„A mesterséges intelligencia államigazgatási alkalmazása kapcsán már nemcsak tervek, hanem eredmények is vannak. A járványhelyzet pedig azt is megmutatta, hogy kimondottan előny, ha MI segíti az ügyintézést, ami a remények szerint már nem teher, hanem kellemes kaland lesz.
Az állam nyitott az új technológiákra, így a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására is a közigazgatási informatikai szolgáltatásokban – mondta az ITBusiness&Technology konferencia szakmapolitikai blokkját felvezető előadásában Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára.
A technológiák használatának viszont a bizalmon kell alapulnia, tette hozzá. Meg kell szűnnie a bizalomhiánynak, amely ma az államigazgatás és az állam kapcsolatát jellemzi. Jelenleg ugyanis bármilyen közigazgatási szolgáltatás igénybe vétele előtt a polgárnak részletekben menően igazolnia kell, hogy tényleg az, akinek mondja magát, és jogosult az adott szolgáltatásra, ellátásra, a hivatal pedig mindezt aprólékosan ellenőrzi. „Ez olyan, mintha az utazni vágyót már akkor megállítanánk, amikor még csak közelít a buszmegállóhoz, megkérdeznénk, ki ő, hova és miért akar utazni, van-e egyáltalán jegye, és addig vegzálnánk, amíg lekési a buszát”, hozott egy érzékletes példát.
Ez a hozzáállás gyökeresen átalakul. Az előbbi példánál maradva: az utas szálljon fel nyugodtan a buszra, ahol majd olyan módszerekkel ellenőrzik a jegyét, és ha szükséges, a kedvezményekre való jogosultságát, amelyek számára semmi kényelmetlenséget nem okoznak. Kellemetlenségekre csak azok számíthatnak – mondta a helyettes államtitkár –, akik nem tartják be a jogszabályokat, akik visszaélnek a bizalommal.
Arca mindenkinek van
A mesterséges intelligencia államigazgatási szolgáltatásokba történő beépítésének első lépcsője a jogszabályi környezet megteremtése. Semmi nem történhet, ami ne lenne jogilag megalapozva alátámasztva, és fokozottan figyelnek a személyes adatok GDPR-kompatibilis kezelésére, hangsúlyozta Hajzer Károly. Olyan jogszabályokat kell alkotni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a polgároknak az informatikai térbe való akadálymentes belépést és a zökkenőmentes adatkezelést. A jogszabályi újításoknak is az egyszerűséget és közérthetőséget kell szolgálniuk. Ha valaki megjelenik egy automatikus ügyintézési ponton, igazából felesleges megkérdezni tőle, hogy hozzájárul-e személyes adatainak kezeléséhez – nyilván igen, hiszen másképp nem lehetne ügyet intézni.
Szintén ebbe az irányba mutat a biometrikus személyazonosítók fokozott használata. Az állam mindezidáig ragaszkodik ahhoz, hogy a polgárok okmányokkal azonosítsák magukat, vagyis az egyénnek kellett alkalmazkodnia az államhoz. Az új működési modellben ezt is igyekeznek megfordítani. Mindenkinek van arca, szeme, hangja, és az ismerősei ezek alapján kiválóan tudják azonosítani őt – miért ne lehetne az ügyintézésnél is felhasználni ezeket a természetes azonosítókat?
Az arckép alapján történő azonosítás elsőre nem tűnik olyan nagy dolognak, hiszen ma már gyakorlatilag minden okostelefon tudja, és a Facebook is felismeri az embereket a fotókon. Ám amíg annak semmi következménye nincs, ha a Facebook algoritmusa rosszul azonosít valakit, ugyanezt közhiteles formában megtenni és közigazgatási eljárást indítani alapján már egészen más megbízhatósági szintet tételez fel, hívta fel a figyelmet Hajzer Károly. Mivel a hitelesítés állami nyilvántartásokon alapul, és a szoftver is jó minőségű, nem jelent kockázatot a módszer.
Szabványosan és integráltan
A biometrikus azonosítás csak egyike lesz azoknak a szolgáltatásoknak, amelyek hátterében a mesterséges intelligencia dolgozik. Mindegyiket a már megszokott, többször hasznosítható formátumban SZEÜSZ-ként (szabványos elektronikus ügyintézési szolgáltatásként) valósítják majd meg, ahogy az utóbbi években már megszokhattunk az e-közigazgatásban.
