Nagykövetségek webhelyei: színpompás kavalkád, egyenlőtlen színvonal, bőséges tartalékok
Amennyire magától értetődő ma már, hogy egy-egy külképviselet jól felépített, informatív, könnyen navigálható – és természetesen folyamatosan karbantartott, azaz rendszeresen frissülő tartalmú webes jelenlétet tartson fenn, annyira nem kényeztetik el a diplomácia és a közkommunikáció szakembereit az ezzel kapcsolatos felmérések, vizsgálatok. A napokban vehettünk kézbe egy ilyen ritka dokumentumot: az amerikai Signal Communications vállalat jelentését, amelyben 30 kiválasztott ország nagykövetségének webes jelenlétét vették vizsgálat alá. Elgondolkodtató olvasmány.
Természetesen, ami a módszertant illeti, ott bőségesen nyílik tere a szakmai prioritások, tapasztalatok érvényesítésének. Mindazonáltal érdemes leszögezni: a Signal megközelítésmódja, kategóriarendszere, amellyel igyekszik összevethető módon feltérképezni a követségi weboldalak erősségeit és gyengeségeit, alapvetően használhatónak értékelhető. Négy fő kategóriacsoportba sorolták azokat a minőségi jegyeket, amelyek jó eséllyel határozhatják meg egy követségi internetes oldal (illetve portál) használhatóságát, az ún. közdiplomácia szemszögéből. Ezek a következők:
– dizájn és márka
– az oldalak minősége
– a tartalmak minősége
– technikai kifinomultság
Az ember talán maga sem szívesen vallja be, de az igazság az, hogy a vizsgálati kategóriák sorrendisége is egy értékszemléletet tükröz, és a Signal kutatása vélhetően jól érez rá (ilyen tekintetben is) a korszellemre. Ez önmagában is újdonság lehet a gyakorló külügyi szakembereknek, digitális nyilvános kommunikációval foglalkozó diplomatáknak, pedig ez az élet rideg valósága. A külképviseletek felületes vizsgálata (és itt nem csupán az eleve statikusabbnak számító webhelyek, de a kifejezetten rugalmas és felhasználóbarát követségi közösségi média jelenlétek is tekintetbe veendők) erőteljesen sugallja azt a képet, hogy az online jelenlétért felelős külügyi szakemberek (döntéshozók, tervezők és működtetők) egyértelműen a közzétett tartalmak elsőbbségében hisznek, sokszor az online megjelenés, sőt a tényleges használhatóság rovására. Pedig a külcsín fontos, sőt egyre fontosabb a digitális diplomáciai párbeszédben is. Nem véletlen, hogy a területen igazán jónak számítók (izraeliek, oroszok) a képi világra, megjelenítésre nagy hangsúlyt fektetnek. A Signal elemzői azt vizsgálták ebben a témakörben, hogy az adott külképviselet webhelye megfelel-e annak a külalakbeli követelményrendszernek, ami egy korszerű diplomáciai oldaltól elvárható. Hogyan fogalmazták meg ezeket a formai követelményeket? Világos és tiszta összkép; a modernség érzete; a jól tájékozottságot sugalló jelleg; egyértelmű és jellegzetes országkép-hangulat.
A második vizsgálati szempont az oldalak minőségét ölelte fel. A kérdés itt az volt: milyen a webhely (illetve oldalainak, aloldalainak) a struktúrája? Milyen az egyes részek (rovatok stb.) elrendezése? Áttekinthető-e a portál, illetve oldal? Jól érzékelhető, hogy ebben a szintén fontos helyre (másodiknak) sorolt témakörben a követség webes jelenlétének felhasználó-barátságát igyekeztek felmérni, illetve mérlegre tenni.
Ezután kerül csak előtérbe a tulajdonképpeni tartalmak vizsgálata, ám a gyakorló PR-szakemberekből verbuválódott Signal-csapat itt sem pontosan azt érti, amit a nemzetközi kapcsolatokban, a tárgyalástechnika témáiban járatos, de a modern online kommunikációban kevesebb gyakorlattal rendelkező külügyminisztériumi, nagykövetségi tartalom-gondozók többnyire gondolnak. A tartalmak színessége, olvasmányossága számít ugyanis leginkább. Csupán ezután következik az alaposság, a tartalom hagyományos értelemben vett „értékessége”.
Végezetül külön szempont, és ennek megfelelően külön értékelési kategória a nagykövetségi webhelyek technikai kifinomultsága. A kissé talán félrevezető elnevezés két szempont vizsgálatát (illetve érvényesülését) takarja. Elsőként az számít, hogy mobil eszközre optimalizált-e a webhely? Még ma sem feltétlenül magától értetődő ez a hagyományosan konzervatívnak számító külügyi szakmában, de a fiatalabb generációk egész sora használ szinte kizárólagosan mobil technológiát (döntően okostelefont) az online terekben történő böngészésre is. Az ő eszközhasználatukhoz igazított megjelenítés, szerkezet és kezelhetőség kulcsfontosságú. A technológia kategóriáján belül a másik vizsgált szempont pedig hovatovább alapkövetelmény: ez ugyanis a biztonságos hozzáférés és biztonságos használat garantálására vonatkozik.
A Signal felmérése azzal a lesújtó átfogó megállapítással prezentálja az eredményeket, ami így összegezhető: a vizsgált külképviseletek többsége (még mindig) messzemenően elhanyagolja „digitális kapuját”. Az online tudatosságban élen járó nagykövetségekre is jó esetben az volt a jellemző, hogy legalább a vizsgálati kategóriák egyikében, vagy másikában viszonylag jó minőséget tudtak felmutatni. A dizájn és az országimázs képviselete szempontjából például egyértelműen Svédország és az Egyesült Arab Emírségek webportálját emelték ki a kutatók.
A webhelyek többsége univerzálisan szenved az egyik általános problémától: túlzsúfoltak, tervezőik és működtetőik a lehető legtöbb információt szeretnék a portálon keresztül elérhetővé tenni. A felmérés szerint üdítő színfolt ezen a téren Panama nagykövetségi portálja, áttekinthetőségével, jó elrendezésével, megfelelő hierarchizáltságával. Portugália (nyilván a történelmi hagyományok is erre kötelezik) kiemelkedő teljesítményt mutat a követségi webhely navigációja terén. Ezen a téren Új-Zéland weboldala is példa értékű. Az elrendezés tisztasága, eleganciája szempontjából Szaúd-Arábia külképviseletének weboldalát tartották kiemelkedően jónak a vizsgálók.
Külön szemügyre vették a nagykövetek személyes bemutatkozó oldalait; itt az USA és Ecuador bizonyult kiemelkedőnek, míg a dedikált konzuli oldalak tekintetében egyértelműen az olyan globális déli országok képviseletei emelkedtek ki, mint Tunézia, Mali, vagy Ghána.
Signal Communications ranks UAE, Sweden best in embassy websites; Mark Duffy, Robert Dole; The Washinton Diplomat; 2021. július 12.
Signal Embassy Website Review Report
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
