesztési ágazatának igazgatója.
A vállalatnak egyszerre kell informatikai szállítóként és rendszerintegrátorként működnie az ellátotti kör számára, miközben az infokommunikációs piac felé megrendelőként lép fel. Hogy mindezt sikeresen megoldják, a NISZ olyan tervezői, megvalósítói és integrációs képességhalmazt épített ki, amely a gerinchálózatoktól kezdve az informatikai infrastruktúrán át az alkalmazásokig, az informatika minden rétegére kiterjed.
Terjeszkedő felhő
Ami a szokásosnak mondható feladatokat illeti, sok munkát adtak az elmúlt években elkezdett és tavaly befejeződött KÖFOP-fejlesztések. Az új vagy újraírt alkalmazások között vannak e-építésügyi, e-ingatlan, e-mezőgazdasági, NAV-os és kincstári rendszerek is. A szervezetek kihasználták a lehetőséget, hogy áttekintsék folyamataikat és az azokat támogató alkalmazásokat, így ezeket már a felhőre gondolva írták újra. „A kormányzat szintjén is megvalósult a »cloud first« megközelítés. Ha új alkalmazás készül vagy újraírnak egy régit, azt alapból a KAK-ban (kormányzati adatközpontban) és felhőben kell implementálni. Most már azt kell megindokolni, ha valaki nem így akar tenni”, fogalmaz Ádám Csongor.
Az új alkalmazások implementálása a kormányzati felhőbe, illetve integrálása a SZEÜSZ-ök (szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások) rendszerébe, szükségessé tette az adatközpont kapacitásainak bővítését és új fejlesztéseket indukált a szoftveres infrastruktúrában is. A speciális területnek számító honvédelmen kívül már nincs olyan minisztérium, amelyik valamely rendszerével ne lenne jelen a kormányzati adatközpontban.
Az alkalmazások központosítását természetesen követnie kellett a hálózatfejlesztéseknek is, hiszen a felhő alapú technológiák nem működhetnek megfelelő hálózati kapcsolatok és elegendő sávszélesség nélkül. A korábban kiépített VIKI videokonferenciás rendszert is új végpontokkal, kapacitásokkal és funkciókkal kellett bővíteni.
Különleges módszereket igényel a NISZ-től, hogy egyszerre játssza a fejlesztő és az üzemeltető szerepét, említ egy további kihívást Ádám Csongor. Adódna az elképzelés, hogy valósítsák meg a piacon már megszokott DevOps-működést, ám azt nem lehet egy az egyben átvenni. A piaci szereplőknél ugyanis többnyire egy irányítási és felelősségi körön belül marad a fejlesztés, valamint az üzemeltetés eredményeként létrejövő szolgáltatás. A NISZ viszont számos olyan alkalmazás kapcsán is végez üzemeltetést, amelyet egy másik államigazgatási szereplő fejlesztett ki. Ennek megfelelően olyan módszertant kell alkalmazniuk, ahol beépített ellenőrző pontok révén a felgyorsult fejlesztési folyamat mellett is biztosítható a zökkenőmentes működés.
Járványüzemmód
A járvány természetesen a NISZ tavalyi tevékenységére is rányomta a bélyegét. A legsürgetőbb feladatok között volt, hogy a 1818-as telefonszámon elérhető Kormányzati Ügyfélvonalba (tájékoztató központba) integrálják a koronavírus tájékoztató vonalat, majd később implementálják a vakcinainfo.hu portált és az IdomSofttal együttműködésben megvalósítsák a házi karanténrendszert.