Az egyik ilyen SZEÜSZ a videókapcsolatokat fogja támogatni. A mindennapi életben széles körben használt videókonferencia-rendszerekkel ellentétben ez hazai (állami) fejlesztésű rendszer, nyílt forráskódú szoftvereken alapul, és a szerverközpontja is a kormányzati adatközpontban van, így az adatok nem hagyják el az ország területét. Felhasználását a lehető legszélesebb körűre tervezik. Nemcsak a polgárok és az e-közigazgatás között teremtene távkapcsolatot, hanem a különféle állami szervek, az állami szervek és a közigazgatási intézményei között, sőt, még az egyes állampolgárok közötti kommunikációban is használható lenne.
Nagy szerepet szánnak a kommunikációs SZEÜSZ-nek is, amely az élőbeszéd és az írott szöveg között teremti meg az oda-vissza kapcsolatot. Ez különösen a 1818 ügyfélszolgálati vonal munkatársainak munkáját tudja megkönnyíteni, ahol az egyszerűbb kérdésekre chatbot válaszolhat. További egyszerűsítéseket jelenthet az automatikus hivatali döntéshozatali gráf, amelynek segítségével az egyértelmű, bonyolultabb döntéseket nem igénylő ügyek emberi beavatkozás nélkül mennek végig, ha a döntéshez szükséges információk a rendelkezésre állnak.
Mindezek a szolgáltatások integráltan jelennek meg a virtuális kormányablakokban és az ügyintézési oszlopokon. Előbbi interaktív videókapcsolatot teremt a polgár és az ügyintézők között, utóbbiak pedig már kimondottan robotizált módon szolgálják ki az embereket. Ellátják őket mindazokkal a szenzorokkal (kamerával, mikrofonnal, ujjnyomat- és okmányolvasóval) és perifériákkal (hangszóróval, képernyővel, nyomtatóval, aláíró paddel), amelyek a polgár azonosításához és az ügyintézéséhez kellenek. Kísérleti jelleggel már működik négy ilyen oszlop („kioszk”), amelyeken az erkölcsi bizonyítvány igénylése és a jogosítvány pótlása intézhető, de már az első ütemben 400-at szeretne a BM kihelyezni a kormányablakokba.
„Az ügyintézési kioszkok elsődleges haszna, hogy tehermentesítik az ügyintézőket, de az is fontos, hogy ezeken keresztül az állampolgárok fizikai valójában találkozhatnak a mesterséges intelligenciával. Ha pedig azt látják, hogy az MI működik és segít nekik, az a technológiával kapcsolatos aggodalmakat is eloszlathatja”, tette még hozzá Hajzer Károly.
Előny a hazai
Magyarország jól áll a mesterséges intelligencia használatában, illetve az arra való felkészülésben – ezt már a szakmapolitikai kerekasztal-beszélgetésen mondta Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. Nem sok ország mondhatja el magáról, hogy rendelkezik kidolgozott MI-stratégiával, több száz kormányzati, állami és oktatási-tudományos szervezetet összefogó MI Koalícióval, vagy éppen a gyakorlati megvalósításon fáradozó MI laboratóriummal. Nemcsak a közigazgatásban, hanem például a köz- és felsőoktatásban is óriási segítséget jelenthet az MI. A rendszerekben gyűlnek az adatok a diákok teljesítményéről, előrehaladásáról; ebből a megfelelő algoritmus számtalan hasznos információt tud előállítani azzal kapcsolatban, hogy kinek hol vannak a gyenge pontjai, hol lenne érdemes segíteni a tanulásban.
Legyen szó akár e-közigazgatásról, akár a tanulmányi rendszerekről, rendkívül lényeges, hogy a szolgáltatások során gyűjtött és szolgáltatott adatok az államigazgatás saját belső szerverein, védett környezetben, zárt térben vannak kezelve – emelt ki egy másik szempontot Szviridov István, az IdomSoft rendszervédelmi és fejlesztési ágazatának vezetője. Ennek köszönhetően külső, pláne nemzetközi cég nem piaci célokra nem tudja kihasználni ezeket az adatokat. „A 1818 ügyfélvonalon folytatott beszélgetés leiratozása nem járja meg a Google vagy a Facebook szervereit”, mondta.
