„ Kilenc területet céloz meg a magyar kormány helyreállítási terve, amely 2511 milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrás felhasználását tartalmazza. Bemutatjuk, milyen fejlesztések valósulhatnak meg a következő években.
Magyarország helyreállítási és alkalmazkodási terve mintegy 2511 milliárd forint forrással számol, a kormány az összeg 59,26 százalékát az egészségügy és a fenntartható zöldközlekedés területére szánja – olvasható abban a dokumentumban, amely a Pályázat.gov.hu oldalon érhető el. Ahogy korábban megírtuk, az Európai Unió azért hozta létre a Helyreállítási Alapot, hogy segítse a tagállamokat a koronavírus okozta járvány következményeinek az enyhítésében. Továbbá abban, hogy a gazdaságok újra növekedési pályára állhassanak. Az uniós pénzügyi keretnek van egy hitelrésze is (ez hazánk esetében közel 3300 milliárd forint), ezzel egyelőre Magyarország és a tagállamok többsége nem kíván élni.
Hazánk a következő területek fejlesztését célozza meg:
- Demográfia és köznevelés (230,69 milliárd forint)
- Magasan képzett, versenyképes munkaerő (281 milliárd forint)
- Felzárkózó települések (77,47 milliárd forint)
- Vízgazdálkodás (44,35 milliárd forint)
- Fenntartható zöldközlekedés (631 milliárd forint)
- Energetika (262,49 milliárd forint)
- Körforgásos zöldgazdaság (103 milliárd forint)
- Egészségügy (857,04 milliárd forint)
- Szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások területe (24,21 milliárd forint)
A demográfia és köznevelés komponens elsősorban a köznevelési intézmények korszerűsítését segíti elő, mégpedig a digitális és ökotudatos oktatás erősítésével. A koronavírus-járvány is rávilágított arra, hogy a diákok és a pedagógusok körében is bővíteni kell a a digitális eszközökkel való ellátottságot. A többi között most lehetőség nyílik ennek a megváltoztatására. A válság idején a munkavállalóknak gyakran megoldhatatlan helyzetet jelentett (akár a home office-ban, akár a munkahelyen) a munkavégzés, mivel a kisebb gyermekeket nem tudták a veszélyeztetett nagyszülőkre bízni. Ezért ezen a téren is előre kell lépni, így például a bölcsődei férőhelyek további bővítésével.
A magasan képzett, versenyképes munkaerő területe főként a gazdaság ellenálló-képességét erősíti azzal, hogy támogatja a magas hozzáadott értéket képviselő, és így a kevésbé konjunktúraérzékeny tevékenységek kialakulását.
Ide tartozik a felsőoktatás, a felnőttképzés és a szakképzés több irányú fejlesztése, a tanagyagok digitalizációjától kezdve az infrastruktúra korszerűsítésén át a Nemzeti Laboratóriumok létrehozásáig.
A felzárkózó települések esetében a terv elsősorban a helyi gazdaság és társadalom újjáépítését és válságállóságának az erősítését célozza. Ide tartozik a többi között a szociális lakások építése, felújítása, a lakhatási körülmények javítása, illetve a közösségi megújulóenergia-termelés (például szociális naperőművek) és -felhasználás ösztönzése és támogatása.
A vízgazdálkodás terén az a cél, hogy azokat a térségeket is el lehessen látni vízzel, ahol jelenleg nem áll rendelkezésre teljes körű hálózat. Több fejlesztés tartalmaz tározókat, melyek kiegyenlítik a vízhiányos és vízben bővebb időszakok közti különbségeket. A beruházások hozzájárulnak ahhoz is, hogy a hátrányos helyzetű térségekben élők egészséges ivóvízhez jussanak.
A fenntartható zöldközlekedés komponens különösen a kisebb településeken, valamint a kevésbé fejlett régiókban élőknek teremti meg a gazdasági és társadalmi integráció feltételrendszerét. A terv több olyan elemet is tartalmaz (például az elővárosi és a helyközi közlekedés korszerűsítése, regionális közlekedési hálózatok fejlesztése), amely hozzájárul a munkaerőpiaci mobilitás növeléséhez, a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedéséhez, a vidéki életminőség javításához. A forrás kerete hozzásegíti az országot az agglomeráció vasúti rendszerének a jelentős korszerűsítéséhez, a pályák, az állomások és a járműpark terén is.
Bővül például az elővárosi vasúti hálózat kapacitása (HÉV), akadálymentesek lesznek az állomások, 59 vasúti jármű beszerzése várható, valamint előrelépünk a közösségi közlekedés karbonmentes átalakításában. A kerékpárút-hálózatot pedig 260 kilométeren fejlesztik.
Az energetika területén az elsődleges cél a rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálásához. Így például támogatást kap a lakossági napelemhasználat és fűtés-korszerűsítés. A kormány segíti a legszegényebb társadalmi csoportokat azzal, hogy az általuk használt drága és környezetszennyező fűtési rendszereket kiválthassák fenntartható és kedvezőbb árú megoldásokkal.
A körforgásos gazdasággal kapcsolatos terv jelentős részben a hulladékgazdálkodás korszerűsítését jelenti. Így a többi között országos szinten épül ki az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer (biohulladék, textilhulladék, hulladékgyűjtő udvar és újrahasználati központ). A program tartalmazza az elszállításhoz szükséges szállítójárművek (biohulladék, veszélyes hulladék miatt) beszerzését, valamint egy új, előkezelést biztosító válogatómű megépítését.
A helyreállítási terv kiemelt területe az egészségügy. Itt az a cél, hogy hatékonyabbá váljon a betegellátás, ezzel javuljon a lakosság egészségügyi állapota. Ezért a többi között fejlesztik alapellátást, erősítik a háziorvosok szerepét, és bővítik a lakóhelyhez közeli szolgáltatásokat. A beruházások az ország teljes területét érintik, beleértve az infrastrukturális fejlesztéseket és az eszközbeszerzéseket is.
Bővülnek az egynapos és az ambuláns ellátási kapacitások, javulnak a szakellátásban dolgozók munkakörülményei, korszerűsítik a gyermeksürgősségi intézményeket, és létrejön egy új kardiológiai központ is.
A komponens tartalmazza az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs programot is, míg az egészségügy átalakításának a fontos része a bérrendezés és a hálapénz kivezetése is.
A szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások területe a többi között az adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamatot, valamint az egészségügyi vesztegetés kiszorítását támogatja, és erősíti a versenyt a közbeszerzések terén. A digitalizációs beruházások hozzájárulnak a jobban működő közigazgatás kialakításához és elektronikus ügyintézési szolgáltatások fejlesztéséhez.”
Forrás:
Itt vannak a kormány helyreállítási tervének a részletei; Kiss Gergely; Magyar Nemzet; 2021. május 22.
Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF); Széchenyi 2020; 2021
(Itt van Magyarország Helyreállítási és Alkalmazkodási Terve is.)