Emellett nagyszabású fejlesztések zajlottak az egészségügyi rendszerek terén is. Az egységes egészségügyi szolgáltatási térbe (EESZT-be) az egészségügy szereplői új funkciókat építettek, melyhez a NISZ a működési környezet oldaláról nyújtott támogatást, majd az egészet augusztusban migrálták a kormányzati felhőbe, így azóta nagyobb teljesítményű és magasabb rendelkezésre állású környezetben futhat a kulcsfontosságú rendszer. Ez viszont magával hozta a kórházi hálózati kapcsolatok fejlesztésének szükségességét, amit csak tovább erősített, hogy év végén, a kormány döntésének megfelelően, elindult a kórházi központi gazdálkodási rendszer.
Mindezzel párhuzamosan a közoktatásban, a Kréta rendszer kiszolgáló infrastruktúrájának bővítését is végre kellett hajtani. Ugyancsak sürgető feladat (és ezért óriási kihívás) volt az első hullámban a zárt, biztonságos hazai környezetben futó videókonferencia-rendszerek kiépítése, integrálása, hogy személyes találkozók nélkül is zökkenőmentesen folytatódhasson az államigazgatási munka.
Eljő a mesterséges intelligencia
Az erre az évre tervezett feladatok egy része még 2020-ra nyúlik vissza. Tesztfázisban már megvalósultak olyan fejlesztések, amelyek széles körű bevezetése a következő időszakban várható. Ezek között van az elektronikus ügyintézési oszlop, egy banki ATM-hez hasonló eszköz, amely egyszerűbb közigazgatási ügyek önálló, ügyintézőt nem igénylő elvégzését teszi lehetővé. Egy másik pilot pedig a 1818 kormányzati ügyfélszolgálat munkájának mesterséges intelligencián (MI-n) alapuló támogatására irányult. „Egyértelmű, hogy be kell hoznunk az MI-t a közigazgatás működésébe. Nemcsak az ügyfélszolgálatok leterheltségét lehet ezzel csökkenteni, de az automatikus döntéshozatal támogatásával az e-ügyintézésben is jelentős változásokat hozhat”, érzékelteti a technológia jelentőségét Ádám Csongor.
A fejlesztési ágazat igazgatója szerint annak is eljött az ideje, hogy a 2011-2014 között született, első generációs SZEÜSZ-ök (mint az elektronikus fizetés, összerendelési nyilvántartás) is megújuljanak, mind az alkalmazás, mind az infrastruktúra szintjén. Erre már csak azért is szükség van, mert kormányzati döntés született bizonyos szolgáltatások megnyitásáról a piaci szektor számára, és meg kell valósítani az ehhez szükséges monitoringot, terhelésmegosztást, a jogcímek kezelését és a funkcionális bővítést.
Most formálódnak az új uniós fejlesztési ciklusban megvalósítandó, a Digitális Megújulás Operatív Programhoz, illetve a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak leküzdésére szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz digitalizációs pilléréhez kapcsolódó projektötletek is. A főbb csapásirányok közül kirajzolódik az EU stratégiájához is illeszkedő további hálózatfejlesztés, illetve a későbbiekben a kibervédelem kérdésköre is még nagyobb hangsúlyt kap. Sőt, az előzetes tervek között egy integrált kibervédelmi biztonsági központ létrehozása is szerepel, teszi még hozzá Ádám Csongor.
Melléklet: Okosodó Monor
Különleges projektnek számít a Monoron zajló okosváros projekt, amelyet a NISZ a Belügyminisztérium irányítása mellett az IdomSoft-tal és a Lechner Tudásközponttal együttműködésben valósít meg. Az átfogó fejlesztés keretében egyebek mellett települési mobilalkalmazást, központi városkártya rendszert, a központi tárhelyekhez integrált kamerarendszert, települési középület-katasztert és térinformatikai rendszert is kidolgoznak. A cél az, hogy a települési ASP mintájára olyan központi platform jöjjön létre, amelynek egyszerű paraméterezésével a kisebb városok, falvak is képessé válnak modern szolgáltatások gyors bevezetésére, melyekre építve további szolgáltatásokat is elindíthatnak.”
Forrás:
Piaci igények, államigazgatási keretek; IT Business; 2021. március 4.