Egyetértett ennek fontosságával Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke is. Ahogy fogalmazott, az ingyenes oktatási vagy videókommunikációs szolgáltatásokat kínáló globális cégek rendkívül hasznos tevékenységet folytattak és sokat segítettek az elmúlt egy évben, ám ennek során olyan részletes képet kaptak a társadalomról, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Magyarországon legalább van alternatíva, amelyet gyorsan el lehetett indítani, és amely bizonyította működőképességét.
Megtartani a jót
A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban is, hogy a hazai informatikai infrastruktúra jól állta a pandémia próbáját. Ahogy Charaf Hassan fogalmazott, az informatikai alapinfrastruktúra működött és működik; az már másik kérdés, hogy bizonyos szoftverek és szolgáltatások mennyire bírják a hirtelen terhelésnövekedést. „Minden szoftverben lehetnek hibák, és nem ördögtől való, ha egyes rendszereket utólag kell felméretezni a tényleges igénybevételhez. Én nem irigylem azokat, akik ilyen nyomás alatt dolgoznak”, mondta.
Szviridov István, IdomSoft Szviridov István ehhez azt tette hozzá, hogy kettős nyomás nehezedett a közigazgatási informatikát működtető NISZ-re és az alkalmazásokat fejlesztő IdomSoftra: nemcsak az új helyzet miatt bekövetkezett jogszabály-változásokat kellett követniük, de az általános célú rendszerek terhelése is rendkívüli mértékben megnőtt. Mindeközben pedig rendszeres kibertámadásokkal is meg kellett birkózni.
A jövőre tekintve mindhárman azt hangsúlyozták, hogy a vészhelyzetben szerzett tapasztalatokat és jó gyakorlatokat tovább kell vinni, és ehhez a jogi hátteret is biztosítani kell. Amit a Covid alatt jogi szempontból lehetővé tettek, azt ne vegyék vissza, mondta Vágujhelyi Ferenc, és hasonlóan fogalmazott Szviridov István is: a jogalkotás fogadja el, hogy a kontaktmentes és távoli ügyintézési technológiák már a mindennapok részét képezik. Charaf Hassan is biztos abban, hogy a hibrid jellegű oktatás erősödni fog a felsőoktatásban, és abban is bízik, hogy az IT-biztonság terén szerzett tapasztalatok sem enyésznek el.
Melléklet
Változó középút
Számos kritika érte az oltásregisztrációs rendszert, például mert a jelentkezők nem kaptak automatikus visszajelzést arról, hogy sikerült-e a regisztrációjuk. „Ma már triviálisnak számít, hogy a regisztráció során meggyőződünk arról, hogy az email-cím valódi-e. De ha ezt így valósították volna meg, biztosra veszem, hogy a világ összes hekkere ellopott, magyar email-címmel regisztrált volna az oldalon. Utána pedig magyarok milliói reklamáltak volna, hogy miért kaptak visszaigazoló e-mailt, amikor ők nem is regisztráltak. Amikor azonnal el kell indítani egy szolgáltatást, máshol van az arany középút biztonság és kényelem között, mint amikor több idő áll rendelkezésre”, világította meg egy más szempontból a közelmúlt egyik nagy vihart kiváltó megoldását Vágujhelyi Ferenc a kerekasztal-beszélgetés során.
MI a rendvédelem szolgálatában
Nemcsak az állampolgárok és a közigazgatás kapcsolatában tervezik használni a mesterséges intelligenciát, hanem kimondottan a rendvédelmi szervek munkájának támogatásában is, mondta Hajzer Károly. Igazoltatások, határátlépések során az arckép-azonosítás nagyságrenddel hatékonyabb lehet, mintha ugyanazt ember végezné. A rendszerbe ráadásul magatartás- és viselkedéselemzést is lehet építeni, amely az emberi szám számára észrevehetetlen apróságokat is érzékeli. A több millió bűnügyi aktából kinyerhető információk közötti összefüggések feltárását segíti elő az elemzéstámogató rendszer. A leiratozó szoftver és az elmondottakból a lényeget kiemelő entitáskinyerő rendszer pedig a hosszadalmas emberi munkát válthatja ki.”
Forrás:
Javul a digitalizáció, okosodik az államigazgatás; Schopp Attila; IT Business; 2021. április 23.
